A trenddel kapcsolatos egyik első tanulmány az autóbelsők egyre növekvő szerepére reagál, hiszen az emberek egyre több időt töltenek naponta autójukban. A tanulmány kérdéseire 2000 résztvevő válaszolt online Kínában, Németországban és az Egyesült Államokban. A felmérés készítői azt akarták megérteni, hogy hogyan definiálják az életminőséget a világ különböző részein, hogyan befolyásolja ez a fogyasztók döntéshozatali folyamatát, és hogy ez a tudás hogyan vezethet jobb élményekhez a mobilitás terén. A tanulmányból kiderül, hogy nyolc tényező befolyásolja leginkább az életminőséget. Ezek közül három - a biztonság, a fizikai jólét és a minőség - minden régióban univerzálisan fontos. Bár a kor függvényében változnak az életminőséget meghatározó értékek, az érzelmek, a kapcsolódási pontok és az emberi kapcsolatok minden korcsoport számára fontosak.

"Felismertük, hogy a változás és az újítás hajtóereje az életminőség. Elengedhetetlennek tartottuk, hogy felmérést végezzünk e globális megatrenddel kapcsolatban, hogy mélyebben megismerjük és megértsük az életminőségnek a fogyasztói preferenciákra gyakorolt várható hatását az új közlekedési lehetőségekkel kapcsolatban" - nyilatkozta Renae Pippel, a Yanfeng Automotive Interiors Stratégiai Kutatási részlegének igazgatója.

Az életminőség definícióját tekintve a kutatás azt derítette ki, hogy az egyes országok között több a hasonlóság, mint a különbség, bár finom eltérések továbbra is vannak. Így például Németországban az élményeket tartják lényegesnek, míg az Egyesült Államokban és Kínában a dolgokkal való interakció fontosabb. Az Egyesült Államok egyedi jellemzője, hogy a célokat és a motivációt az életminőség alapelemeinek tartják. A környezet védelme utolsó helyre került az Egyesült Államokban, de a legfontosabbak között szerepelt Kínában és Németországban is.

A fogyasztók annak alapján határozzák meg az egyes mobilitási lehetőségek előnyeit (saját autó/alternatív közlekedési módok), hogy azok mennyire felelnek meg az egyes életminőségi tényezők által támasztott elvárásoknak. A saját tulajdonú járművel történő szállítási megoldásokat  - hosszú távú utazás esetén előnyös   - gyorsaságuk és rugalmasságuk miatt értékelik. Ezek a kényelmet és a szabadságot szolgálják: mindkettő életminőséget befolyásoló tényező. A közös járműhasználatot célzó szolgáltatásokat azért kedvelik, mert kiküszöbölik a vezetéssel járó stresszt. Ezeket a kínai fogyasztók használják a legszélesebb körben; őket követik az amerikaiak és a németek. Minden piac esetében igaz, hogy miután a fogyasztók kipróbálták a közös járműhasználatot célzó szolgáltatásokat, általában tovább használják ezeket. A válaszadóknak csak kis százaléka jelezte, hogy csak egyszer próbáltak ki közös járműhasználatot célzó szolgáltatást.

A felmérés eredményei és a megismert vélemények alapján a Yanfeng Automotive Interiors kutatócsoportja számára az derült ki, hogy a mobilitás kontextusában az életminőség egyik legfontosabb tényezője nem feltétlenül a választott szolgáltatás, vagy az adott közlekedési modell magán- vagy közös használatú volta, hanem az utas által a járműben töltött idő hossza. A 15-20 perc hosszúságú közös járműhasználat, vagyis a rövidebb interakciók esetén olyan szempontok kerülnek előtérbe, amelyek nagyban különböznek a saját tulajdonú járművek és a hagyományos, évekre szóló autó/tulajdonosi kapcsolat esetén megszokottaktól. A kettő között helyezkednek el a középtávú utak, amelyek időtartama akár néhány óra is lehet. Ezek esetében is más prioritásokról és életminőséget befolyásoló tényezőkről beszélhetünk.

A percek, órák és évek új szűrőjét alkalmazva nyilvánvalóvá vált a YFAI csapata számára, hogy miért nem ideálisak a hagyományos mobilitási termékek (tehát az autók) újonnan szerzett ingázó jármű-szerepükre: a közös járműhasználatot célzó szolgáltatások keretében rövid időt töltenek bennük az utasok. Ahhoz, hogy megfelelő járműveket és autóbelsőket tudjanak tervezni, nemcsak ezek gyakorlati funkcióit és tulajdonságait kell megérteniük, hanem azt is, hogy egy adott hosszúságú utazás esetében milyen élményt tűzzenek ki célul, és ezt hogyan valósítsuk meg. Ha tudjuk, hogy mindössze 20 perc áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy jármű beváltsa a márka, a szolgáltatás vagy a termék ígéretét az utas felé, akkor máshogyan kell eljárniuk, mint a hagyományosan tervezett, fejlesztett, reklámozott és értékesített autók esetén.