Senki sem próféta a saját hazájában, így volt ezzel 1906-ban a Renault-val győzelmet arató Szisz Ferenc, aki a Le Mans- la Ferté- Bernard Saint Calais városok között útvonalon lett első. Később külföldiek állítottak fel világrekordokat Magyarországon.

Motorkerékpár verseny a Városligetben    Forrás: Fortepan

A Hungaroring előtti korszakban közutakon, háztömbök körül, vagy átadás előtti autópálya-szakaszokon, a Népligetben, a Városligetben, repülőtéren, olykor leeresztett csónakázótó betonján rendeztek gyorsasági és ügyességi versenyeket.

Az autópark és persze a motorkerékpárok gyarapodásával felszökken a tehetősebb polgárok versenyláza: 1926-ban mindkét műfaj képviselői rajthoz álltak a guggerhegyi futamon, melynek mezőnye a Pasaréti tér elől indulva tették meg az 1752 méteres távot a Csévi út-Csalán utca-Nagybányai utca vonalon.

Autóverseny a budapesti Gugger-hegyen     Forrás: Fortepan

Legendás helyszín volt a Tát és Nyergesújfalu közötti aszfaltozott útszakasz, melyen 1928–1934 között több rekordkísérletet tartottak.

Német mintára Magyarországon is megindultak az útfejlesztések, melyek célja leginkább a hadseregek vonulásának megkönnyítése volt. Másodlagos célként a KMAC (Királyi Magyar Aumobil Club) kezdeményezte, hogy a Budapest-Belgrád autóút Sári és Gyón közötti 6,8 km-es szakaszát úgy építsék meg, hogy legyen alkalmas autós-motoros rekordok futására, Ez nettó 5 kilométeres gyorsulási távot jelentett.

Rudolf Caracciola Mercedese    Forrás: Daimler

A Kecskemétig tartó első szakaszt 1934. október 12-én Horthy Miklós avatta fel, a kormányzó október 28-án megjelent az első versenynapon is, melyen Rudolf Caracciola, Ernst Henne és Josef Möritz indult. Hartmann László 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel, méghozzá magyar gyártmányú Cordatic gumiabroncsokkal.

A Dabas közeli pálya több autós és motorkerékpáros csúcskísérlet helyszínéül szolgált, külföldi sztárpilóták is gyakran ellátogattak Ujvári Mátyás Start vendéglőjébe és persze a pályára, melyen Rudolf Caracciola 3több mint háromszázas tempóval száguldott Mercedesével, az eseményről ezzel a szalagcímmel jelent meg tudósítás a Nemzeti Sportban: „Egekbe törő tempó, Istenkísértő gyorsaság!”

A Mercedes gyár egy nyitott és egy csukott W25-össel jelent meg, mindkettőt 3,3 literes, soros nyolchengeres kompresszoros motor hajtotta, Caracciola elsőre 320 km/ sebességet ért el, ám műszaki hiba miatt ezt nem tudta többször megismételni, így a rekordot nem hitelesítették.

Rekorder motor a müncheni BMW múzeumban   Fotó: Boros Jenő

Ernst Henne 500-as és 750 köbcentis szóló motorkerékpárokkal és 750-es oldalkocsissal három kategóriában is csúcsokat döntött.

Josef Möritz 500-as, 750-es és 1100 köbcentis motoros kiskocsival állított fel sebességi rekordokat.

1938. tavaszán Eric Fernihough kísérlete bukással végződött, a brit motorkerékpárversenyző meghalt.

A Budapestet Belgráddal összekötő főút később is kapott motorsportos szerepet: 1984-ben az M5-ös mellett negyedmillióan szurkoltak Drapál Jánosnak a frissen elkészült autópálya első szakaszán rendezett versenyen.

Magyar GP a Népligetben, 1936-ban    Forrás: LSB

Közben azért történ más magyarországi autósport esemény. Az 1936. június 21-én megrendezett első Magyar Grand Prix-n hetedik helyezést ért el Hartmann László, annak ellenére, hogy műszaki hibák miatt az utolsó helyről rajtolt. A tehetős családból származó Hartmann több sporttal is megpróbálkozott: nem túl sikeres birkózás és ökölvívás korszaka után autóversenyeken indult. Először Bugattit, majd Maseratit bérelt, vásárolt, utóbbival indult a Népligetben kialakított öt kilométeres pályán megrendezett Magyar Nagydíjon. Az ötven kör alatt az Autó Motor korabeli beszámolója szerint „1100 fordulóval tarkították a népligeti pályát.”

A GP edzésén a legjobb - 2,38 perces – köridőt 113,8 km/órás átlagsebességgel Bernd Rosemeyer érte el. Az ötven körös versenyen a sportág legendái álltak rajthoz: Alfa Romeóval győzött Tazio Nuvolari, aztán a két Auto Union következett Bernd Rosemeyerrel és Varzival a volánnál, a negyedik helyen egy Alfa Romeo érkezett célba. A csapatok többsége gyári támogatással működött, míg Hartmann privát Maseratival és saját költségből nevezett. A legendás Sváb hegyi versenyeken sikeres magyar pilóta egy világcsúccsal is dicsekedhetett: 1928. július 30-án állórajttal 29,3 másodperc alatt tette meg az egy kilométeres távot, ami 122,7 km/órás sebességnek felelt meg. Hartmann László 1938-ban, a Tripoli Nagy Díjon a későbbi Forma 1-es világbajnok Giuseppe Farina autójával ütközött és meghalt.

Niki Lauda egy népligeti Formula futamon   Fotó: Urbán Tamás/Fortepan

Rendeztek versenyeket a tihanyi körben, 1962. június 9-én és 10-én a Ferihegyi repülőtér betonján kialakított 3,8 kilométeres körpályán hatvanezren szurkoltak 11 nemzet 50 autóversenyzőjének. Napjainkban Tököl és Lacháza repülőtere ad otthont autós és motoros rendezvényeknek, bemutatókkal összekötött teszteknek és vezetési tréningeknek.

Többször felmerült a hazai versenypálya építése, 1974-ben több terv is készült, de sem a Velencei-tó melletti, sem a Tápióbicskére szánt autó és motordrom nem épült fel.

1986-os átadása óta a Hungaroring állandóan változik: ez első évben a pálya hossza 4014 méter volt, ám a versenyzők túl lassúnak találták, ezért 1989-ben átvágták a híd utáni kanyarkombinációt, a kialakított tempós, emelkedős egyenessel javultak a köridők, mert a hossza 3975 méterre csökkent. Az 1997. évi átalakításoknál ismét megváltozott a pálya: 788,9 méterre növelték a célegyenest, amivel a ring hossza 3971,8 méter lett, a Forma–1-es autók sebessége ezzel elérte a 320 km/órát.

2003-ban egészen a kerítésig tolták a pályát és bukóterét, amivel a célegyenes 202 méterrel lett hosszabb, a pálya pedig 4381 méteres lett.

A legnagyobb méretű idei felújítás keretében teljesen megújulnak az épületek, bokszok, új versenyigazgatói és sajtóközpont épül.

Alaposan megújul a Hungaroring   Forrás: HUMDA

A Hungaroring 1986-os avatása után készült még néhány állandó gyorsasági versenypálya Magyarországon.

A Budapesttől kétszáz kilométerre lévő Ostffyasszonyfa Pannónia-ringje biztonságos motoros és autós gyorsasági pályájának számít, nem véletlen, hogy nem csak magyarok, hanem német és osztrák motorosok és autósok is kedvelik. A 4740 méteres hosszú, 11–13 méter széles és 700 méteres célegyenesű pálya 50–150 méteres bukóterei megfelelő méretűek, infrastruktúrája jól kiépített.

A Budapesttől 53 kilométernyire fekvő Örkény Euroring pálya hossza 2750 méter, szélessége a célegyenesben 12 méter, többi részén átlagosan 10 méter. Kisebb belső pályája gokartversenyekre alkalmas. Az ugyancsak főváros közeli Kakucs Ring hossza 1007 méter, a célegyenesben 12 méter, a többi szakaszon 8 méter széles, először gokartosok használták, majd autósok és motorosok is.

Városliget GP, 1958     Forrás: Dvorszky Nándor

A győri Rába teherautók tesztelésére építette az Écs melletti Rábaringet, melyet a gyár már nem használ, alkalmanként ralisprinteknek és motoros ügyességi versenyeknek adott otthont.

2025-ben már Moto GP futamot is rendeznek az Balaton Park Circuit pályán, mely idei átadási évében is gazdag programmal kezdett: versenyeztek a Balatonfőkajár melletti ringen TCR túraautók, GTO Ferrarik, Mercedesek, Lamborghinik, Suzuki Swiftek, Renault Cliok, és több márka tartott a létesítményben autóbemutatós tesztvezetést.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!