Az elmúlt egy év alatt immáron ez a harmadik Ford Kuga, amelyik nálunk járt. Teszteltük a plug-in hybrid (azaz a konnektoros hybrid változatot), valamint a mild-hybrid dízel kivitelt. A most nálunk vendégeskedő full hybrid, alias FHEV változat pedig az a bizonyos hybrid kivitel, amelyikkel leginkább a Toyotáknál találkozhatunk. Itt ugyan nem jár a zöld rendszám, de rengeteg olyan szempont van, amely miatt ez lehet az előnyös választás valakinek. Ez utóbbi pedig a Kuga, és valószínűleg bármelyik más típusú autó esetében is rendkívül meghatározó döntés.

Ahány Kuga, annyi érzést hozott fel belőlem, ami semmi másra nem enged következtetni, csak arra, hogy a meghajtás és a felszereltség kiválasztása rendkívül fontos. Nagyban meg fogja határozni sok éves viszonyunkat az autóval.  

Kezdem a saját negatív tapasztalatommal és következtetéssel, ami a most tesztelt autó esetében számomra kulcsfontosságú lenne, hogy miért ne pont ezt. Apróságnak tűnhet és gyakran erre a kérdésre nem fektetünk, nagyon hibásan, kellő energiát. A most tesztelt Titanium X felszereltség ülése számomra teljesen kényelmetlen volt. Szinte semmi oldaltartása nincsen, rövid és kényelmetlen a teljes ülőfelület. Egyáltalán nem volt ilyen jellegű észrevételem az ST-Line kivitel esetében, ahol némileg másfajta a kínált ülés. Tehát javaslom, hogy többek között ezzel is foglalkozzunk, mielőtt egy autó mellett döntünk. Nem lehet rápillantással ilyet megállapítani. És akárhogy is van, az autóban a legtöbbet ülő helyzetben leszünk, a kormányt fogjuk markolászni, tehát ezek nagyon is fontos szempontok.

Ha ebből az aspektusból vizsgáljuk a Ford konfigurátort, akkor látható, hogy más-más fajta üléseket kínál Titanium, ST-Line és a Vignale szinteken. Az X-szel bővített felszereltség esetében pedig plusz bőrrel teszi feltűnőbbé az adott formát.

Ha elvonatkoztatunk az ülőfelülettől, amely könnyedén lehet, hogy csak az én testalkatommal nem volt komform, a Kuga belső tere meglehetősen tágas és kiválóan alkalmas akár 5 felnőtt szállítására. Bár középen hátul a lehajtható könyöktámasz miatt hosszútávon kényelmetlen. A csomagtér mérete is ideális, hiszen közel 600 liter űrtartalom komolyabb kompromisszumok nélkül képes elnyelni a csomagokat.

Szintén nagyon pozitív, hogy a belső tér kialakításánál figyelembe vették, hogy az autóban adott esetben sok időt töltünk, így a különböző holmik elhelyezésére rengeteg pakolásra alkalmas teret alakítottak ki. Hátul is van természetesen USB kimenet, pohártartó és remek térérzet.

A vezető körül a műszeregységek, kezelőszervek jól áttekinthetőek. A teljesen digitális műszerfal ezen felül még szép grafikával is rendelkezik. A középső úgynevezett infotainement kijelző grafikájáról ez ugyan nem mondható el, de áttekinthetőség és kezelhetőség szempontjából itt sincsen probléma. Nem beszélve arról, hogy a telefonunk kitükrözhető rá, így a grafikát már a legtöbb esetben nem a gyári látvány szolgáltatja.

A választás legkritikusabb része nem más, mint a széles motorkínálatból kitalálni, hogy melyik számunkra a legmegfelelőbb. Csábító lehet a plug-in változat (PHEV) mellett való döntés, hiszen ez a legtrendibb mostanában, és még zöld rendszám is jár hozzá, ami további kedvezményekre jogosít. Hogy meddig lesz ez így, azt ugye nem tudhatjuk, hiszen elindult egy tendencia, hogy a parkolási díjak kizárólag a teljesen elektromos autók számára lesznek díjmentesek. De úgy vélem, hogy ezen kedvezmény és a divat nem elegendő egy döntés meghozatalakor. Egyfelől a PHEV jelentős felárral rendelkezik az alkalmazott technológia és nem utolsó sorban a rengeteg akkumulátor miatt, így fontos utána kalkulálni, hogy valaha az életben be fogjuk-e tudni hozni ezt a beruházást. Másfelől pedig a PHEV rendkívül macerás dolog, ha spórolni szeretnénk vele. Nem lehetetlen dolog természetesen folyamatosan töltögetni egy autót, de a korábbi, hagyományos autókhoz képest alaposan meg kell változtatni a szokásainkat. Töltés minden lehetséges pillanatban, hiszen az egy töltéssel való tiszta elektromos közlekedés 70 kilométer (ami egyébként feltűnően jó a Ford esetében) a PHEV Kugánál. Végül, de nem utolsó sorban pedig az a véleményem, hogy az vegyen plug-in autót, aki otthon vagy a munkahelyén, ahol sokat áll az autó, tud tölteni. Utcai töltőn napi rendszerességgel ilyen meghajtású autót tölteni bohóckodás és még drága is. Persze egy mozinál, vagy bevásárlás alatt nem szabad kihagyni a lehetőséget, de ez nem napi, életvitelszerű megoldás.

A most tesztelt FHEV azaz full hybrid kivitelhez ugyan nem jár zöld rendszám, nem képes az autó önerőből 60-70 kilométer megtételére tisztán elektromosan, viszont cserébe tud megannyi mást. Az Atkinson rendszerű 2,5 literes benzinmotort folyamatosan támogatja egy villanymotor, így összteljesítményük 190 lóerő. Az egész rendszert egy fokozatmentes automata fogja össze, illetve a rendszer mindig önállóan dönt arról, hogy milyen erőforrás működtesse az autót. Ez 30 km/h óráig lehet elektromotor, de adott esetben tisztán a benzinüzemű erőforrás dolgozik, vagy például intenzív gyorsításkor mind a kettő.      

Az eredmény az, hogy az FHEV mindenféle probléma, napi macera nélkül tud 5 liter alatti fogyasztást a városban, illetve autópályán is takarékosabb, mint egy PHEV, hiszen nem cipel magával annyi akkumulátort.  A tesztelés alatt vegyes használat mellett 6,7 literes átlaggal közlekedtünk dinamikus használat mellett.

A Kuga egy divatos formájú autó, ideális méretével bármilyen körülmények között képes szolgálni a használója igényeit. De fontos, hogy a megfelelő cipőt válasszuk ki a kabáthoz.