Külső karakterében az NX nem változott az elődjéhez képest. Ha rosszindulatú akarnék lenni, illetve csak kívülről nézem a két autót, akkor erősebb ráncfelvarrásnak is tekinthetném a két generáció közötti különbséget. Persze ez nem így van, hiszen alig akad külső elem, amihez ne nyúltak volna hozzá a 2 centivel hosszabb és ugyanennyivel szélesebb utódnál, de mindezt olyan módon oldották meg, hogy nem változott az autó karaktere. Mások a lökhárítók, a hátsó lámpatesteket piros sávval összekötötték, valamint elől is közös búra alá vonták a LED-es fényszórókat. Az előző széria vadsága, néha követhetetlen, csapongó éles törésekkel kialakított vonalai finomodtak ezáltal. Persze a gigantikus hűtőmaszk megmaradt, talán még nagyobb is lett. A letisztultság jót tett az autónak, elegánsabb lett tőle, de továbbra is hamisítatlan, modern és karakteres Lexus forma.

Az új NX esetében a „nagy dobás” a 450h+, amely az első plug-in hybrid a Lexusnál. Ezen egylőre én gyorsan tovább lépnék, mert úgy gondolom, hogy a PHEV egy remek dolog, de az ártöbblet, amivel ez rendelkezik – a Lexus esetében ez bő 3 millió forint – nagyon szűk réteg számára kifizetődő beruházás. Elfogadom, hogy a környezetvédelemi normák betartása miatt ez egy szükséges típus a kínálatban, de az látható, hogy azon embereken kívül, akik jellemzően rövid távokat mennek (50-60 km) és tudnak otthon tölteni, senki másnak nem éri meg. Talán ez utóbbi rétegnek sem, ha figyelembe vesszük az éves futást és a napi töltögetéssel járó macerát. A mutatósabb gyorsulási, fogyasztási adatok pedig megtévesztők lehetnek, hiszen ezek azt feltételezik, hogy fel van töltve a kocsi akkumulátora. Ha rövidet utazunk, akkor ez igaz, de akkor tisztán elektromosan megyünk, hogy spóroljunk, ha pedig hosszút, akkor csak idő kérdése, hogy ki fog fogyni a batteri. Így ez kicsit fából vaskarika, de azért persze nagyon jó (és azt hiszem nem is mondhatok mást, mert a végén kitagadnak az EU-ból).

Visszatérve a 350h full hybridre, el kell mondjam, hogy Lexus/Toyota által alkalmazott technika talán a legkiforrottabb az összes közül. Biztos vagyok benne, hogy a legkevesebbet ezzel kockáztatjuk, hiszen ez egy igazán hosszú idő óta alkalmazott technika. Lényege, hogy egy bolygómű osztja el a rendelkezésre álló elektromotor -esetünkben 182 lóerő - és benzinmotor – 192 lóerő - által adott teljesítményt. Összeteljesítmény ez esetben 242 lóerő. Semmit nem kell tennünk, a rendszer automatikusan dönt, hogy melyik motor, motorok dolgozzanak. Persze arra is van lehetőség, hogy alacsony sebességnél kikényszerítsük az elektromos hajtást, ha éppen a „gép” ezt másképpen gondolná. Talán az egyetlen hátránya, amin a 350h esetében kicsit finomítottak, hogy kellemetlenül hangos a nagyobb gyorsítások esetében. Ennek a technikának az eredményeképpen 7,6 literes átlagot produkál a tesztelt autónk, erőteljes autópálya túlsúly mellett. Városban 5,5-6 között lehet közlekedni az NX-szel. Itt kell kiemelnem, hogy nagyon ideálisak az NX méretei. 4,66 méter hosszával még pont kényelmes a belvárosi közlekedésre is, de ez már az a dimenzió, hogy bármilyen hosszú útra is nekivághatunk vele. Utóbbit támogatja az igen jónak számító 545 literes csomagtér, amely természetesen bővíthető, nagyon jól variálható és a több plusz rekesz miatt kényelmesen is pakolható.

De ha már a csomagtartóig jutottunk, akkor nem húzom tovább a mézesmadzagot, hiszen a Lexus NX igazi nagy dobása a belső tér újratervezése, az infotainement rendszer újragondolása.

Ilyenkor gondolom azt, hogy biztos van Isten, mert kb. százszor kívántam azt, hogy az idegesítő tapi-lapot, amely egy laptop esetében ugyan áldás, takarítsák már ki végre az utastérből. És imáim meghallgattattak! A középső kijelzőt elérhető távolságra hozták és érintőképernyős felületével kényelmesen kezelhetővé tették. De a japánok ezen a ponton nem álltak meg és ennél tovább léptek. Az egy dolog, hogy talán átlag magyarnak nem volt 1995-ben akkora TV-je, mint az NX központi kijelzője, hiszen a 36 cm-es átló több, mint termetes, de az biztos, hogy felbontásban ez akkor még elképzelhetetlen volt és most is a legjobbak között való.

Másik komoly előrelépés, hogy a menü rendszer iPhone-on szocializált, gyenge felfogású agyam számára is azonnal átlátható volt, amely a Toyota korábbi rendszereiről azért nem mondható el teljes magabiztossággal. Szóval ezen a ponton ki is mondható, hogy Lexus fel is zárkózott a BMW-k, Volvok, Mercedesek csodálatos világához. De nem álltak meg itt, mert itt a „Szia Lexus”. A hangvezérlés magyarul. Azt hiszem, hogy a hangvezérlésről, illetve arról, hogy ezt a Mercedes miként gondolja, pár írásomban említettem már. Viszont probléma, hogy nem beszélni magyar. A bikicsunájt népétől, meg úgy egyébként is, nem elvárható, hogy idegen nyelven kommunikáljon az autójával. Persze nincs más választás, ha az autó nem hajlandó megtanulni magyarul, de Toyota úgy gondolta, hogy ez így nem járja. Így a hangos felkiáltásra, a kedves női hang azt kérdezi, hogy miben segíthetek. Sajnos limitáltak a képeségei a hölgynek, mert tettem pár javaslatot neki, hogy mit csináljon, de ő csak az autóra vonatkozó kérésekre válaszolt. És nem kell rosszra gondolni, olyan dolgokat próbáltam, amit a Mercedestől szoktam kérni. Például mondjon viccet, kérdeztem, hogy mi a véleménye egyes márkákról, de ezekre nem tudott válaszolni. Viszont az ablakot lehúzza, tetőablakot, klímát kezeli és még sok minden mást is. Szóval csinálja, amire való és amit kell.   

A Lexus belső terével, minőségével kapcsolatban szintén nem lehet kifogásunk. Tényleg gyönyörű a bőrözés, kényelmes és jó a kormány fogása. Ahol kicsit kötözködni lehetne az egyedül az ülőfelület hossza. A combok támasztása ugyanis lehetne jobb. Oldaltartás, illetve a megfelelő üléspozíció viszont kiváló. Ez a hátsó üléssorra is vonatkozik. Kiváló a fej és lábtér az autóban.

Szintén szimpatikus volt, hogy a digitalizáció és a hagyományos kezelőszervek megfelelő arányban voltak jelen. A nagy központi kijelzőre is felkerült két tekergető gomb, amivel a hőmérséklet szabályozását lehet megoldani.

A nyolc sebességes automata kifogás nélkül működött és élhető, jó vezetési és gyorsulási élményt adott minden körülmények között. Nagyon jó a futómű hangolása, amely inkább a sportos felé hajlik, de egyáltalán nem jön kellemetlen visszajelzés az utastérbe rázósabb útszakasz esetén sem. Az éles kanyarokat viszont feszesen, billegés nélkül képes bevenni, magas építése ellenére.

A mai autógyártás többet jelent annál, mint 10-15 évvel ezelőtt. A számos biztonsági, kényelmi technikát úgy kell adoptálni, hogy az egyszerűen, szinte magától érthető módon tudja kezelni bárki. Ez egy komoly kihívás minden autógyártó számára, ahol a legmagasabb szintet a presztízs márkáknak kell hozni. Különösen örülök, hogy ezt észrevette a Lexus és behozta az 5-8 év elmaradást ezen a téren. Így a Lexus NX-ről most már kimondható, hogy már nemcsak kívül, de belül is remek autó és nem csak fogják így gondolni, akik nem mennek el más szalonba, amikor új autót keresnek.