Szerző: Heimer György

A világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a kínai CATL (Contemporary Amperex Technology Co.) nem kevesebb, mint 7,34 milliárd euró (3 ezermilliárd forint) értékű beruházás keretében évi 100 gigawattóra kapacitású akkugyárat húz fel Debrecenben – jelentette be még néhány hete a kormány. A város melletti Déli Ipari Parkban 221 ezer hektárnyi területen felépülő gyártómű 9 ezer munkahelyet ígér, továbbá a termeléshez – újabb területeken, napelemekkel – 600 megawattnyi megújuló energia felhasználását is tervezik (2019-ben egész Magyarországon ennyi naperőművet fejlesztettek). Európában, a németországi után a debreceni gyártókomplexum lesz a kínaiak második ilyen vállalkozása: a vén kontinens elektromobilitási programjait meglovagolva innen akarják majd ellátni akkumulátorokkal az autógyártó multik régióban készülő e-autóit, így a leendő debreceni BMW-ket és a kecskeméti Mercedeseket. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a debreceni akkugyártást, költségvetési forrásokból – az úgynevezett egyedi kormánytámogatásokat nem számítva – öt éven át közel 88 milliárd forintot irányoz elő ottani infrastrukturális fejlesztésekre.

Töltésen a Mercedes EQS. E-mobilitás nincs akkumulátor nélkül. Fotó: Mercedes

A CATL debreceni akkugyára – amely a külföldi működő tőkeberuházások (FDI – foreign direct investment) hazai történetében az eddigi legnagyobb invesztíció – egyúttal azt is jelenti, hogy kétszeresére, 6 ezermilliárd forintra bővül a zömmel ázsiai befektetők 17 különféle hazai helyszínen megvalósuló akkugyártó programjainak értéke. A dél-koreai SK Innovation több lépcsőben Iváncsán és Komáromban több mint 1000 milliárd forint, a Samsung SDI pedig Gödön 540 milliárd forint ráfordítással épít akkugyárakat. De a sorban ott szerepel a japán Toray Industries vagy a dél-koreai Nice Csoport leányvállalata, továbbá az e-autózás élvonalában egyre többet emlegetett kínai Nio autógyár, amely 5,6 milliárd forint beruházással Biatorbágyon fektet be akkumulátorcsomag-csereállomások előállításra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számos (gyáravató) beszédében rendre hangoztatta, hogy „Magyarország mára a globális autóipari forradalom, az elektromos autóipari átállás egyik legfontosabb helyszíne lett”…Magyarország 2025-ben a németek és lengyelek mellett az EU harmadik legnagyobb autóakku-exportőrré emelkedhet.

Hyundai töltésen. Illusztráció: Hyundai

Mindemellett a debrecenieket a teljes meglepetés erejével érhette a kínai beruházás augusztus eleji híre – tűnik ki a helyi sajtóismertetőkből. Legfőképpen a nagy mennyiségű vegyi anyagokat is felhasználó akkugyár és annak nagyarányú vízszükséglete nyugtalanítja az ott élőket. Egyes vélemények szerint a gyártelepítés utáni ötödik évben már nem garantált Debrecen biztonságos vízellátása, a naponta felhasznált vízmennyiség kétharmada akkugyártásra mehet majd el. A városvezetésnek még nem sikerült eloszlatni az aggályokat, mint ahogy Gödön az borzolja a kedélyeket, hogy még májusban egy független szakértői vizsgálat lítiumot és olyan oldószert mutatott ki a környék kutjaiban, amilyeneket a beruházó Samsung SDI használ. Közben Győrszentiván lakóközössége augusztus elején aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy tiltakozzanak a hozzájuk közel eső, a győri Audit kiszolgáló ipari park bővítése ellen, jóllehet akkugyártásról ott még nem tettek közzé semmilyen hivatalos közleményt.

De nem csupán környezetterhelésről van szó. A külföldi működő-tőkeberuházások hozzájárulnak ugyan a munkahelyteremtéshez, de azok többsége jobbára összeszerelő tevékenység, nem pedig a hazai iparvállalatok modernizálását, versenyképességét szolgáló technológiai transzfer.