2014 jelentős előrelépés volt a tiszta, alternatív közlekedés terén, elsősorban a Fővárosban. Forgalomba állt a BKV, azóta közel 50 darabra emelkedett CNG üzemű autóbusz flottája, róják köreiket az FKF-nél üzemelő házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő 60+3 IVECO alvázú nehézgépjármű és nagyszámban látni füstmentes CNG üzemű taxikat is. Összességében így Budapesten értékesítették tavaly a földgáz üzemanyag felét, a megelőző évihez képest mintegy háromszor annyit.

Az üzemanyagként értékesített 5,13 millió köbméter bio- és földgáz hozzávetőlegesen 2500 t CO2 kibocsátás elkerülését eredményezte. A CNG töltőpontok forgalma lendületes emelkedést mutat, négy év alatt több mint megnégyszereződött, de még így is elhanyagolható a közlekedés összes energiafelhasználásához viszonyítva. de még így is elhanyagolható a közlekedés összes energiafelhasználásához viszonyítva. Ahhoz, hogy eleget tegyünk a dekarbonizációs és kőolaj felhasználás csökkentési, valamint megújuló energia felhasználást sürgető stratégiai céloknak, még nagyon sok éven keresztül kell hasonlóan lendületes növekedést elérnünk.

Az értékesítés növekedésében természetes szerepet játszott tavaly az új töltőpontok megjelenése, valamint a szegedi kút felújítása is. Elmondható, hogy mindkét töltőállomásokkal rendelkező energiaszolgáltató, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz tartozó FŐGÁZ csak úgy, mint a GDF SUEZ kivette részét a beruházásokból, a szolgáltatás bővítéséből. Ezzel együtt is, néhány éven belül 20-40 szeresére kell emelni hazánkban a nyilvános töltőpontok számát ahhoz, hogy a járműtulajdonosok számára széles körben reális lehetőséggé válhasson ez az üzemanyag. Ezt pedig egyetlen módon érhetjük el, olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely biztosítja a költséges beruházások megtérülését azáltal, hogy a jármű tulajdonosok számára fenntartja hosszú távon kiszámíthatóan vonzó alternatívaként a gázhajtást.

Példaként érdemes szem előtt tartani Olaszországot, ahol nem csak a nyilvános CNG kutak száma haladja meg az ezret, de 2014-ben az értékesített új autók 5,3 százaléka volt CNG üzemű, köszönhetően a jelentős üzemanyagköltség megtakarítás lehetőségének. Emellett a korábbi CNG-re való átalakítás állami támogatása is nagymértékben hozzájárult a járművek szaporodásához, különös tekintettel arra, hogy az autógyártók még ma is nagyon szűk modellválasztékkal várják a CNG-s változatokra fogékony vásárlókat. Természetesen Svédországot is mindig példaként lehet felhozni, ahol a 9,5 millió lakos mintegy 33-szor annyi bio- és földgáz üzemanyagot fogyasztott el, mint mi magyarok, ráadásul sok éve ennek közel két harmada származik megújuló forrásból.

Jelenlegi ismereteink szerint nincsen reális keretek között elérhető, kedvezőbb emissziós hatású üzemanyag a közlekedés számára, mint a bio- és földgáz sűrített és cseppfolyósított változatában, tekintettel a teljes energetikai folyamatra. Egy gázhajtású járművel elérhetjük a körfolyamatra vonatkozó valóban 0 CO2 kibocsátást, a nagyon alacsony NOx kibocsátást és a súlyos egészségkárosító PM10, PM2,5 szilárdrészecske-mentes üzemet, miközben a jármű ára nem tér el jelentős mértékben a hagyományos üzemanyagokat használó változatokétól.

Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke

„Tekintve Magyarországot, ahol a 4,2 milliós közúti járműállomány átlagéletkora 2013 végén meghaladta a 14 évet (forrás: KSH), sürgősen olyan tiszta üzemű járművek nagyarányú forgalomba állása vált szükségessé, melyek kedvező beszerzési ár mellett kínálnak alacsony fenntartási költséget üzemeltetőik számára. A családok számára a közlekedés rezsije a statisztikákból is láthatóan rendkívül megterhelő, ezért nem a kevesek számára elérhető rétegmegoldásokra van igazi szükség, hanem széles körben alkalmazható alternatívára. Ez utóbbi lehetőséget nyújtja a földgáz-hajtás, melynek elérhetőségén a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület tagjai egyesült erővel igyekeznek bővíteni” – tette hozzá Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke.