Topon lenni

A mentősök korán halnak, nem véletlenül, hiszen minden vonulás stresszes a baleseti helyszínre, a sziréna hangja és a millió konfliktus a közlekedésben nem éppen szanatóriumi környezet.

Aki ügyeletben van, annak mindig topon kell lenni, és mindenre készen kell állnia, mert soha nem lehet előre tudni, hogy milyen állapotú sérültet vagy beteget kell ellátni, olykor az egyszerűbbek is drámába fordulhatnak, mert meg kell például várni, hogy áramtalanítsák a karambolos autóra feszülő elektromos vezetéket és csak aztán lehet ellátni a kocsiba szorult sérülteket. Már ha a tűzoltók kifeszítették az ajtókat, szétvágták az összeroncsolódott járművet.

Andics László mentőápolóként 1963-ban

Sok hangszeren játszani

A stresszes munka nem éppen a hosszú élet titka, nem véletlen, hogy a rohammentőben szolgálók nem mindig élik meg nyugdíjas korukat, sokszor az 55 évet sem. Orvosként viszont a legjobb kiképzés, nem véletlenül oktatott több mint két évtizeden át SOTE hallgatókat Dr. Andics László, aki sok mindent túlélt és aktív nyugdíjasként napjainkban is sokat tesz a közlekedésbiztonságért.

A mentőzés olyan műfaj, melyben szinte minden hangszeren jól kell játszani, mert soha nem lehet tudni, hogy mi vár az orvosra egy baleseti helyszíne. Pláne tömegszerencsétlenségnél, vagy éppen robbanásveszélyes területen.

Politikailag közömbös

Sikeres volt mentős karrierje, de nem indult könnyen. Miután elvégezte az állategészségügyi technikumot az érettségi évében jelentkezett az Állatorvostudományi Egyetemre, ahová a középiskola nem javasolta magatartásbeli hiányosságai és politikai közömbössége miatt, ugyanis nem volt tagja KISZ szervezetnek.

Elhatározta, hogy akkor is orvos lesz, ráadásul emberorvos, szóval nem adta fel és 18 évesen jelentkezett Dunaújvárosban mentősnek, 1962 augusztus 1-i belépésével ő lett a legfiatalabb szabadsághelyettesítő mentőápoló.

Baleseti helyszín                                                       Fotó: Boros Jenő

Elévült ajánlás

Pesten kellett vizsgázni, októberben véglegesítették, majd 1963-ban beiskolázták mentő-szakápolónak, az egyéves tanfolyam elméleti és kórházi gyakorlatát Pesten töltötte. Ezután a legendásan szigorú Dr. Orovecz Bélánál, az Országos Mentőszolgálat alapító-főigazgatójánál kellett vizsgáznia. Miután letelt három év és elévült technikumi jellemzése, 1965-ben ismét felvételizett az orvosira, de már nem a budapestire, vagy szegedire, hanem Pécsre, ahová felvették.

Édesapja halála miatt egy évet kihagyott, majd újra mentőzött, 1973-ban diplomázott.

Megyei poszt

Nagy tervei voltak, szívsebész, vagy agysebész akart lenni, de belátta, hogy 29 évesen már nem érdemes beállni a sor végére. Közben megszerette a mentőzést, két éves kivonulós mentőorvosi szolgálat után Dr. Bencze Béla mentő-főigazgató azzal kérdéssel hívta, hogy el merne-e vállalni egy megyei igazgatói posztot. Ha megbíznak bennem, igen, válaszolta Andics doktor, akinek kisgyerekes fiatal házasként jól jött volna egy szolgálati lakás, orvosfeleségének pedig állás. Szakmai hírének köszönhetően teljesítették kéréseit, 1973-1975-ig Dunaújvárosban dolgozott, majd 1980-ig

Szolnok-megyei mentőfőorvosként szolgált. Közben rendszeresen dolgozott kórházban externista orvosként és ügyeleteket vállalt, traumatológia és intenzív osztályokon. Rendszeresen operált és szerzett gyakorlatot az urológián, utóbbiból tett szakvizsgát először.

Nysával száguldani                                                            Fotó: Boros Jenő

Tanyasi porszívó

Aztán megint telefonon hívták, 1980 április 15-étől Budapesten valósíthatta meg álmait, többek között megreformálta a légi-mentést. Időközben nemcsak Andics doktor állomáshelyei változtak, hanem az OMSZ járműparkja is, melyben 1962-ben még IFA Framok, Garantok, Roburok és Warsawák domináltak.

1964-től jöttek az első Nysák, amik rémesek voltak, mert nem volt belső burkolatuk, a tanyasi dűlőkön borzasztó réseken áramlott be a homok, ahogy Andics doki megfogalmazta, a Nysa igazi porszívó volt két hordággyal. Mindene zörgött és nem volt ajánlatos túllépni a hatvanas tempót, mert besült a motorja...

Akkoriban még nem volt rádiókapcsolat, a mentők elérhetőségét úgy oldották meg, hogy a megye különböző pontjainál a postára, honvédségi laktanya bejártára vagy tanácsházára kitett piros zászlóval jelezték, hogy a mentősnek fel kell hívnia a központot, melynek ügyeletese elmondta a következő feladatot. Andics doki még napjainkban is automatikusan odanéz, ha régi területeken jár.

Dr. Andics László

Jól jött a lovas tudás

Kalandos időszak volt, Mezőfalván a téli hóesésben nem tudtak bemenni egy tanyára, a gazda lovon jött ki értük, de a ház felé már Andics doktor ügetett és lóháton, ölben hozta ki a beteg gyereket a mentőautóig. Lovas tudásának akkor is hasznát vette, amikor nyári szabadsága alatt falusi körzetekben helyettesített: 1974-ben, Perkátán kapott egy fogatot, de hogy ne foglalja le egész nap, kért egy hátaslovat, azzal ment a beteghez, vagy ha kellett, a szállításra is alkalmas fogatért. A falubelieknek ez nagyon tetszett, kérték is a tanácselnököt, hogy marasztalja a lovas dokit.

De nem csak ezért szerették, hanem azért is, mert nemcsak az embereket vizitelte Adony és Rácalmás környékén: ha kellet, megnézte a jószágot és vitamininjekciót adott a malacnak, mert volt állategészségügyi technikusi oklevele.

Sérült elszállítása egy autoross versenyről                                         Fotó: Boros Jenő

Szélzsák helyett zászló

Szolgálata idején hatalmasat fejlődött a légimentés, melynek flottájában először csak néhány Superaero, Pilátus, Morava repült, miközben nagyon hiányoztak a helikopterek, Dr. Andics László idején állt, vagy inkább szállt hadrendbe három Mi 2-es. A mentést segítette a kiépített URH rádiólánc és az, hogy Storno készülékek működtek az autókban, ráadásul a kocsik tetején megjelentek a forgótükrös kék lámpák, de megkülönböztető jelzésként továbbra is lobogtak a piros esetzászlók. Nem voltak feleslegesek, mert sok helyen nem voltak szélzsákok, így a helikopter leszállásakor ezek jelezték a szélirányt.

Kétszeres rotortávolság

Budaörsön kiépült a légibázis, a pilótákat merev-szárnyú gépről átképezték forgószárnyúra is, mert akkoriban már hat helikopter szolgált a a mentőket.

A nagy távolsági szállításokra továbbra is repülőgépeket alkalmaztak, de közben kidolgozták a párhuzamos riasztási rendszert. A szigorú szabályok miatt nem volt könnyű a helikopterek bevetése, mert akkoriba még kétszeres rotortávolságnyi hely kellett a landoláshoz, ezért a kórháztól távolabb kellett kialakítani alkalmas területet, ahonnan a földi mentőegység szállította tovább a sérültet.

Budapesten öt-hat leszállóhelyet jelöltek ki erre a célra.

M7-es, baleseti helyszín                                                       Fotó: Boros Jenő

Ecureuil helikoptert vezetni

Imádott repülni, Pécsről hazafelé egyszer felvetette pilótájának, hogy ki kellene oktatnia az orvost is arra, hogy ha netán rosszul lesz, például infarktust kap, akkor is valaki biztonságosan tovább vezesse a gépet. Hatott az érvelés, többször pilótáskodhatott, de sohasem vizsgázott le.

Akkoriban már erősen rászorult volna a flottára egy megújulás, mert a Mi2-esek éjszaka nem repülhettek, nappal pedig olykor az erősebb szél miatt nem tudtak mindig felszállni. Aztán eljött a megújulás és amikor a magyar mentősök Marseille-be utaztak, hogy átvegyék az első igazán komoly helikoptereket, akkor a francia Aérospatiale által gyártott Ecureuil pilótája próbarepülés közben megkérdezte a mellette ülő magyar orvost, hogy tud-e vezetni? Andics doktor habozás nélkül bólintott, így első magyarként ő vezethette a francia forgószárnyast. A légi-mentés 1991-ben önállósult.

Dr. Andics László a Hungaroringen

Ünnepi torta Hamiltontól

Minden technikai sportot szeret, különösen a motorcsónakversenyeket és Forma 1-et. Sokszor volt ügyeletes a dunaújvárosi VB futamokon, emlékezetes mentése volt Miheldinecz Rudolf repülése és elmerülése, amikor ijesztően hosszú ideig volt víz alatt a magyar versenyző, akit aztán kimentettek és hála a gyors, meg profi orvosi segítségenk túljutott az életveszélyen.

Másik kedvence a Forma 1, melynek 2010-ig volt mentésvezetője, a futamokon két helikopterrel, kilenc rohamkocsikkal és tucatnyi mentőautóval vonultak a Hungaroringre, ahol a huszonötödik Magyar Nagydíj alkalmából a versenyzők hatalmas tortával köszöntötték a ringes stáb törzstagjait, Dr. Andics Lászlónak Lewis Hamilton szelte és adta át a tortaszeletet.

Motorcsónakverseny a Dunán                                             Fotó: Boros Jenő

Sofőr vágta el a köldökzsinórt

Alig egy hete szekundált kezdő mentőápolóként 1962-ben amikor szülőnőhöz hívták egy ercsi házhoz. Az asszonyt ötödik gyerekének „kitolási szakaszában” tették hordágyra, majd elindultak vele a kórházba. A fiatal ápoló olyan betanult mondatokkal, mint hogy lélegezzen mélyeket, próbálta nyugtatni az asszonyt, de hiába, mert az egyszer csak annyit mondott jajgatás közben, hogy „doktor úr”, jön a gyerek. Andics László előrekiabált a sofőrnek, hogy Gyuri bácsi álljon meg!

Az éjszaka közepén azt sem tudták, hol vannak, az öreg sofőr hátra jött, szépen elkötötte és elvágta a köldökzsinórt, így az első bevetésen a mentőápoló csak a véres vattákat hajigálta ki az ablakon. Miután minden renden lement, beautóztak a kórházba.

A másnapi tankoláskor csak csendben hallgattak, amikor a helyi benzinkutasok azt mesélték nekik, hogy valakik egy csomó véres cuccot dobáltak a placcukra...

Autópálya rendőr akcióban                                                   Fotó: Boros Jenő

Nótázós járat

Akkoriban elég gyakoriak voltak az öngyilkosságok és a verekedések, alig néhány hetes mentősként kellett mennie egy óvárosi vonatgázoláshoz, ahol levágott fejű embert feküdt a nyílt pályán, hajnalban pedig lépcsőházi akasztáshoz riasztották Andics mentőápolót.

Állandó vonulási helyszín volt az ötvenes évek sztálinvárosi építkezése, ahol deklasszált arisztokraták, volt horthysta katonatisztek, nyilasok és börtönviselt köztörvényes bűnözők, valamint az 1950-ben Budapestről kitiltott rosszlányok éltek, dolgoztak.

A déli barakktáborban menetrend szerintiek voltak az esti verekedések és kocsmai tömegbunyók, ám a jogi következmények miatt olykor menet közben is ki akartak szállni a mentőből a delikvensek. Egy komolyan vérző fejsérültet például csak úgy sikerült marasztalni, hogy együtt énekelték vele a mentősök a kedvenc nótáját a kórházig.

Tüzek, robbanások

Olyan emlékezetes tüzeknél mentett Andics doktor, mint a Mikroeleketronikai Vállalat, a BUBIV bútorgyár, vagy a Vajda Péter utcai villamosborulás, az Illatos úti vegyiműveknél történt robbanás és az Aranykéz utcai merénylet, valamint az 1974-es szolnoki lakóházrobbanás, melynél három napon át mentettek a romok alól hatvan sebesültet és bányásztak ki tizenhárom halottat.

Ennek az esetnek a tanulságaként hozták létre Szolnokon az első sürgősségi osztályt, melynek beindításában Andics doktor is részt vett és ebből irt kandidátusit Dr. Csépányi Attila megyei kórházigazgató.

Szinkron, film, szakértés

Dr. Andics László, a helikopteres mentőrepülés hazai elindítója 1991-ig személyesen teljesített repülő-szolgálatot. Többek neki is köszönhető, hogy megbecsült szakma lett a sürgősségi ellátás, mind a helyszínen, mind a kórháziban. Ezen a területen is továbbképezte magát, szakvizsgázott még urológiából, oxiológiából, katasztrófa orvostanból és szerzett menedzseri képesítést.

Egyszer éppen szakértóként dolgozott egy csehszlovák mentős film szinkronján, amikor Juhász Anna rendező arra kérte, hogy némi helyszíni élményszerzésre elkísérhesse Andics doktort.

Budapesti tragédia, 1986                                                        Fotó: Boros Jenő

Tömegszerencsétlenség

Ilyen tragédia ritkán adódott Budapesten: a Budafoki út és Karinthy Frigyes kereszteződésében villamosszerelvény és csuklós busz ütközött 1986 április 15-én.

Négy halálos áldozat és sok sérült volt a helyszínen, egy kisgyereket többször megpróbáltak újjáéleszteni a helyszínen, de meghalt, ami a sokat látott orvosnak is megrendítő és feldolgozhatatlan tragédia volt, ahogy azoknak a tűzoltók kollégáknak és rendőröknek, akikkel évtizedeken át együtt dolgozott.

Dr. Andics László oxiológus, a Budapesti Mentőszervezet nyugdíjazott vezetője, a Magyar Vöröskereszt korábbi elnöke jelenleg a Magyar Autóklub közép-magyarországi regionális szervezetének elnöke, országos elnökségi tag, elkötelezett közlekedésbiztonsági szakértő, akinek több évtizedes tapasztalatai közel félszáz könyvben is megjelentek.

Buszbaleset                                                                             Fotó: Boros Jenő

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!