Az autózás a legtöbb család életében megszokott tevékenység, reggelente óvodába, iskolába indulunk, hétvégén pedig hosszabb kiruccanásra is jut idő. Ezek a hosszabb-rövidebb utazások azonban nemcsak élményeket, hanem stresszt és konfliktust is okozhatnak, ha a szülők rosszul reagálnak a közlekedési helyzetekre.  

Ha a felnőttek idegesen, indulatosan, viselkednek a volán mögött, káromkodnak, szidják a többi közlekedőt és agresszíven vezetnek, az nem csak pillanatnyi feszültséggel jár. Amellett hogy felelőtlen és dühös vezetési stílus nagymértékben fokozza a balesetveszélyt, az utastérben szinte tapintható feszültségnek hosszabb távú következményei is lehetnek a gyerekekre nézve. 

Mi váltja ki az agresszív vezetést? 

A közlekedés miatti harag, agresszió – amit angolul road rage-nek neveznek – általában a mindennapi stressz, a munkahelyi nyomás, a kimerültség és a türelmetlenség miatt jelentkezik, de a sofőr személyiségétől is függ, hogy milyen mértékű, és előfordul-e egyáltalán. A dühkitörést kiválthatja például a lassú araszolás a csúcsforgalomban, késés miatti aggodalom, egy másik autós váratlan sávváltása vagy index nélküli kanyarodása – de igazából bármilyen apró-cseprő dolog miatt „robbanhat” a sofőr. 

Ne ilyen érzelmi állapotban vezessünk

Ilyenkor az egyszerű bosszankodás agresszív viselkedésbe csaphat át, és az autóvezető kiabálni, dudálni kezd, és ha még jobban elveszíti a fejét, akár kockázatos manőverekbe kezdhet. Ha ez megtörténik, az veszélyes a többi közlekedőre is, ráadásul a hátul ülő gyerekek testi épsége is forog a kockán. 

Ez a viselkedés a legtöbbször azzal magyarázható, hogy a sofőr a többi autóson vezeti le a hétköznapi feszültséget. Nem tudja, ki ül a másik kocsiban, bárkit vagy bármit beleképzelhet, és kiadhatja az indulatait, miközben a háttérben lévő munkahelyi vagy magánéleti problémák megoldásra várnak. 

Hogyan hat az agresszív vezetés a gyerekekre? 

A közlekedésben is az a legjobb tanítás, ha jó példát mutatunk. A gyerekek nagyon jó megfigyelők, sokkal több mindent észrevesznek, mint azt a szülők gondolják. Amikor a hátsó ülésen utazó gyerek azt látja, hogy a szülő kiabál vagy dühöng az autóban, idővel átveheti, magáévá teheti az agressziót. 

Ha azt tapasztalja, hogy egy feszültséggel teli helyzetre felindultan reagál apa vagy anya – bár az agresszív vezetés elsősorban a férfiakra jellemző –, akkor ez lesz számára az elfogadott reakció. Hosszabb távon ez befolyásolhatja a gyerek viselkedését és érzelemszabályozását, és később az iskolában vagy a baráti kapcsolataiban is nagyobb eséllyel fordulatnak elő nála dühkitörések vagy szóbeli agresszió. 

Miért nem tartjuk be a közlekedési szabályokat? A gyorshajtás, a piros lámpán való áthajtás és az elsőbbség meg nem adása mindennapi jelenség. De vajon mi áll a szabályszegések hátterében?

Az autóban uralkodó feszült légkör emellett bizonytalanságot okozhat a gyerekben. Ha az utazás során mindig kiabálás és stressz uralkodik, akár rossz élménnyé válhat a szülőkkel való közlekedés, ami nemcsak a mindennapi iskolába járást vagy a családi nyaralásokat teheti kellemetlenné, de rossz hatással van a gyerek érzelmi fejlődésére is. 

Így lehet elkerülni a vezetés közbeni agressziót

Vezetés közben a leggyakoribb stresszforrás a késés. Ha mindig az utolsó pillanatban indulunk útnak, nagyobb az esélye annak, hogy dühösek leszünk egy piros lámpa vagy egy lassan haladó autó miatt. Érdemes kicsit korábban indulni, és máris könnyebben kezeljük a menet közben felmerülő nehézségeket. 

A nyugodt autóvezetés csökkenti a balesetveszélyt, és jó példa a gyerekeknek

Sokat segíthetnek az érzelmek kezelésében a relaxációs technikák, a mély légzés vagy a pozitív gondolatok felidézése. Szintén jótékony hatása lehet, ha nyugtató zenét, hangoskönyvet vagy podcastot hallgatunk, és ezzel kellemesebbé válik az utazás a felnőttek és a gyerekek számára is. 

Érdemes azt is tudatosítani magunkban, hogy a közlekedés nem egy előre meghatározott, kiszámítható forgatókönyv szerint zajlik, mindig előfordulhatnak váratlan helyzetek, és a többi közlekedő sem mindig úgy viselkedik az utakon, ahogy azt kellene, vagy ahogy mi elvárjuk tőlük. Ha tudatosan törekszünk az önkontrollra és a volán mögötti agresszió csökkentésére, az nemcsak a balesetek esélyét csökkenti, hanem jó példát mutatunk a gyerekeknek is, ami pozitív hatással lesz a későbbi vezetési szokásaikra. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

Mik azok a kék prizmák az útjelző oszlopokon? Talán már te is észrevetted az út szélén a kék prizmákat. De mire szolgálnak, és hogyan segítenek a közlekedésbiztonságban?