magyarok a világ járműgyártásában

A quad magyar feltalálója – Réfy Imre

2014.02.23.

„Többcélú anyagmozgató és eszközhordozó erőgép” néven, tíz évvel a világpremier előtt egy magyar mérnök tervezőasztalán született meg az a jármű, amit ma ATV-ként ismerünk.

Szöveg: Horváth Miklós

Fotó: Besenyei Gergely, Horváth Miklós, Réfy Imre archívum

Az 1957 óta alkotó tervező mérnök számtalan műszaki és formatervezési csemegét alkotott a közel hatvan éves szakmai pályafutása során. Jármű konstruktőrként általában egyedi megrendelés alapján készítette el terveit, ezért azok sorozatgyártására sajnos a „felsőbb vezetés” döntése alapján nem került sor. Egyéb terveivel azonban nagyon is hasznára vált a könnyű- és nehézipari tevékenységet ellátó szektornak. Nevéhez fűződik például a MIA-MIB stabil dízelmotorcsalád, egy hidraulikus bányatám tervezése (Borsodi szénbányák részére), különösen nagy terhek mozgatására képes légpárnás anyagmozgató és emelő berendezések tervezése (GANZ), anyagmozgató berendezések tervezése hajók vízrebocsátásához (Magyar Hajó- és Darugyár), végül pedig Réfy úr szakértelmének köszönhető egy forgató berendezés mérnöki munkája is, amit nagyméretű hengeres tartályok hegesztéséhez tervezett (Láng gépgyár).

A képre kattintva galéria nyílik

Az 82 éves okleveles-gépészmérnök hazánk legelismertebb – és jelenleg is aktív – színpadtechnikai tervező mérnöke. Az utóbbi 30 évben végzett munkája során két saját szabadalom felhasználása mellett tervezett egyedi megrendelés szerint rádió-távirányítású mozgó színpadokat, gépi díszleteket, díszlethúzókat, világítástartókat, ponthúzókat és süllyesztőket. Szakmabeli kiválóságát jelzi, hogy megrendelői között olyan intézmények szerepelnek, mint például a Nemzeti Színház, Művészetek Palotája, Vígszínház, Budapesti Operettszínház, Madách Színház, Belvárosi Színház és több vidéki színház. A fenti a felsorolásból könnyen kikövetkeztethető, hogy külföldről is érkeztek Réfy úr munkájára igényt tartó megrendelések, ilyenek voltak a grazi Operaház, Norvég Operaház, EXPO 2000-Hannoveri világkiállítás, valamint különböző megbízások Olaszországból és Romániából. A célgépek, szerelő-automaták és színpadtechnikai berendezések előtt azonban Réfy úr a hatvanas években törpeautót és robogót is tervezett, később pedig a PULI járműcsalád tagjaként a ma már népszerű quad koncepciót is ő alkotta meg. A profilváltásra a hazai járműipar elsorvadása ösztönözte, mindenesetre figyelemre és elismerésre méltó, hogy járműtervezőként és jelenlegi mérnöki irodájának vezetőjeként is világszínvonalú tervek megalkotója, a jelenben és a múltban egyaránt.

A tervezőiroda tablóján látható néhány a felsorolt projektekből

Réfy Imre története a kétkerekű motorokkal kezdődött. Visszaemlékezésében Kalocsára, a városházi körfolyosó udvarára repített minket, ahol reggelenként egy R51-es BMW-t melegített a ház egyik lakója. A negyvenes években kiváltképp kuriózumnak számító motor tulajdonosáról, Sári Lászlóról megtudtuk, hogy egy gyógyszertár tulajdonos család leszármazottjaként élt, sokak számára irigyelt életszínvonalon. Enyhe túlzással a város playboy-ának nevezhető motoros egyébként az iskolai tornászbemutatók és helyi úszóbajnokságok állandó főszereplője és győztese volt, ezért a 10 évvel fiatalabb Réfy és barátai körében hamar követendő példává vált. A tornász ambíciókat és a motorok iránti rajongást természetesen ehhez a gyerekkori élményhez köti Imre bácsi, de a műszaki érzék fejlesztésében a Kalocsai Szent István Gimnázium és az édesapja motorjai is jelentős szerepet játszottak. 1951-ben Réfy úr megkezdte tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán. Az egyetemi évek alatt megtanulta a műszaki rajz csínját-bínját, de mindig is irigykedve nézte az építész szakon továbbtanuló tornász barátjának a szabadkézi rajzait. A tanszék vezetőjének szóvá is tette, hogy zavarja, hogy nem tudja megjeleníteni a fejében megszületendő formai elképzeléseket.  Nem kellett sokáig várnia eme irányultságának kielégítésére, ugyanis abban a szerencsés helyzetben volt, hogy az 1956-os Országos törpeautó pályázaton elért 3. helyezésével magára vonta a megfelelő ember figyelmét.

Törpeutó pályázati eredmények 1950 - "Colibri" III. helyezett Réfy Imre, nyereménye 1000 forint

Urbach László, a húszas évek legendás motorversenyzője, a Mátra motorkerékpárok és Berva mopedek konstruktőre és gyártója maga mellé vette a tehetséges Réfyt, és ennek a kapcsolatnak köszönhetően került a frissdiplomás mérnök kapcsolatba a Kossuth-díjas magyar festővel és művésztanárral, Barcsay Jenővel. A Művészeti Anatómia könyv szerzője egy év alatt kiképezte a műszaki rajztudást önmagában elégtelennek tartó Réfyt a szabadkézi rajz olyan szintű művelésére, hogy azzal akár önálló karriert is befuthatott volna. Mivel 1957-től már a Prés és Kovácsoltáru Gyár (PRÉKO) üzemmérnökeként dolgozott, Réfy úr rajzkészségét itt kívánta kamatoztatni. Az országban működő járműgyárak a törpeautó programra mintegy kiskapura tekintettek, és ez a megbízás Urbach Lászlóval együttműködve nagyon ígéretesnek bizonyult. Első munkája ebben a témakörben a Messerschmitt kabinroller négykerekű változatának tervezése és megrajzolása volt. A projekt egészen addig virágzott, amíg az eredeti kabinrollert be nem mutatták az akkori Kohó- és Gépipari Miniszternek, Csergő Jánosnak. Mivel a közel 160 kg-os testsúlyú elvtárs elég nehezen abszolválta a beszállást, valamint a kiszálláshoz már segítséget kellett hívni, sejthető volt a válasz, hogy „ilyen a magyar dolgozóknak nem kell”!

Kevesebb, mint egy év alatt tanulta meg a térbeli ábrázoláshoz szükséges grafikai fogásokat

A projekt lezárása után Urbach László kilépett, és más módon próbált hozzájárulni a magyar járműgyártáshoz, de ezzel egy időben Réfy Imre is munkahelyet váltott. 1962-68 között a Taurusz Gumigyár kutatóintézetének tudományos munkatársaként dolgozott, majd 1968-tól a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervezőirodájának (későbbi KOGÉPTERV) géptervező osztályának irányító tervezője, később osztályvezetője lesz. A quad terveit Toldi József a csepeli Pannónia gyár igazgatójának felkérése szülte, mivel a gyár bezárását a termelés hatékonyságának növelésével megelőzhetőnek vélte. A csepeli gyárban valóban méltatlan állapotok voltak, ugyanis oldalkocsis motorokkal szállították az öntőbugákat, a vontatásokhoz pedig villástargoncákat használtak. A tervek – Réfy úr és Kopetka Béla okleveles gépészmérnök által – 6 hónap alatt elkészültek, de nem csak a csepeli helyzet megoldására fókuszáltak benne, ugyanis a speciális futómű és alvázra más területeken használható felépítményt is terveztek. Az Országos Találmányi Hivatal 1968. december 13.-án megkapta a szabadalmi leírást, amiben a „jármű” rövid és középtávú mezőgazdasági szállítójárműként került jóváhagyásra, mivel elöl-hátul munkagép meghajtására szolgáló kihajtással is rendelkezett.

A többcélú anyagmozgató és eszközhordozó ajánlati rajza

Az említett futómű és alváz szabadalomra azonban kisteherautó, homokfutó és quad felépítményt is tervezett Réfy úr. A használható erőforrások kapcsán a Steyr Puch motorok kerültek szóba, amit Toldi elvtárs elvetett az osztrák gyár hosszútávú létbizonytalansága miatt. A megrendelőt (Toldi urat) oly mértékben megihlette a találmány, hogy az általa előnyben részesített japán motorkerékpár gyárakat kívánta felkeresni, hogy meglévő erőforrásaik valamelyikét használhassa az újdonság sorozatgyártásához. A kiutazáshoz szükséges hivatali ügyintézések után terv szerint bejárta a szigetországot és ellátogatott a Yamaha, Honda és Suzuki főhadiszállásokra, ahol nagy érdeklődést mutattak a tervek iránt. A gyártási engedélyeztetés alatt azonban az NDK nagykövetségtől kaptak egy értesítést, hogy nem Magyarországra kiosztott feladat az ilyen jellegű járműgyártás, ennek következtében a futómű kialakítást szolgálati szabadalomként megtarthatják, de további lépéseket nem tehetnek. Mivel állami felhatalmazás nélkül indult útnak Toldi elvtárs, azonnal haza hívták és komoly megrovást helyeztek kilátásba, aminek beváltásáról nincs információnk. Miután megbizonyosodott arról, hogy itthon megtörtént a konstrukció levédése, a tervrajzokat a Suzukinál hagyta. A későbbiek során esedékessé vált szabadalmi díj befizetésére ellenben már nem került sor, mivel a tervező iroda más megbízások teljesítésére összpontosított. További nehézséget jelentett volna a speciális mintázatú és méretű gumiabroncsok beszerzése is, a tervező elmondása szerint azok külföldről behozatala többe került volna, mint a jármű teljes összeállításának költsége.

A bejelentés dátuma: 1968. december 13. - Jócskán megelőzte Réfy Imre a nagy ATV gyárakat

A kisteherautó, quad és homokfutó tervekből végül a Győri Mezőgép megbízás alapján készített egy Trabant motoros masinát, amit az 1970-ben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásáron be is mutattak. A „jármű” végül a Puli nevet kapta és a vállalati újság leírása szerint a prototípus „egyike azon járműcsaládnak, melynek tagjai rövid és középtávú szállítóeszközök, maximálisan 750 kilogramm teherbírásúak. A járművek típustól függően nemcsak nehéz terepen és kiépített úton való szállításokra alkalmasak, hanem több célú járműként is használhatók”. A kiállítás után még egy próbadarab is készült ebből a járműből, amit Győrben – egy nyúzó próbát követően – még évekig használtak a gyár területén ételkihordásra. A fenti eseményeket követően – érthető okokból – már senki nem vállalkozott arra, hogy a sorozatgyártás tervét felterjessze a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányába. Réfy úr szerint ezt nem is bánták, mert egy év elteltével a tervező iroda főnöksége sem látott benne fantáziát. Tíz évvel később, azaz 1982-ben, a Suzuki bemutatta első „All Terrain Vehicle” besorolású járművét, ami csupán annyiban tért el a Magyarországon készült tervektől, hogy kétkerekű motoroknál használt kormányt és ülést alkalmaztak a felépítményen.

Részlet az Autó-Motor 1982-es számából, a beszámolót Surányi Péter irta

Réfy Imre története számomra nem csak szakmailag kimagasló, hanem emberileg is. Mégpedig azért, mert egy olyan mély szakmai elkötelezettség és odaszánás hajtja, amit látva nem meglepő, hogy 80 év feletti kora ellenére is irigylésre méltóan kiegyensúlyozott és produktív. Jó látni, hogy nem bánkódik az elszalasztott lehetőség miatt – amit sokan mások megtennének, ha úgy éreznék, hogy a hírnévszerzés egyetlen esélyétől is megfosztották őket, sőt nem is tekinti elszalasztott lehetőségnek ezt a quad dolgot. Réfy úr tehát elégedett azzal, hogy a Puli járműcsalád kifejlesztéséért 1970-ben miniszteri elismerést kapott a Kohó- és Gépipari Minisztériumtól, 2002-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a színpadtechnikára vonatkozó tevékenységéért. Közben, előtte és utána pedig legjobb tudása szerint foglalkozhatott azzal, amivel értéket teremtett és példát mutatott.

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.29
- A nehéz-tehergépjárművek hétvégi forgalomkorlátozása a húsvéti hétvégén összesen 72 órán át lenne....
2024.03.29
Egyelőre csak koncepció formájában látható az első elektromos Isuzu D-Max pickup, de valószínű nem....
2024.03.29
A magyar rendőrök a francia hatóságok által körözött járművet foglaltak le Csanádpalota autópálya-....
2024.03.28
2024. április 1-től bevezetésre kerül a napi e-matrica Magyarországon. Az úthasználati jogosultság....
2024.03.28
A HangZóna mai vendége Rusznák András igazságügyi járműszakértő. ..
2024.03.28
Új hajtáslánccal bővül a Lexus első dedikáltan akkumulátoros elektromosnak fejlesztett modellje, a....
2024.03.28
Négy új hajó siófoki felavatásával vette kezdetét a 178. balatoni hajózási szezon csütörtökön. ..
2024.03.28
Két kulcsfontosságú modelljükhöz is ráncfelvarrást mutatott be a Seat és további két modell kaphat....
2024.03.28
Második évtizede viselhetik a büszke jelzőt Győrben: az Audi Hungaria üzemelteti a világ legnagyobb....
2024.03.28
Az új Toyota Yaris a kifinomult technológia és a vezetési élmény legfrissebb példája, mely a hibrid....