Nem újkeletű dolog az autók gázüzeműre való átszerelése. Sokan esküsznek rá, sokan félnek tőle. Összeszedtük milyen költségekkel, előnyökkel és hátrányokkal jár, ha autónkat gázosítjuk.

Hátsó vészhárítóban kialakított töltőszelep

Milyen autót lehet gázosítani?

Sokan azonnal rávágják, hogy minden benzinmotoros kocsit át lehet állítani gázüzeműre, de ez nem így van. A közvetlen befecskendezésű benzinmotorokat nem lehet átszereltetni, ilyen motor jellemzően a Toyota D4 motorja, de az összes Volkswagen csoportos FSI, TSFI is.

Miből áll egy átszerelés?

Mindenek előtt szükség lesz egy tartályra. Ezt a legtöbb esetben be lehet szerelni a csomagtér fenéklemezében eredetileg a pótkerék számára kialakított mélyedésbe, ahol ez nem áll rendelkezésre, sajnos lopni fogja a helyet a tartály a csomagtartóból.

Van egy többfunkciós szelep is, amit multiszelepnek hívnak. Ez védelmi funkciókat lát el, hogy rendszerben ne keletkezhessen túlnyomás.

Kerül még az autóba egy gázvezérlő és egy elpárologtató is. A tartály kap egy szabványos betöltőnyílást, itt tudjuk majd tankolni a gáztartályt. Ezt a nyílást a hátsó vészhárítóban, vagy – ha erre lehetőség van – a benzin betöltő nyílása mellett helyezik el.

A motor befecskendező szelepeit is ki kell cserélni olyan speciális alkatrészekre, amelyek a gáz üzemmódot képesek kiszolgálni. Igazán erős autóknál (pl. négyhengeres motorok esetén 150 lóerő felett) némi felár keletkezik, mert ide különlegesebb injektorok kellenek.

Kicsit csúf a csövezés, de ez a motorház fedél alá kerül

Természetesen plusz csövek és vezetékek is kellenek a dologhoz, illetve a műszerfalra kerül még egy kapcsoló, amellyel a benzines és gázos üzemmódok között kézzel is tudunk majd váltani.

Meddig tart beszerelni?

Egy profi gázos műhely megfelelő típusismerettel rendelkezik és ritkán érik meglepetések, ezért 2+1 nap alatt készül el egy átalakítás. Két nap elmegy a szerelésre, és kell még egy nap a programozásra.

Ha van már az adott típusra a műhelynek elkészült beszerelési terve, akkor ez sem rabolja az időt, csak engedélyeztetni kell.

Ezután a tulajdonosnak egy hatósági vizsgára is el kell vinnie az autót, amelyet bármelyik hivatalos műszaki vizsgálóállomás elvégez.

Behajtási tilalmak

A gázüzemű (LPG) autókra vonatkozóan sok helyen látjuk, hogy tilos a behajtás. Ez a mélygarázsokra jellemző. A korszerű gázrendszerek megjelenése előtt ugyanis valóban fennált némi robbanásveszély. Ha ez bekövetkezik egy mélygarázsban, akkor ott nagy a veszélye, hogy az épület szerkezete is kárát látja a balesetnek. Azonban az MK-Service 2011 Kft. szakértője szerint, a korszerű rendszerek olyan szintű védelemmel vannak már ellátva, amely gyakorlatilag kizárja az efféle balesetek létrejöttét.

Mégis, az mindenhol az épület üzemeltetőjére van bízva, hogy parkolóiba beenged-e gázüzemű járművet. Az a szokás alakult ki, hogy a mélygarázsok többségébe továbbra is tilos behajtani az LPG-s autókkal, azonban nyitott oldalú parkolóházakba simán beengednek gázos autót is.

Hogyan működik?

A gázüzemre is képes autók indítása kizárólag benzinnel történik. Ezután mindaddig benzinnel fog üzemelni a kocsi, amíg a hűtőfolyadék hőmérséklete el nem éri a 30 (helyenként a 40) Celsius fokot. Ekkor – egy jól működő rendszer esetén – megtörténik a gázra váltás, amiből a sofőr semmit sem vesz észre.

A "G" alatti LED mutatja, hogy éppen gázüzemben közlekedünk, ha benzinnel menne, akkor a kútoszlop piktogram alatti LED világítana. Felül a gáztartály szintje látható.

A műszerfali gombbal bármikor átválthatunk benzines üzemmódra és vissza. (A mélygarázsok előtt ezt nyomkodni azonban mit sem ér, ott az a lényeg, hogy az autóban gáz van.)

Költségek

Egy négyhengeres motorral felszerelt autó – és ebből van a legtöbb – átalakítása bruttó 240.000,- Ft. (Ha erősebb, mint 150 lóerő, akkor pár ezer forinttal drágább a spéci injektorok miatt.) Hathengeres autóknál 280, míg nyolchengereseknél 320 ezer forint az alapár.

Fentiek már tartalmazzák a tervezés és az engedélyeztetés költségét is, de a hatósági vizsgáét nem, ez 38.000,- Ft-ba kerül.

Az LPG-s autókat ugyanúgy kétévente kell műszaki vizsgára vinni, mint bármelyik másik normál használatú személyautót, de pluszban el kell végeztetni egy gázbiztonsági szemlét. Ez egy ellenőrzés, ami nem lehúzás, hanem mindenkinek jól felfogott érdeke. Ára kb. 9.000,- Ft.

Spórolás

Ugyanaz a motor átlagosan 15%-al több gázt fogyaszt, mint benzint. Tehát, ha eddig 10 liter benzinnel jártunk meg 100 kilométert, akkor az gázból 11,5 literrel lesz meg. Mai árakon számolva 10 liter benzin 3.600,- Ft-ba kerül, 11,5 liter LPG pedig 2.300,- Ft-ba. Ez 1.300 Ft spórolás 100 kilométerenként.

A legtöbb autóban a tankolónyílás mellé is elhelyezhető az LPG töltőszelepe

Vagyis, ha a négyhengeres autókat beszereléssel, hatósági vizsgával és egy műszakival nagyjából 300.000 Ft-ért átalakíttattuk, akkor 23.000 km megtétele után nullán vagyunk, innentől pedig minden 100 km-en jár nekünk az 1.300 Ft. Ennyiből bőven kijön minden további pluszköltség.

Most akkor megcsináltassam?

Fenti példánkban 23 ezer KM után megtérült a befektetésünk. Tegyük fel, hogy még nagyon sokáig szeretnénk használni a kocsit és azt szeretnénk, hogy megtérüljön az elköltött összeg. Ehhez évente valamivel több mint 10.000 km-t kell megtennünk.

Nézzünk rá a 2017-es futásteljesítményünkre! Ha megvan ez a mennyiség, és nem csak vasárnaponként megyünk el a nagybevásárlásra az autóval, akkor mindenképpen ajánlott az átszerelés. A többit mindenki számolja ki magának!

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért és a képekért az MK-Service 2011. Kft-t illeti hálás köszönet!