A Volkswagen új ICE-modelljei 2024 elejétől már nem lesznek elérhetők Norvégiában, mivel a német autógyártó áttér a kizárólag elektromos járművek értékesítésére a helyi piacon.

A Norvégiában forgalmazott Volkswagen modelleket a Møller Mobility Group importálja. Október elején az importőr közölte, hogy decembertől leállítja a belső égésű motorral ellátott személygépkocsik rendeléseit. Egyelőre nem világos, hogy ez a lépés milyen hatással lesz-e a VW haszonjárműveire.

Azok, akik követik Norvégia vezető szerepét az elektromos járművek terén, valószínűleg nem lepődnek meg ezen a híren. Szeptemberben az elektromos járművek és az akkumulátoros hibrid járművek adták az összes új személygépjármű-eladás 93%-át. Manapság a Norvégiában eladott új autók 80%-a tisztán elektromos, míg az Egyesült Államokban ez az arány körülbelül 5%.

Maga a VW 102 000 BEV-et (Battery Electric Vehicle), vagyis teljesen elektromos járművet adott el Norvégiában az elmúlt 10 évben, és egyértelműen úgy látja, nincs szükség arra, hogy belső égésű motorral szerelt (ICE) modelleket kínáljon a fogyasztóknak.



A legkelendőbb elektromos autó Norvégiában továbbra is a Tesla Model Y maradt, amelyből körülbelül 20 202 darabot adtak el idén. A Model Y mögött a VW ID.4 áll 5832 idei eladással, némileg megelőzve a VW csoport másik termékét, a Skoda Enyaq-ot, amelyből 2023-ban eddig 4730 darabot értékesítettek.

A Volkswagen által Norvégiában kínált további népszerű elektromos autók közé tartozik az ID.3 (idén 2788 eladással), az új ID. Buzz Cargo (2624 értékesítéssel), valamint Buzz Pro és ID.5 melyekből 1372, illetve 1228 jármű került forgalomba.



Norvégia Volkswagen-importőre már jó ideje készül az elektromos járművekre való átállásra. Már három évvel ezelőtt azt jósolta, hogy 2023-ig minden belső égésű motorral szerelt modell értékesítése megszűnik.

Az elektromos autók iránti növekvő kereslet növekedéséhez Norvégiában jelentősen hozzájárul, hogy az oslói kormány ezeket a járműveket mentesítette a benzin- és dízelmotorokra kivetett adók alól.

Az elektromos autózásra való áttérés rövid időn belül már a második nagy mobilitási forradalom Norvégiában. Jó 10 éve még a skandináv ország rendelkezett Európa egyik legöregebb gépkocsiállományával. Történelmileg az autó luxusnak számított, és magas forgalmi adót kell fizetni érte. Emiatt minden autó kétszer annyiba került, mint az európai átlag. Az embereknek általában egy autójuk volt, és a tulajdonosok az utolsó pillanatig vezették a kocsijukat. Márpedig a „veterán” autók nem környezetbarát üzemanyaggal működtek. A norvég hatóságoknak ezért történelmi középutat kellett találniuk. Ezért döntött úgy a norvég kormány, hogy „megjutalmazza” azokat, akik úgy döntenek, hogy a „felelősségteljes” közlekedést választják, és védik a környezetet. Az akkori döntés mára Norvégiát az elektromos átállás élharcosává tette.

Norvégia mindössze néhány év alatt olyan gyorsan kiépítette töltési infrastruktúráját. Függetlenül attól, ki milyen típusú elektromos járművet (EV) választ, gyakorlatilag mindig van egy töltőpont a közelben.

Az elmúlt három évtizedben Norvégia kitartóan törekedett járműflottájának villamosítására, infrastrukturális beruházások, támogatások és szabályozások keverékével, hogy az embereket elektromos autók felé terelje. Az eredmények figyelemre méltók: az utakon közlekedő autók 20%-a elektromos, és Norvégia volt az első ország a világon, ahol az elektromos autók eladásai kezdték meghaladni a fosszilis tüzelésű autók eladásait. Ma a Norvégiában eladott új autók 80%-a elektromos.

Ehhez képest az Egyesült Államok siralmasan le van maradva. Becslések szerint az Egyesült Államok útjain közlekedő autók kevesebb mint 1%-a elektromos, és bár az elektromos járművek eladása gyorsan növekszik, az országban eladott új autók alig 5%-át teszik ki.

Norvégiában a Tesla volt az első nagy kereskedelmi szereplő, aki nyilvános töltőállomások kiépítésébe kezdett, hogy termékét vonzóbbá tegye. Ahogy a 2000-es és 2010-es években tovább nőtt az elektromos járművek elterjedtsége, a norvég kormány részt vállalt abban az infrastrukturális projektben, melynek célja az volt, hogy a töltőpontok egyszerűen használhatók és az országban arányosan elterjedtek legyenek. Ennek eredményeképp már 2011-ben csaknem 2000 töltőpont létezett a skandináv országban.

Norvégia további példát is mutatott arra, hogyan lehet hatékonyan támogatni az elektromos mobilitás elterjedését. Mivel az országban az elektromos járműveket használók több mint 82%-a otthon tölti fel járművét, a lakóközösségek pályázhatnak olyan támogatásokra, amelyekből fedezhetik a kommunális töltők vásárlási és telepítési költségeinek 50%-át. A kormány egy olyan törvényt is alkotott, amely kötelezi a parkolóházakat az elektromos töltő infrastruktúra kiépítésére.