Nemrégiben az SKF-nél jártunk, hogy a cég aktualitásai mellett féltengely portfóliójukról beszélgessünk. Bevezetésképpen korábban már áttekintettük, hogy mire is szolgálnak a féltengelyek, és megnéztük meddig bírja egy féltengely. Ma a féltengelyekkel kapcsolatos szerelési munkákról lesz szó.

„Szerelése bonyolult”

- kezdi a témát Jakab Ákos, aki az SKF Svéd Golyóscsapágy Zrt-nél volt vendéglátónk.

Bevezetőként megtudtuk, az új autóknál inkább komplett féltengelyeket cserélnek, éppen a szerelés összetettsége miatt. Ennek persze megvan a gazdasági okai is. Azért forgalmaznak inkább alkatrész egységeket, mert az egész alkatrészre van garancia, a műhelyben szakszerűen ki-be szerelik, nincs szükség porvédő illesztésre, vagy csuklók leszerelésére, kenőanyaggal való ellátásra, nincs tisztítás, felületkezelés, csökken a szerelési idő.

Régebben nem voltak komplett féltengelyek kaphatóak, a javításhoz szinte úgy kellett példátul a belső csuklót vadászni.

Míg a régebbi típushoz csak megjelentek a készre szerelt egységek az alkatrészkínálatban, az újabb autókhoz egyre inkább komplett féltengelyeket forgalmaznak.

Az alkatrészenkénti kontra komplett kérdést tovább boncolgatjuk, érdemes a konstrukciós oldalról is megnézni. Egy két évtizeddel ezelőtti konstrukciónál egy belső féltengelycsukló általában két külső csuklót is kiszolgált. A mai, korszerű kiviteleknél a féltengelyek geometrikai kialakítása miatt egyértelmű, hogy a féltengely, mint kopó alkatrész a külső-belső csukló kopása esetében csaknem ugyanolyan hibajelenségeket produkál, a két csukló élettartama gyakorlatilag megegyezik, mert most már egyre nagyobb mértékben vállal szerepet a mozgásban a belső csukló (egyre rövidebb rudakat alkalmaznak a féltengelyeknél). A legtöbb 10 évnél fiatalabb autóban a javítási előírás a teljes féltengely cserét tartalmazza, ha az alkatrész bármely része meghibásodik.

Javítás részegységenként

A részenként szerelés is tartogat meglepetéseket. Egy gyárilag szerelt és egy utángyártott féltengely bizony méretben is eltérhet egymástól. Így ha például csak egy porvédőt kell cserélni, az utángyártott féltengelyhez való porvédő illeszkedése nem garantált a gyári féltengelyre és ez persze fordítva is így van.

Elég annyi, hogy a tengelyrúd átmérője nem egyezik meg a gyári kivitelével. Ez megengedhető abban az esetben, ha nem a mindenben gyári értékeket hozó, hanem csak gyári minőségű besorolású aftermarket terméket vásárolunk.

De ennél kisebb eltérések is okozhatnak problémát ilyen szerelések közben. A porvédők rögzítéséhez használt roppantóbilincset hozta fel példának Jakab Ákos, az SKF műszaki oktatója. Tegyük fel, hogy az eredeti gyári porvédőn 18 mm-es bilincsnek van kialakítva a hely, de az utángyártó készletén, vagy gépsorán csak 20 mm szélességű bilincs áll rendelkezésre. Ennyire részletesen nincsen szabályozva az utángyártott alkatrész méretezése, megengedhető az eltérés. Igen ám, de ebben az esetben meg kell változtatni a porvédő kialakítását is, hogy ráférjen a bilincs.

Amikor hozzá kell nyúlni a féltengelyhez

Sokszor nem is a féltengely hibája miatt kell kiszerelni az alkatrészt. Vegyük például az egyébként nem is olyan ritka kuplungcserét egy első kerék meghajtású autónál. Ehhez le kell szerelni a váltót, amiből előzőleg ki kell kötni a féltengelyeket.

A kiszerelés önmagában sem egyszerű folyamat, ráadásul a megbontás során több veszélynek is ki van téve az alkatrész. Az SKF szakértője szerint a porvédő gumiharangok sérülése, majd ez ebből fakadó féltengelycsukló meghibások döntő többsége azért következik be, mert szerelés közben a kényes, könnyen sérülő harang károsodik.

A futómű környékén több éles, hegyes alkatrész is található, a gumiharangoknak pedig egy tűszúrásnyi sérülés is elég, hogy a későbbiekben ne legyen képes ellátni a feladatát.

Féltengely hiba és közlekedésbiztonság

Hogyan veszélyezteti a biztonságunkat egy hibás féltengely? Ha korrózió miatt féltengely törés következik be, és a vezető számít a hajtás, vagy éppen a motorfék hatás jelenlétére, könnyen megcsúszhat az autó és kész baj. De a csukló berágódása miatt akár blokkolhatja is az egyik hajtott kereket egy éppen beálló csukló.

A törés közben széthulló alkatrészek, vagy a csuklóból hirtelen távozó kenőanyag úttestre kerülése az utánunk jövő autós, vagy motor életét is veszélyeztethetik.

Rozsdásodás következtében a féltengely elveszíti kiegyensúlyozottságát és rezonanciákat kelt a futóműben. A hosszú távon jelen lévő rezonancia károsíthatja a kerékagy csapágyat is, de az osztóműben, a differenciálműben, vagy akár a sebességváltóban is problémákat okozhat.  A rezgések kivetítődnek a kormányműre és persze csatolt alkatrészeire is, a kormányrudakra és gömbfejekre. A végeredmény, ha nem is okoz súlyos következményeket, de mindenképpen okozhat komfortcsökkenést, és nem kevés költséget, ha a futómű-kormánymű alkatrészeket is cserélni kell.

Banális dolog, de nem egyszer megtörtént már

A féltengelyek, amíg nincsenek beszerelve, a szállítás, tárolás és persze szerelés során is megsérülhetnek. A féltengelyeket gyári csomagolásukban megfelelően rögzítik úgy, hogy azok sérülésének veszélye minimális legyen.

Főleg a csőtengelyes kialakítású féltengelyek érzékenyek a mechanikai behatásokra. Az SKF-nél több olyan féltengely meghibásodást vizsgáltak, ahol kiderült, hogy az alkatrész mozgatása során egyszerűen leejtették, vagy nehezebb tárgyat pakoltak rá. Egy tengely enyhe deformitása is jelentős kiegyensúlyozatlanságot okoz.

Nem csak a tengely, de a csukló is sérülhet, ha például leejtik az alkatrészt. Jakab Ákos az SKF-nél egy VW Sharan / Seat Alhambra / Ford Galaxy féltengelyt mutatott. Az alkatrész önmagában is több, mint 8 kg tömegű, el lehet képzelni, ha ez akár csak egy méterről is leesik, milyen dinamikus terhelést kap a csukló, ha éppen arra érkezik: végzetest.

Visszatérve egy kicsit a csomagolásra. A hullámpapírból készült dobozban a tengelyvégeket szintén hullámpapír bakok rögzítik az elmozdulás ellen. Maga a féltengely nylon csomagban van, ez biztosítja, hogy a szállítás során a nedves levegő ne férjen az alkatrészhez és ne okozhasson korróziót.

Természetsen sokkal biztonságosabb volna például fa ládában szállítani ezeket az érzékeny alkatrészeket, de akkor nem ekkora raktárak és sokkal nagyobb kamionok kellenének, ami nem csak megdobná a költségeket és az alkatrészárat is, de jelentős ökológiai lábnyom növekedést is eredményezne.

Mivel a féltengelyek kenőanyagokat tartalmaznak, ezekre az alkatrészekere is vonatkozik beépítési határidő. Az SKF féltengelyeinek esetében ez az idő 5 év, vagyis a gyártástól dátumától – ami fel van tüntetve a csomagoláson – összesen 5 évet tölthet raktárokban. Ha ennél idősebb korában veszik le a polcról azt beépíteni már nem szabad, hanem gondoskodni kell a szakszerű megsemmisítéséről. Erre az SKF-nél külön rendszer működik, hiszen komolyan kell venni a környezetvédelmi szabályokat. Évente egyszer a forgalmazói hálózat tagjaitól begyűjtik és elszállítják a lejárt szavatosságú termékeiket.

Hátra van még a legfontosabb rész

Cikksorozatunk következő, záró részében csak és kizárólag a féltengely porvédő harangokkal fogunk foglalkozni, mert ezen olcsó alkatrészek meghibásodása okozza a legtöbb hibát a drága féltengelyeknél.

Cikkünk megjelenését az SKF támogatta.