Kép és szöveg: Horváth Miklós

A Juke megjelenése óta három modellel is képviselteti magát a kisautók szegmensében a Nissan, nem rejtve véka alá ezzel világszintű piaci törekvéseit. A hagyományos formát kedvelőknek a Micra, a különcséget és egyediséget kedvelőknek a Juke, a praktikumot előnyben részesítő fiatal családok számára pedig a Note szerepel az immár teljes B-szegmenst lefedő kínálatban. Tesztünk főszereplőjének formavilágát a 2012-es genfi autószalonon bemutatott Invitation tanulmány által ismerhettük meg. A nagy áttörést az jelentette, hogy az addig csak „csúnyácska, de praktikus” városi autóként aposztrofált Note vonzóbb külsőt és határozottabb, megnyerőbb stílust kapott. Az új Note felépítménye a forradalmi V-platformra került, ami sokoldalúságával (V, mint Versatile) rengeteg plusz költség alól mentesíti a jövőben a gyárat. A hosszúság és a tengelytáv nem változott: előbbi 4100 mm maradt, utóbbi pedig változatlanul 2600 mm-es. A szélesség egy nem számottevő 5 mm-rel gyarapodott (1695 mm), a magasság azonban 15 mm-rel csökkent (1530 mm).

A képre kattintva galéria nyílik

Az új platformnak köszönhetően merevebb lett a kasztni, ennek folyományaként hatékonyabban működik a felfüggesztés, pontosabb a kormányzás és precízebb a kezelhetőség. A továbbfejlesztett praktikumhoz a stílusos csomagolást meglepő, hogy nem az aktuális hűtőrács dizájnnal kezdték, amit a jelenlegi Micra, Juke, Qashqai, X-Trail is hordoz, hanem egy teljesen más rajzolatúval. A fényszórók és a hűtőrács összefonódása azonban szerintem jól sikerült, csak nehezen látom meg benne azt, amit a sajtóközleményben erre vonatkozólag olvastam, miszerint az emberi szem ihlette ezt a frontrészt. Oldalnézetből a legszembetűnőbb változás az elődhöz képest a nem annyira meredeken emelkedő C-oszlop és a lejjebb helyezett hátsó lámpatest mellett az ajtók lemezeibe sajtolt „squash vonal”.

Az autó oldalába sajtolt vonalakat egy squash pályán cikázó labda röppályája ihlette

A beltérben használt anyagok, színvilág és kezelőszervek nagy része ismerős volt a tavaly frissített Micra-ból, mégis egy magasabb minőségi összbenyomást keltett bennem a Note utastere a házon belüli kategóriatársaihoz képest, a Juke-ot is beleértve. Miután túltettem magam azon a zavaró, de talán könnyen megszokható részleten, hogy a kormányt nem lehetett tengelyirányban állítani, hamar otthon éreztem magam a volán mögött. A műszeregység modernizálása abszolút jól sikerült, látszik, hogy sok időt és energiát fordított a formatervező és mérnök csapat az optimális hatás elérésére. Állítólag nagyon aprólékosan elemezték és tesztelték a megfelelő megvilágítás erősségét, a feliratok sűrűségét és a betűtípus kiválasztását. A nagy durranás azonban az kategóriában először alkalmazott, három biztonsági rendszer összekötésével működő Aktív Biztonsági Pajzs. A korábban költséges rendszereket egy csomagba tömörítették és egy valóban megfizethető áron kínálják, mindössze 345 ezer forintért. Az egyik ilyen a holttér figyelő rendszer, a másik az indokolatlan sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, a harmadik pedig a tolatási útvonalat keresztező tárgyak észlelését végző rendszer.

Íme a sok-sok munkaóra gyümölcse

Természetesen benne volt a tesztautónkban a 360 fokos kameraképet biztosító rendszer is, de az Aktív Biztonsági Pajzs lelke valójában a csomagtér ajtón elhelyezett nagy látószögű tolatókamera. Az ABP mindhárom elemének működése az említett kamera által továbbított információkon alapszik. Az optika és a mögötte lévő szoftver érdekessége, hogy a sávelhagyás figyelésére használt szélvédőre helyezett kamera és radar rendszer nélkül is képes észlelni és jelezni a sodródást és a sávelhagyást. További érdekessége még a rendszernek, hogy a kamera lencséjének tisztán tartása érdekében egy másodpercenként 15 millió képpontot feldolgozó szoftver is keményen dolgozik azon, hogy a látképet semmi ne torzítsa. A lencse tisztán tartása érdekében egy mosó és sűrített levegős szárító berendezést is alkalmaz a rendszer, attól függően, hogy esős vagy csak poros körülmények között került szennyeződés a lencsére.

A start/stop rendszer és a kipörgésgátló alapáron jár, a kőrkörös védelmet biztosító pajzs mindössze 345 ezer forintba kerül

Az első ülések kényelme átlagos, a hátsó tologatható üléssor azonban az előző generációból is ismert módon már-már nagyobb szedánokat is zavarba ejtő lábtérrel kecsegtet. A tervezők szerint a 160 mm-en mozgatható üléssor és az általa rendelkezésre álló 639 mm-es lábtér a legfontosabb eleme a praktikus és élhető utastérnek. Ez persze jól hangzik egy promóciós szövegben, de ne felejtsük el, hogy itt még messze nem kényelmi faktorról beszélünk. A korrektség megkívánja, hogy kiemeljük a Note-ot és ne menjünk el szó nélkül a kategóriájában tényleg pazar helykínálata mellett, de azért kényelem terén még van hova fejlődnie. A csomagtér 15 literrel lett nagyobb a korábbihoz képest, így most alaphelyzetben 295 literes. Ehhez hozzá kell még adjunk 30 liternyi teret, ami a padló alatti terület és még 85 litert, ami a hátsó ülés teljes előretolásából keletkezik. A fentieket összegezve tehát 411 literes csomagtérrel számolhatunk, azonban az üléstámlák előredöntésével és teljes utastér raktérré alakításával, két köbmétert meghaladó térrel gazdálkodhatunk.

Minden a helyén...sajnos a kormány is, tengelyirányban fixen

Az első futómű tekercsrugókkal szerelt McPherson felfüggesztéssel operál, a hátsó pedig egy egyszerű, de kis helyigényű kompakt torziós tengelyt kapott. Mindkét futómű felfüggesztését segédkeretre helyezték a menetzajok és rezgések csillapítása érdekében és a futóművet finomhangolták a jobb úttartás és a kényelem érdekében. Az Renault-Nissan közös fejlesztésű egyötöséről pedig csakis szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni. Ha valamiért szerettem a Note-tal úttalan utakon autózni, akkor az ennek az erőforrásnak és a hozzákapcsolt ötfokozatú váltónak volt köszönhető. Persze kedvemre volt az is, hogy majdnem kilencven fokban nyílnak a hátsó ajtók és könnyen hozzáférek a gyerekülés beszereléshez. No meg az is tetszett, hogy meglepő csend honolt az utastérben menet közben, és olyan könnyed a vezetés, hogy ha akarom, a forgalomra koncentrálok, de ha úgy tetszik a műszerfalon elhelyezett eco-pedált nézem, és a spórolásra figyelek. Egyszóval nem igényli az autó, hogy mindig rá figyeljek. Jelzett, ha valaki a holtteremben haladt, segített a parkolásnál a 360 fokos kamera és kb. két percbe telt kiismerni magam a menürendszerben. De bevallom férfiasan, hogy az tetszett a legjobban, hogy ilyen olcsón csak a Nissan Leaf-fel autóztam az utóbbi egy évben.

Az egyik adu a hátsó térkínálat

Ezennel tehát kihirdetem, hogy az autoszektor.hu eddig tesztelt autói közül a Nissan Note nyerte a fogyasztási versenyt. Egyrészt azért, mert a gyárilag megadott 3,6 literes átlagot fedélzeti szerint csak egy tizeddel léptem túl, amikor öregesen, kilencvenes tempóval közlekedtem a Zsámbék környéki mellékutakon, majd amikor a fővárosba értem 4,1-re ugrott az átlag. Másrészt pedig azért, mert amikor a fotózás miatt sokat járattam állóhelyben a verdát és utána vágtam neki a városi csúcsforgalomnak, akkor is csak 5,2-vel tetőztem a teljes átlagot. A teszthét végén pedig abszolút fülig ért a szám, ugyanis egy majdnem 500 km-es főleg budapesti, és egy-két főváros környéki mellékúton furikázás csak 22 liter gázolajamba került, ami 4,4 literes vegyes átlagot jelentett.

A másik pedig a pénztárcabarát fogyasztás

Ismerve tehát a háromhengeres benzineseket és a CVT váltót, nem kérdés, hogy pillanatnyilag egyik konfiguráció sem vetekszik az 1.5 dCi-vel és az ötös manuállal házon belül. És mivel helykínálatban más márkák felhozatala sem számít igazán vetélytársnak, tényleg érdemes számolni a Note-tal annak, aki kiscsaládos és trendi kis-nagyautó vásárlást tervez. A Nissan a saját anyagaiban a Ford Fiestát és a VW Polót tartja első és második számú kihívóként számon, de sajnos – vagy szerencsére – ezek térkínálatuk és vételáruk miatt nem rúgnak labdába. A Ford Fiesta 1,5 TDCI (75 LE) gázolajosa 4 165 000 forintba kerül, a VW Polo 1,6 TDI-je (90 LE) pedig 4 283 000 forintot kóstál. A Ford B-Max és az Opel Meriva nagyobb méreteik miatt nem tekinthetők vetélytársaknak, a Hyundai ix20 és a Honda Jazz viszont már sokkal inkább, de utóbbiak is csak külső méreteik miatt. A Hyundai ix20 77 lóerős, 1,4 CRDi-je 4 199 000 forintba kerül, a Honda Jazz-hez pedig jelenleg nem kapható dízelmotor, csak egykettes és egynégyes benzines (a felsorolt árak természetesen listaárak).

Harmadik adunak szánták a kategóriában először alkalmazott 360 fokos kamerarésndszert és az Aktív Biztonsági Pajzsot

A Note belépő modellje az 1,2 benzines, 80 lóerős motorral szerelt verziója 3 199 000 forintba kerül. Ennek alapfelszereltsége a hat légzsák, blokkolásgátló, ESP, Isofix, központi zár, első ablakok és tükrök elektromos mozgatása, elektromos szervokormány, abroncsnyomás-ellenőrző rendszer és a fedélzeti számítógép, valamint a tempomat és a start/stop rendszer. A dízelmotorért plusz 700 ezret kér az importőr, tehát 3,9 millióról indulunk. A tesztautó Tekna, azaz a legmagasabb felszereltséggel 5 119 000 forintról indul, de itt már a képeken is látható digitklíma, félbőr ülések és minden földi jó megtalálható, tehát kicsivel 5,5 millió feletti árcédulával számolhatunk. Összegezve tehát a fentieket, elmondható, hogy egy elfogadható alapfelszereltségű dízel Note 250-400 ezer forinttal olcsóbb a hasonló motorizáltságú vetélytársakhoz képest. A versenyképes ár/érték arányhoz pedig hozzátartozik, hogy a bevált dízel és az osztályelső térkínálat azonban mostantól egy stílusosabb külsővel párosul.