Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai
Talán te is felfigyeltél már az útjelző oszlopokon található kis kék prizmákra amelyek egyes útszakaszon láthatók. Nos, ezeknek a fényvisszaverő kiegészítőknek az a célja, hogy elriassza a vadállatokat az úttesttől, így kevesebb legyen a vadgázolás.
Fénysorompó az út szélén
A vadriasztó prizmákat már évek óta alkalmazzák a balesetek megelőzése érdekében Magyarországon azon útjain, ahol különösen gyakoriak a vadelütések, amelyek súlyos, akár életveszélyes sérülésekkel járhatnak, és jelentős károkat okozhatnak. De hogyan is működik ez a hasznos kis eszköz?
A vadriasztó prizmákat az úgynevezett vezetőoszlopokra szerelik fel utólag. A jól ismert, háromszög alakú, fehér, műanyag oszlopon fehér, illetve piros fényvisszaverő fóliacsík látható egy fekete sávban. A vezetőoszlopok szerepe, hogy jelezzék az úttest szélét, kihangsúlyozzák az út vonalvezetését, valamint segítsék a járművezetők jobb térérzékelését. Általában 50 méterenként helyezik ki.
Fotó: Police.hu
A kék fóliás vadriasztó prizma lényege, hogy a járművek fényszórói által kibocsátott fényt az úttest melletti területre szórja szét. Ezáltal egy „fénykerítés” jön létre, és a szokatlan fényhatás megtorpanásra, menekülésre készteti az állatokat, elriasztja a vadakat az út mellől. Később viszont, amikor az autó elhaladt, és nincs zavaró fényhatás, az állat átkelhet az úton.
Tévhit, hogy az úttest alatti vizet jelöli
A prizma éjszaka és korlátozott látási viszonyok között jelent előnyt leginkább. Mivel a fényszóró fényét az út melletti terepre veri vissza, a járművezetőt a visszaverődő fény nem vakítja el. Az eszköz tartósan ellenáll a környezeti hatásoknak, a nagy hőingadozásnak és a magas hőmérsékletnek, a napsugárzásnak, egyéb időjárási viszontagságoknak, valamint télen a sózás maró hatásának is.
Fotó: Police.hu
Magyarországon például a Balaton északi partján futó 71-es, 73-as és 77-es; a Zala vármegyei 74-es és 76-os; a Békés vármegyei 44-es és 47-es főútvonalak egyes szakaszain találkozhatunk kék színű vadriasztó prizmákkal. Bizonyos útszakaszokon a prizmák kihelyezése óta jelentősen csökkent a vadelütések száma.
A megoldást egyébként nem csak Magyarországon, hanem például Németországban is használják a vadgázolások számának csökkentésére. És ezek után tisztázzuk azt is, hogy a sok internetes komment ellenére a kék prizma nem azt jelenti, hogy az úttest alatt vízelvezetés, vízátfolyás, ér, patak, csatorna árok található. Ahogy azt feljebb kifejtettük, a kék prizmák azt a célt szolgálják, hogy a fény segítségével elriasszák a vadakat, és minél kevesebb állatot gázoljanak el az autósok.
Óvatosan a következő hetekben
A következő egy hónapban a szokottnál is figyelmesebben kell közlekedniük az autósoknak, ugyanis augusztus közepéig tart az őzek párzása. A vadásznyelven üzekedésnek nevezett időszakban ezek az állatok sokkal gyakrabban jelennek meg a közutakon! – figyelmeztet az Országos Magyar Vadászkamara.
Mivel az őz hazánk legelterjedtebb nagyvada – becslések szerint csaknem 370 ezres állománnyal –, az ország egész terültén számíthatunk a felbukkanásukra. Ezt mutatja az is, hogy az évente mintegy 7400 nagyvadelütések több mint háromnegyedében őzet gázolnak el.
Az autósok fokozott óvatossággal közlekedjenek, és tartsák be az alábbiakat, így csökkenthető a vadgázolás kockázata:
Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!