Szerző: Heimer György

Ám e gondok ellenére a japán céggigász tovább tudta erősíteni piaci pozícióit, modelljei világszerte kapósak. Eredményességét annak is tulajdonítják, hogy beértek a hibridtechnika terén tett negyedszázados erőfeszítések. Ezt jelzi, hogy 1997-ben, világméretekben még csak mintegy 400 ilyen autót értékesítettek. Az első egymillió hibrid eladásához tíz évre volt szükség, tavaly viszont már egy év leforgása alatt 2,6 millió részben vagy teljesen elektromos talált gazdára a cégcsoport márkáiból.

Ma az értékesítési darabszámokat tekintve a Toyota-csoport vezeti az autógyártók világranglistáját. Tavaly 10,3 millió gépkocsi eladásával megelőzte a Volkswagent, sőt a visszaeső kereslet közepette 7,7 százalékos növekedést sikerült elérnie az előző évhez viszonyítva, a világpiaci tortából pedig több mint 10 százalékos részesedést tudott kihasítani. Az egyes Toyota modellek is látványos növekedésről tanúskodnak. Így tavaly a Corollából világszerte 1,1 milliót értékesítettek, az új Yarisból 590 ezer ment el, ami az előző évhez képest közel 29 százalékos ugrásnak felel meg. Ennél többet csak a Tesla Model 3 tudott felmutatni.

A nemzetközi sikerek visszaköszönnek a magyar autópiacon is. A márka hazai képviseletének adatai szerint a kivonásokkal megtisztított újautó-piacon, az év első negyedében 4337 kocsi eladásával az értékesítési tabella élén áll a Toyota, típusai (Yaris 35,9, Corolla 25,6, Highlander 36,3, Proace City, Proace City Verso 53,2, Yaris Van 54,2, a Hilux 42,8 százalék) szinte minden járműkategóriában kétszámjegyű részesedést mutatnak. A cég arra számít, hogy az üzemanyagárak várható növekedésével még inkább eltolódik a kereslet az alacsony fogyasztású, környezetbarát típusok felé, s e folyamatnak a „zöld” Toyota lehet az egyik haszonélvezője. Közleményükből ugyanakkor kitűnik, hogy nem is a szigorodó emissziós előírások, hanem az alkatrészellátási mizéria közepette a megugró kereslet teljesítése okozhat gondokat. Már azt is jó teljesítménynek tartják, hogy a két népszerű modell, a Corolla és a C-HR esetében féléves szállítási határidőt tudnak felkínálni.

Mindeközben a Toyota prémiumkarja, a Lexus az első negyedévi (kivonásokkal tisztított statisztikák alapján) 169 darabos értékesítéssel továbbra is az ötödik helyen áll. A fejleményekből ítélve azonban tovább rohamoznak. Áttörést leginkább az átfazonírozott NX sorozat legújabb, a márka legelső plug in hibrid hajtású modelljétől remélnek. Ami talán eddig legjobban hiányzott, az a német riválisokéval vetekedő dinamizmus. Most a csúcsmodellnek számító 450h+ rendszerteljesítménye 227 kW (309 LE) 6,3 másodperc alatt gyorsul fel az óránkénti 100 kilométeres sebességre, ugyanakkor elektromos hatótáv városban elérheti a 98 kilométert.

Az idei évre ugyanakkor további modellújdonságokat ígérnek. A mostanában igencsak megfogyatkozott miniautó-szegmensben ezekben a hetekben lép színre az Aygo X crossover. Jön a kétliteres, boxermotoros GR86 sportkocsi, utána a középkategóriájú, öntöltős hibrid Corolla Cross, valamint az első, teljesen elektromos bZ4X suv modell, 450 kilométeres hatótávval és a 80 százalékig félórás feltöltési idővel. Ez a fura nevű, 18 millió forint felett induló négykerekű az e-hajtáson felül egy sor innovatív műszaki megoldást is kínál. Így ebben a típusban jelenik majd meg – későbbi opcióként – az úgynevezett adaptív vezetékes vezérlésű (steer by wire) kormányrendszer, a mechanikus kapcsolatok nélküli kormánymű ütközéstől ütközésig mindössze 150 fokot fordul. Vagyis a futurista kinézetű, felső karima nélküli Yoke volánnal állítólag könnyebb, biztonságosabb lesz az irányíthatóság, kanyarodás közben a vezetőnek nem kell majd a kormánykerék körül mozgatni a kezét.

A Toyota ígérete szerint 2025-re nem lesz egyetlen olyan modellje, amely ne lenne elérhető majd részben vagy teljesen elektromos meghajtással. 2030-ig 30 új tisztán akkumulátoros modell piacra dobását tervezik, évi 3,5 millió darabos mennyiségben (amelyből egymilliót számlál majd a Lexus).

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!