Kifogyhatatlan témakörnek bizonyul a világ legfurcsább közlekedési szabályait összeszedni, de ki gondolta volna, hogy még egy autós nemzet is szerepel majd a listán. Azt talán mindenki jól tudja, hogy vannak olyan szakaszai a német Autobahnnak, ahol nincs sebességkorlátozás. Ez önmagában egy kuriózumnak számít, azonban azzal sem árt tisztában lenni, hogy 70 eurós büntetés jár azoknak, akiknek kifogy a benzine az autópálya hálózat bármely részén. A német hatóságok szerint ez egy elkerülhető probléma, arról nem is beszélve, hogy a korlátozás nélkül autópálya szakaszokon még a megszokottnál is jóval veszélyesebb a leálló sávban tartozókodni. Nehéz vitatkozni ezzel az állítással.

Nem kevésbé szigorú és rendszerető ország Japán sem, ahol gondoltak egy létező, ám indokolatlanul elhanyagolt problémával: a gyalogosok lefröcskölésével. Ennek is tudható be, hogy néha akkora sárcsapókat akasztanak az autókra gyárilag, ugyanis Japánban kötelező sárcsapókat felszerelni az autókra, amikor esik az eső. Ezen kívül csökkenteni kell a tempót, hogy más szabályokat ne is soroljak, ezzel biztosítva a tiszta hazaérést a gyalogosoknak. Kevésbé meglepő szabály Japánban, hogy ittasan vezetni tilos. Ugyanakkor a büntetés mértéke megérdemel néhány szót, ugyanis egy részes sofőr másfél milliós büntetésre ÉS akár 3 év börtönre számíthat, ha lekapcsolják.

Legalább a Japánok abban biztosak lehetnek, hogy az új bal oldalán közlekednek, ugyanis máshol ez sem egyértelműen eldöntött kérdés. Mongóliában ugyanis hiába van jobboldali közlekedés, ha egyszer a regisztrált autók 48%-a jobb kormányos. Még rosszabb a helyzet Ulánbátorban, a fővárosban, ahol az autók 55%-ának van, jelen esetben tényleg vitathatatlanul a rossz oldalon a volánja. Ebből is adódik a kaotikus közlekedési kultúrájuk, amik az import autók korlátozásával szeretnének orvosolni.

Téged is zavar, ha valaki fülhallgatóval közlekedik? Nem vagy egyedül, noha a legtöbb országban ez teljesen szabályos, így például Magyarországon is. Spanyolországban felismerték az eldugaszolt fülekben rejlő veszélyforrást, és betiltották a füllhallgatókat vezetés közben. Egyetlen kivétel azért mégis van: ha valaki éppen a motorbicikli jogosítványát szerzi meg, akkor kaphatja fülesen keresztül az oktató instrukcióit. Az már megszokottabb elvárás, legalábbis felénk, hogy tisztán tartsuk a rendszámtáblánkat. Oroszországban ezt törvény írja elő, és a hiedelmekkel ellentétben az autók lehetnek koszosak. Csupán a rendszámnak kell tökéletesen látszódnia, nem fedheti só, homok, vagy sár. Ugyanakkor a rend éber őrei állítólag szeretnek visszaélni a lakosság körében elterjedt hiedelemmel, és gyakran bírságolnak meg autósokat a koszos autóikért. Mindez olyannyira elterjedt egy időben, hogy a rádióadók elkezdték szétkürtölni a sofőröknek, hogy ne higyjenek a kenőpénzre szomjazó rendőröknek.

Vannak azonban országok, ahol jobb el sem hagyni az autót, ha lerobbanunk vele. Noha ez nem is annyira közlekedési szabály, inkább ajánlás a kormány részéről, de Dél-Afrika veszélyesebb részein valóban nem ajánlatos lerobbanás után kiszállni, és a motortérbe kukkantani, esetleg az autó alá feküdni, hiszen közben könnyedén elrabolhatják az autót, vagy akár meg is verhetnek minket. Biztonságosabb az autóban maradni és segítséget hívni, mint gyanútlanul az út mellett bandukolni. A világ egy sokkal biztonságosabb pontján eközben a legnagyobb kérés csupán annyi, hogy az autónk fényszórója a nap minden pillanatában világítson, időjárástól és útminőségtől függetlenül. Svédországban ugyanis gyakran vannak szélsőséges időjárási viszonyok, és télen sokkal hosszabbak a sötét órák.

A túlsó és végső végletet mégis Svájc jelenti, ahol a jólét olyan méreteket öltött, hogy a legnagyobb problémát az autó otthoni pucolása jelenti. A hegyvidéki országban ugyanis tilos a saját autónkat a saját beállónkon, vagy lakhelyünk előtt lemosni. A kormány persze nem a tiszta autókat ellenzi, csupán a víz ellátásukat féltik, és igyekeznek minden káros vegyszert távol tartani a csatornáktól. Noha angol tudósok még nem tisztázták, hogy miért jobb a mosogatószert leereszteni a lefolyón, mint az autó tisztására szánt szappant, a svájci lakosok mégis rákényszerülnek, hogy elbaktassanak a legközelebbi autómosóig, és – persze – fizessenek annak használatáért.