Sir Stirling Moss

Sir Stirling Moss legnagyobb győzelme - 2. rész

2020.08.05.

A nemrég, 90 éves korában elhuny brit legenda 1955-ben hatalmas rekorddal nyerte meg az 1000 mérföldes Mille Migliát.

A cikk első része itt olvasható.

Stirling Moss Mercedes 300 SLR-jének háromliteres, soros nyolchengeres, 310 lóerős motorja több mint 270 km/órás végsebességet tett lehetővé a keskeny országutak egyenes szakaszain. Nem csoda, hogy ilyen gyors volt a versenyautó, mivel csak minimálisan különbözött (kétüléses kialakítás, fényszórók) a Mercedes akkori Forma-1-es autójától, a W196-ostól. Fizikai munka volt vezetni, a kormányt és a fék is nehezen járt, és a lassulása sem volt az igazi, mivel dobfékekkel rendelkezett (a féltengelyek belső oldalán). Viszont jó volt az egyensúlya, és jól reagált a vezetői parancsokra, ami Moss számára a legfontosabb volt.

A Ferrari azonban abban az évben még erősebb autóval érkezett a Mille Migliára. Taruffi, Maglioli, Marzotto és Sighinolfi a 3,75 literes, hathengeres 118 LM-et vezethette, a privát színekben indult Eugenio Castellotti viszont megkapta az új fejlesztésű, még sosem versenyzett 735 LM-et, amelynek 4,4 literes motorja 20 lóerővel erősebb volt, mint a Mercedeseké.

 

Bár Moss volt az egyik legnagyobb esélyes, a Mille Miglia elején még az egy perccel Moss mögött induló Castellotti vezetett, aki Ravennába érve két perces előnyt autózott ki a brit pilóta előtt, helyismeretének és fékevesztett vezetési stílusának köszönhetően. Utóbbira jellemző, hogy az éles kanyarokban guminyomott hagyott maga után, hogy szórakoztassa a nézőket. A taktikus Moss jobbnak látta elengedni az őrülten vezető vetélytársát (csak ő előzte meg az egész futamon), mert hitt benne, hogy az érzékeny Ferrari nem fogja bírni végig a kemény kiképzést.

Ez be is igazolódott, végleg megállt a vörös autó Pescara előtt, de Moss már korábban, az első ellenőrző pontnál, Ravennában visszaelőzte, ugyanis a Ferrarin már kereket kellett cserélni a túlzott kopás miatt. Castellotti ferraris csapattársa, Marzotto számára szintén ígéretesen indult a verseny, de neki viszont az egyik gumiabroncsáról levált a futófelület 280 km/órás sebességnél. Az ügyes kezű pilóta képes volt az úton tartani az autót, de mégis fel kellett adnia a küzdelmet, ez banális hiba miatt: kerékcsere közben vette észre, hogy a pótkerék mérete nem egyezik a többi kerékével…

Rómába érve tudta meg Moss, hogy már vezeti a verseny, mögötte Taruffi, Herrmann, Kling és Fangio haladt, utóbbi navigátor nélkül, egy egyszemélyes Mercedesszel. Rómát elhagyva Moss látta Kling autóját egy fának ütközve, mint kiderült, a pilóta a fegyelmezetlen nézőket kerülgette, amikor elvesztette uralmát a harmadik Mercedes felett. Kling bordatörésekkel megúszta a balesetet. Később Taruffi is feladta a küzdelmet, a Ferrari 118 LM-jében a váltó és az olajpumpa adta meg magát.

Mossék útja sem volt eseménytelen, egyszer eltaláltak egy szénabálát, amitől megpördültek (ekkor előzte meg őket Castellotti, aki állítólag vigyorogva nézett vissza rájuk a porfelhőn át), máskor meg egy Pescara melletti hupli padlógáznál megdobta őket úgy, hogy 1 másodpercig úsztak a levegőben 270 km/órával, és olyan is volt, hogy kis híján egy benzinkútnak csapódtak. A brit sztár elképesztő tempóban ment bele a beláthatatlan kereszteződésekbe, kanyarokba, mert vakon megbízott navigátora információiban. Annyira jó ritmusban vezetett, hogy volt olyan 100 km-es szakasz, ahol a legközelebbi riválisainak is több mint 4 percet adott, azonos tudású autóval. Mosst a Mercedes hibátlan szervizmunkája is folyamatosan segítette, az összeszokott és rutinos német csapat gyorsabban dolgozott, mint a Ferrari, az Aston Martin és a Maserati gárdája.

Mossékat végül elsőként intették le a breciai célban, a pontosan 1598 km-es versenytávot rekordidő, 10:07:48 óra alatt tették meg, ami közel 160 km/órás átlagsebességet jelentett a kanyargós, sokszor beláthatatlan kanyarokkal tűzdelt, hegyeken és falvakon is átvezető úton. Az utolsó 30 kilométeren 265 km/óra volt az átlaguk, a brescai utolsó kanyart 160 km/órával, keresztben csúszva vették be.

A korábbi legjobb időnél közel 1 órával voltak gyorsabbak, a 10 óra alatt a leghosszabb megállásuk Rómában volt, ahol a Mercedes-szerelők 64 másodperc alatt lecserélték a négy kereket és megtankolták a kocsit. A Mille Miglia történetében ezen kívül csak egyszer fordult elő, hogy nem olasz versenyző nyert (1931-ben a német Rudolf Caracciolát, 1940-ben a szintén német Huschke von Hansteint intették le elsőként).

Másodikként, fél óra hátrányban Moss legendás csapattársa, az 1955-ös év Forma-1-es világbajnoka, Juan-Manuel Fangio ért be, akinek Mercedesében ekkor már csak hét henger működött injektorhiba miatt. Harmadikként a gyári Ferrari csapat versenyzője, Maglioli végzett. Összesen csak 281-en értek célba, az indulók fele.

Éjjel a Mercedes csapat hatalmas bulit rendezett a bresciai Hotel Vittoriában, megünnepelvén második Mille Miglia győzelmüket. Azelőtt és azután sem volt más olyan nem olasz alakulat, amelyik nyerni tudott volna a legendás versenyen. Másnap Moss elutazott Stuttgartba is, hogy fogadja a Mercedes vezetőinek gratulációit, akik elismerésük jeleként még egy utcai autóval is meglepték.

A Mille Migliát ezután már csak kétszer rendezték meg, Moss rekordját azokon sem tudták megdönteni. 1957-ben az olasz hatóságok azután tiltották be a versenyt, hogy egy spanyol playboy Ferrari-sofőr, Alfonso de Portago, navigátora, Ed Nelson, és még kilenc néző (köztük öt gyerek) életét vesztette egy súlyos balesetben Guidizzolo falvában. A balesetet az okozta, hogy Portago túl sokáig várt a kerékcserével, és nagyon elhasználódtak az abroncsai. Ebben az évben egy Triumph-sofőr, Joseph Göttgens is meghalt Bresciában, ő volt a Mille Migliák történetének 56., egyben utolsó halottja.

Ezután a Mille Migliát már pár évig megtartották ügyességi versenyként, a közúton az engedélyezett tempóban kellett menni, és csak pár lezárt gyorsasági szakaszon lehetett padlóig nyomni a gázt. Ez nem vált be, a nézők fokozatosan elvesztették az érdeklődésüket, ami a verseny megszűnéséhez vezetett. Végül 1977-ben támadt fel a Mille Miglia Storica néven. Azóta az egyik legnépszerűbb klasszikus ralinak számít, amit kizárólag 1957 előtt gyártott veterán járművek számára rendeznek meg. Persze itt már nem a tempó, csak a hangulat a lényeg.

Végeredmény:

1. Mercedes 3.0 Sir Stirling Moss 10:07:48 óra

2. Mercedes 3.0 Fangio 10:39:33

3. Ferrari 3.8 Maglioli 10:42:41

4. Maserati 2.0 Giardini 11:15:32

5. Mercedes 3.0 Fitch 11:29 :21

6. Ferrari 3.8 Siginolfi 11:33 :21

7. Mercedes 3.0 Gendebien 11:36:00

8. Porsche 1.5 Seidel 12:08:17

9. Maserati 2.0 Bellucci 12:09:10

10. Mercedes 3.0 Casella 12:11:15



 

 

Az oldal fő támogatója

 

2020.09.22
Horvátország olyan hely, ahol érdemes letérni a kijárt útról, ehhez pedig olyan társra volt....
2020.09.22
Hidrogén üzemanyagcellával és hatalmas kapacitású hidrogéntartály-rendszerrel szereli fel Dyna....
2020.09.22
Az M4-es autóúton Üllő térségében 2020. szeptember 22-én délután egy nyerges vontató egy....
2020.09.22
Leon de Borger Belgiumból küldte rajzát az Autós Nagykoalíció és az autoszektor.hu karikatúra....
2020.09.22
Látványos optikai részletekkel érkezik Európába a Lexus RX Sport Edition, a kategóriateremtő....
2020.09.22
A rendőrök büntetőeljárást indítottak azzal a fiatalemberrel szemben, aki vezetői engedély és....
2020.09.22
Pályázatot írnak ki októberben elektromos rásegítésű kerékpárok megvásárlására, a keretösszeg 1....
2020.09.22
A Datahouse adatai szerint 2020 első hét hónapjában összesen 79 488 új személygépkocsit és....
2020.09.22
A fiatalok rendkívül nyitottak, megértik a járványhelyzetben hozott intézkedések jelentőségét, és....
2020.09.22
A legendás ralipilóta előtt tisztelgő különkiadás a klasszikus Mini Monte Carlo Ralin aratott első....