szervíz
A vállalkozás tulajdonosának, figyelembe kell vennie, hogy a javítási/karbantartási munkákat végző kollégák száma, a tevékenységet irányító személy szakmai képesítésétől függ.
Ez azt jelenti, hogy 1-5 fő (dolgozó) esetén a szakmai irányítást végző személynek legalább a szakiránynak megfelelő mestervizsgával, járműápolás, alváz-és üregvédelem, valamit egyéb ipari tevékenységek (gépi forgácsolás, hegesztés, fémszórás) esetében a tevékenységhez előírt szakmunkás képesítéssel és két év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
A szakmai irányítást 6-20 fő dolgozói létszámig legalább a szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti.
20 fő felett azonban már nem elég a középfokú képesítés, több mint 20 ember irányítását a szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítéssel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkező személy láthatja el.
Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra a műhelyekre, amelyek a járművek napi gondozását, ápolását és a biztonsági berendezéseket nem érintő kisjavításokat végeznek. A tevékenységeket irányítás nélkül is elvégezheti egy autószerelő szakképesítéssel rendelkező személy.
Az irányítást végző személy megfelelő képesítését nem csak a dolgozói létszám alapján határozzák meg. A gépjárműveken javító/karbantartó tevékenységet akkor végezhetnek, ha a munka szakmai irányítását: 1-15 db jármű esetében legalább mestervizsgával, 16-70 db jármű esetében a szakiránynak megfelelő középfokú képesítéssel és öt év szakmai gyakorlattal, valamint 70 db-nál több jármű esetében a szakiránynak megfelelő felsőfokú szakképesítéssel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkező személy végzi el.
A tevékenységek elvégzéséhez szükséges felső- és középfokú szakképesítések:
*A karosszériajavító szakiránynak megfelelő képesítések megegyeznek az autószerelői szakirány követelményeivel.
A szakmai irányítás mellett meg kell jegyezni a munkafelvételi folyamatok is, hiszen a javítandó járművek mennyiségének növekedésével az ügyfélkezelés is külön munkatársat kíván. A járműadatok felvétele, a hibafelvétel, az ügyfelekkel való kapcsolattartás, a munkalap megnyitása, a megrendelő lap kitöltése, az alkatrészek beszerzése, a szerelési idők nyomonkövetése és a számlázás, mind-mind olyan tevékenység, ami a közvetlen munkaidőn felül terhel egy-egy javítási-karbantartási munkát!
Amikor egy ügyfél belép a szervizbe szerencsés, ha olyannal találkozik, aki műszaki nyelvet lefordítja az autótulajdonosok nyelvére, elmagyarázza a szükséges javítások miértjét/hogyanját.
Ez egy újabb bérköltség, ami nem közvetlenül a munka elvégzéséhez tartozik.
A következő cikkekben folytatjuk az autójavítókat érintő jogszabályok, előírások és ügyfél-elvárások elemzését, melyek megvalósítása hozzáadódik a rezsióradíjhoz.