Az 1950-es évek végén megkezdődött az enyhülés gépjármű-fronton is. Először a használt gépjárművek beszerzése vált könnyebbé, példának okáért Eötvös Gábor cirkuszművész is ekkor vásárolta első Skodáját. 1959-ben a BNV elődjén, a Budapesti Ipari Vásáron már „kapitalista” országokból is érkeztek kiállítók, így a látogatók többek között az Austin legfrisebb típusait is megtekinthették.

Austin az 1959-es Budapesti Ipari Vásáron. Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Archívum / Negatívtár / 475. csíkfilm

Új gépkocsik értékesítésével a Belkereskedelmi Minisztérium Gépjárműjavító Vállalata, majd a Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat foglalkozott.1962. telén befutott az első „nagymérvű import” szállítmány, s a Csepel vállalat szervezete rögtön összeomlott. Egy 1963. tavaszán kelt ellenőrző vizsgálat szerint „az új gépkocsik értékesítési tevékenysége, melyet a Csepel ... Vállalat végez, a megnövekedett forgalom és készletek jelenlegi körülményei között már nem kielégítő. ... Előtérbe kell kerülni a kultúráltabb kereskedelmi munkának, a vevők, színvonalas, udvarias kiszolgálásának, a forgalom intenzívebb kereskedelmi tevékenység útján való növelésének; az eddig szükségtelen és elhanyagolt propagandamunka mielőbbi beindításának” Akadtak más problémák is: „a gépkocsik kiadása körül adódó borravaló lehetőségek miatt a régi dolgozók és az új munkaerők között éles ellentét alakult ki, ami a fegyelem teljes lazulását idézte elő”

A lágymányosi újautó-raktár 1963. őszén. Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár, XIX-G-4-ooo 93. doboz

A Belkereskedelmi Minisztérium Vas és Műszaki Főigazgatósága végül úgy döntött, hogy új vállalatba szervezi ki az újautó-értékesítés folyamatát. 1964. január elsején megalakult a "Merkur" Személygépkocsi Értékesítő Vállalat , amely a következő negyed évszázad során fogalommá vált. A Merkur mostoha körülmények között kezdte működését. A Csepel Vállalat nem igazán törődött az automobilokkal, s a rengeteg panaszt már a Merkurnak kellett orvosolnia. Hiányzott az egyre nagyobb számban érkező importjárművek kezelésére alkalmas infrastruktúra is. S ekkor még nem ejtettünk szót magáról az elosztás rendszeréről, a sorszámok kiadásáról, az évekig tartó várakozásról.

Fontos kiemelni, hogy a Merkur csupán a beérkezett gépkocsik átvételét, tárolását, elosztását, átadását végezte. E vállalat dolga volt továbbá a személygépkocsi-tartozékok és -felszerelések nagykereskedelmi forgalomba hozatala. Az importot továbbra is a Mogürt intézte.

A MERKUR csepeli telepének átadó csarnoka. Forrás: FORTEPAN / UVATERV / 99324

Használtautó-telep a Röppentyű utcában. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás / 88940 

A Merkur állandóan az igények után futott: pl. a Külgazdaság című folyóirat 1973-ban arról írt, hogy a Merkurnál már 100,000 fölött jár az előjegyzések száma, de csak 80,000 autó importjára lehet számítani.

1985-re közel másfél millió személygépkocsi, 25 ezer autóbusz, 200 ezer tehergépkocsi állt a hazai közlekedés szolgálatában. De ez sem volt elég a szükségletek fedezésére. „A személygépkocsik iránt a növekvő életszínvonal és a lakosság gazdagodása folytán fokozott igények mutatkoznak, melyeket elsősorban szocialista országok gyártmányaira támaszkodó import – a beszerzési lehetőségek korlátozottsága miatt jelenleg nem tud kielégíteni” állt egy 1986-os jelentésben. E probléma orvoslására azonban csak 1989, a politikai és gazdasági környezet megváltozása után kerülhetett sor.

Forrás:

http://zsiguli.hu/cikk/405

https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/08/10/merkur_tortenet/