Mi kerül ezen ennyibe
Közlekedésbiztonsági szempontból a lengéscsillapítók állapotának ellenőrzése az egyik legfontosabb diagnosztikai eljárás, mivel a lengéskényelmen kívül ezek felelnek a talperő stabilitásért. A legelterjedtebb mérési eljárás a dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA), amely a keréktalppont és az útfelület, valamint keréktámasz között ébredő erő változása alapján minősíti a lengéscsillapítót.
A talperő stabilitás biztosítása egyet jelent a nagyobb értékű függőleges kerékelmozdulásoknál fellépő talpponti terhelésingadozás csökkentésével. A legkisebb talperő érték mellett a keréklengés során a kerék a karosszéria felé halad. Közúton ez a legveszélyesebb pillanat, hiszen ilyenkor egy oldalerő könnyen eltéríti a járművet, és tapadás hiányában nagy mértékben megnő a fékút is. A hatástalan lengéscsillapítók következményei közé tartozik még a kifejthető vonóerő csökkenése, valamint a gumiabroncsok fokozott és egyenetlen kopása.
Eszközzel mérendő érték, műszaki jellemző |
Az alkalmazott mérőeszköz legnagyobb megengedett hibája* |
|
erőingadozás érzékelő berendezés:
amplitúdó érzékelő berendezés: |
maradó talperő a statikus terhelés százalékában
gerjesztett lengési amplitúdó 0-100 mm |
±3% (100%-ra vonatkozóan)
±3% |
A lengéscsillapító-vizsgaló próbapad egyszeri vételárán felül, gondoskodni kell annak félévenkénti kalibrálásáról, illetve az időközönkénti karbantartásáról, mely magába foglalja a csapágyak állapotának ellenőrzését, esetleges cseréjét, illetve a görgőbevonat frissítését, speciális bevonattal, ami minimalizálja a későbbi karbantartási költségeket.
Előfordulhat azonban, hogy a karbantartás ellenére meghibásodik a vizsgáló szerkezet, így gondoskodni kell az alkatrész utánpótlásról és javíttatni kell. A mechanikus alkatrészek felülvizsgálatán kívül az üzemeltetési költségek közé tartoznak a berendezéshez kapcsolódó szoftverfrissítések, valamint a vezérlés karbantartása is.
Korábbi cikkeink a témában:
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!