Már csak a teszthét benyomásai alapján is tudom, hogy nem vagyok egyedül azzal a gondolatommal, hogy meglepő volt a Jeep Avenger 2023-as Európa Év Autója címe. Többen is kérdezték, hogy ez az az autó? Biztosan ez az? Nos, igen, akármennyire is nincs a köztudatban, de ez a viszonylag halk felvezetéssel, fű alatt a Jeep kínálat legaljára érkező crossover már egyszer volt Európa Év Autója. Mondhatnánk, hogy kifogott egy gyenge évet, de azért az ID. Buzz, a Niro vagy a 408-as korántsem nevezhető könnyen kikezdhető ellenfélnek. Szóval az első együtt töltött teszthét során igyekeztem kideríteni, hogy mit tud az Avenger jobban, mint mások.

Talán kijelenthetjük, hogy jelenleg senki sem használja ki jobban a platformizálásban rejlő lehetőségeket, mint a Stellantis csoport, és ez a Jeep Avenger remekül tetten érhető. Ugyanerre a kisautó alapú padlólemezre építkezik még a hasonló méretű és tudású Fiat 600, Opel Mokka, Peugeot 2008, DS3 és még az Alfa Romeo Junior is. Persze a tálalás mindenkinél más, a márkák identitását azért egész ügyesen megőrzik. Például hiába a mindössze 4084 mm-es hossz, az Avenger is felismerhetően Jeep. Hét hűtőrács rostéllyal, harsány feketével körbeölelt fényszórókkal és terepes hangulattal.

Persze nem maradnak el a Jeep védjegy easter eggek sem: van távcsöves felfedező a szélvédő fekete keretén, hegyvidék a hátsó ablak alján, az elődökre emlékező grafika nyomat a csomagtartó műanyag betétjében, a Jeep hűtőrács sziluettje pedig visszaköszön még a felniken is. A legviccesebb mégis a dobhangra hajazó indexhang, ami néha pont összecseng a zenékkel. A Stellantisnál egyébként is teret hagynak az ilyen apróságoknak. Tudják jól, hogy éppen ezek az apróságok adnak az autóknak karaktert, ezektől fog kötődni a tulajdonos az autójához. A villanyos korszakban egyébként is mással kell kitűnni, mint a hajtáslánc tudása, márpedig az Avenger a kezdetektől úgy készült, hogy villanyos is lesz.

Különösen erős a rokonsága a Fiat 600-zal, amivel osztozik például a középkonzol mágneses, puha fedőlapján, a műszerfali gombsoron vagy a remek grafikájú kijelzők szoftverén. Váltókart itt sem érdemes keresni, azt egy gombsorra cserélték, ami ezúttal jobban kézre esett, mint a 600-asban. Az általános építési minőség, a műanyag elemek olcsó érzete is hasonló a két autóban, igazi népautók. Mindkettő pont akkora, amekkora megfelelő lehet egy kiscsalád számára. Noha a párom szerint baba autóüléssel nem túl kényelmes a hátsó sor, a 380 literes csomagtartó szerencsére pont elnyel egy újszülött babakocsit.

Még az 1,2 literes, háromhengeres, 100 lóerős mild hybrid hajtáslánc is ugyanaz volt a két tesztautóban, az Avengerben mégis jobb volt az általános összhang, mint az olasz testvérében. Mondjuk a Jeep is annyira amerikai, mint én. Teljesen olasz fejlesztés és Lengyelországban gyártják. Sokkal jobb a hangszigetelés a Fiat 600-hoz képest, és pont egy fokkal érződik kényelmesebbnek az egyszerű, feszes futómű. Könnyed, élvezetes vele a hétköznapi ingázás és városi közlekedés, ami elsősorban a remek 6-fokozatú automatának köszönhető, ami észrevétlenül és gyorsan teszi a dolgát, miközben folyton van kellő nyomaték.

Itt jobban felhívják a figyelmet az első ülések alá telepített, 48-voltos, 29 lovas, mindössze 0,9 kWh-s akkumulátorral megtámogatott elektromos rásegítésre. Eleve E-Hybridnak hívják, és a kasznin díszelgő zöld E betűket is nehéz lenne eltéveszteni. Annak ellenére, hogy csak lágy hibrid, meglepően hatékony. Egy hosszabb kigurulás, esetleg ráfékezés is elég az akksi érdemi töltésére, ami után akár tisztán elektromosan hajtva is képes elindulni a lámpától és több száz métert megtenni emissziómentesen. Fogyasztása mégsem túl barátságos: 7,7 literes átlagokat produkált sűrűs városi használat során, pedig elvileg pont itt kéne érvényesülnie leginkább a mild hybrid rásegítésnek. Városon kívül akár 5,8 literig is levihető az átlag.

Már 8,4 milliótól kapni Jeep Avengert, míg a 48-voltos rásegítés további 1,1 millió felárat jelent a jelenlegi konfigurátora szerint. Ez remek kezdőár, de korántsem kiugróan alacsony, így biztos, hogy nem az ára miatt lett Európa Év Autója tavaly. Talán a Jeep új irányát értékelték. Nem szabad elfelejteni, hogy ez ugyanaz a márka, amelyik utolsók között gyárt valódi terepjárót a Wrangler személyében, de a túlélés érdekében képesek voltak időben reagálni a kereslet változására és nyitni a terepezésre kevésbé alkalmas, városi crossoverek irányába, amik így is megmaradtak autentikusnak, hitelesnek.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!