ICDP

ICDP sikeres kereskedői reakciók a megváltozott fogyasztói szokásokra VIII. rész

2016.04.29.

Vajon a Facebook, a Youtube és a Twitter csak „játék”, vagy nagyon is komoly szerepük van az autóvásárlók érdeklődésének megragadásában és fenntartásában? Az autóipar online fogyasztói szokásokat elemző cikksorozatunk nyolcadik részében a közösségi média szerepét és teljesítmény mutatóit vizsgáljuk az ICDP autóipari kutatásokkal foglalkozó nemzetközi szervezet legfrissebb tanulmánya alapján.

A szakértők megfigyelték, hogy nemcsak a honlap és közösségi oldalak közötti hivatkozások, hanem a különböző közösségi platformok közötti kapcsolódási pontok is továbbfejlesztésre szorulnak. Az összes vizsgált felület közül csupán 3 Twitter és 14 Facebook profil tartalmazott hivatkozást egy másik közösségi média csatornára. Ezzel ellentétben a Youtube profilok akár 5 helyre is továbbmutatnak, például a Google+-ra, Instagramra, Pinterestre vagy a Vine-ra. Az ország-specifikus közösségi média oldalak esetében az ICDP megpróbált több információt összegyűjteni arról, mire használják az autógyárak ezeket, és milyen teljesítményt produkálnak, azaz összességében mennyire működnek releváns kommunikációs csatornaként a vásárlók számára. A teljesítmény mutatók közül az abszolút és relatív lájkolók, a 3 napon belüli bejegyzések száma és ezek elérése képezték a vizsgálat tárgyát. A Facebook esetében elmondható, hogy összesen több mint 28,5 millióan lájkolták a vizsgálatba bevont gyártói profilokat, ami átlagosan 1,14 millió követőnek felel meg (globális gyártói oldalakról beszélünk). Ezek közül különösen egy középkategóriás márka francia oldala emelkedik ki, hiszen ez adja az előbbi lájk mennyiség 23,4%-át. Az autógyártók a Facebook oldalukon átlagosan 2,8 bejegyzést tettek közzé három nap alatt, vagyis naponta közel egyet. A bejegyzéseket kedvelik is szép számmal: az idővonalon található legutóbbi 5-10 bejegyzéshez átlagosan 8890 like tartozik.

Twitter, a csiripelő közösségi média csatorna – szerepe az autóiparban egyelőre a Facebook nyomába sem ér

A Facebook-hoz képest egyelőre egy nagyságrenddel kisebb a Twitter kihasználtsága, legalábbis ami az autóipari szereplőket illeti. A vizsgált márkák tekintetében a rajongói bázis mindössze 1,1 millió embert jelent, ami átlagosan 40.600 ember oldalanként. Ebben a szegmensben egy prémium márka brit oldala vezet magasan a maga 11,5%-os részesedésével. A vizsgálat idején a Twitter profilok aktivitása összesen 108.052 bejegyzés volt, ami 4002 „csiripelést” jelent oldalanként. A különböző közösségi oldalak sajátosságai tükrében furcsa, hogy a Twitter profilok kevésbé voltak aktívak (átlagosan 20 óránként egy bejegyzés) és naprakészek a vizsgálat idején, mint a Facebook oldalak, pedig az előbbi talán még inkább valós idejű kommunikációt jelentő csatorna, mint a nagy kék testvér. Egyébként ezen a területen is a már előbb említett (de a szerkesztők által továbbra sem nevesített) prémium márka viszi a prímet.

A közösségi média csatornák teljesítménye a vizsgált autóipari szereplők esetében

A közösségi média jelenlét mélyebb bugyraiban turkáló vizsgálat arra is kíváncsi volt, a gyártók által felkínált – és a honlapok túlnyomó többségén elérhető – funkciók mennyire jelennek meg itt is, úgymint gépjármű konfigurálás, tesztvezetés időpontfoglalás, avagy hírlevél feliratkozás, közvetlenül az egyes közösségi platformokon keresztül, vagy az ország specifikus weboldalukra való hivatkozással. A vizsgálat azt mutatta, hogy ezek a funkciók mindkét szegmensben (középkategóriás és prémium) csak kivételes esetben állnak rendelkezésre. Ez már csak azért is érdekes, mert mindeközben valóban a közösségi média csatornák azok, melyeken keresztül kedvező feltételek mellett (vagy ha úgy tetszik költséghatékonyan) szólítható meg a célcsoport, azaz a potenciális vásárlók. Ezek szerint ezeket a csatornákat még mindig inkább PR és kommunikációs, mintsem marketingkommunikációs eszközként használják a gyártók. Ugyanakkor emlékezzünk arra, hogy a közösségi média csatornák csupán elhanyagolható részét adják az autómárkák internetes oldalak adatforgalmának. Van tehát hová fejlődni, csak foglalkozni kell vele. De hogy kinek és hogyan, az már egy másik cikksorozat témája lehetne.

Pedig „csak egy mozdulat” lenne összekapcsolni a kommunikációs csatornákat

Cikksorozatunk következő, befejező részében összefoglaljuk az eddigi eredményeket, és négy pontban levonjuk a következtetéseket. Akit érdekelnek az előzmények, ne habozzon visszalapozni az Autószektoron, hiszen a korábbi cikkek ide, ide, ide, ide, ide, ide, no meg ide kattintva olvashatók.

 

Az oldal fő támogatója

 

2022.07.06
A magyar mérnöki tudás mindig rendelkezésre állt speciális járművek tervezéséhez és fejlesztéséhez....
2022.07.06
- Halálra gázolt egy kétéves gyereket egy kisteherautó Hajdúhadházon szerda délután - közölte a....
2022.07.06
Újabb hátborzongató videót tett ki közösségi oldalára a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Mondhatnánk,....
2022.07.06
A Stellantis gyártási igazgatójától hangzott el a baljós gondolat: a villamosítás az autóipar....
2022.07.06
Életbe lépett szerdán az az európai uniós rendelet, amely a közúti közlekedésbiztonság javítása....
2022.07.06
- Személygépkocsival ütközött és meghalt egy motoros az 56-os úton Várdomb közelében - közölte....
2022.07.06
A Hyundai története 1947-ben kezdődött, amikor Chung JuYung megalapította a Hyundai Engineering and....
2022.07.06
Duplázott az az autós, aki a 37-es számú főúton jelentősen túllépte a sebességhatárt, ott ahol a....
2022.07.06
- Kibővíti lakossági zajvédelmi programját a Budapest Airport szeptembertől, a következő három....
2022.07.06
Beszélgess utasoddal vagy a csapat többi tagjával, miközben motorozol, hallgassátok együtt a....