Az elektromos autók számát és arányát tekintve jelenleg Norvégia, Hollandia, Franciaország, Németország, Svédország és Nagy-Britannia vezeti az európai országok listáját, 10.000 feletti darabszámmal, amihez nagymértékben hozzájárulnak évek óta alkalmazott, illetve új elemekkel kiegészülő ösztönző-csomagok. Norvégiában 2015 októberéig közel 25 ezer új elektromos autót regisztráltak, ezzel pedig az ország már tavasszal elérte az Európai Unió elektromos közlekedésre vonatkozó, 2014-es irányelve (2014/94/EU) alapján kitűzött összességében 50 ezer e-autós állományt. Az országot ehhez az eredményhez a bevezetett áfa-kedvezmény és regisztrációs-díj kedvezmény, illetve a benzinár és az áramár közötti átlagon felüli különbség is segítette.

Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper partnere

„Az elektromobilitás terén vezető nyugati országok elsősorban jelentős áfakedvezménnyel, a regisztrációs adó eltörlésével vagy csökkentésével, a gépjárműadó eltörlésével, illetve a cégautóadó jóváírásával ösztönzik az e-jármű vásárlását és használatát, általában egy maximum összeg meghatározása mellett. Ugyanakkor például a francia, a brit vagy a svéd kormány meghatározott összeggel is támogatja az e-autók vásárlását, amely az autó széndioxid-kibocsátásától függően akár a 7000 eurót is elérheti. A legfőbb ösztönzőknek azonban nem az egyszeri, közvetlen kedvezmények, hanem a hosszabb távú adókedvezmények számítanak. A szabályozás célja, hogy mind a magánvásárlók, mind a cégek hosszú távú megoldásként tekintsenek az e-autókra” – hangsúlyozta Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper partnere.

A Jedlik Ányos Terv egyik gyümölcse a "zöld rendszám"

A Jedlik Ányos Klaszter által összeállított javaslatcsomag elsősorban a nyugat-európai piacon alkalmazott adókedvezményekkel (eltörölnék vagy kedvezményt nyújtanának az áfához, a regisztrációs díjhoz, a gépjárműadóhoz, illetve a cégautóadóhoz) tenné vonzóbbá az elektromos járművekbe való befektetést, amelyhez az autóhasználat kényelmesebbé tételét elősegítő jogszabályokat is kapcsolnának. Ilyen újítás lenne például már bevezetett zöld rendszámmal ellátott autók számára szmogriadó esetén a korlátok nélküli közlekedés, útdíj vagy az esetleges dugódíj alóli mentesség, ingyenes parkolás, illetve a buszsáv használata.

A JÁT továbbá kiemelt szerepet szán a nem magánhasználati célú elektromos járművek, például a taxik, a központi költségvetési szervek, az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, a kommunális szemét szállítását végző cégek, illetve a fuvarozó és áruszállító cégek járművei beszerzésének ösztönzésének. A javaslatcsomagban fontos elemként szerepel a publikus és magán-töltőrendszerek kiépítésének ösztönzése, amely kapcsán az VET (2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról) és a vonatkozó végrehajtási rendelet módosítása válik szükségessé.

Magyarországon jelenleg közel 100 tisztán elektromos autó rója az utakat, iparági előrejelzés szerint ez a szám 2023-ra meghaladhatja a 6 ezret, a további környezetkímélő járművekkel együtt pedig az 50 ezret. „A nyugati példa jól mutatja, hogy a kiépített infrastruktúra mellett a jól megválasztott ösztönzők képesek kiemelkedően pozitív hatást gyakorolni a technológia elterjedésére. Magyarország számára adott a lehetőség, hogy az európai tapasztalatok ismeretében a hatékony elemeket emelje be a szabályozásba és az ösztönzők közé, átgondolt vállalások és költséghatások mentén. Norvégiában például az elektromos autók száma olyan mértékben megugrott, hogy a szabadon használható oslói buszsávok megterhelődtek, így a használatukra vonatkozó szabályt módosítani kellett. A tagállamoknak 2016. november 18-ig van idejük stratégiát készíteni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére, így az elkövetkező egy évben ki kell dolgozni azt a jogszabályi környezetet, amelynek köszönhetően Magyarország teljesíteni tudja az EU irányelvében meghatározott egyes tételeket” – tette hozzá Györfi-Tóth Péter.