Az okostelefonok és egyéb okoseszközök elterjedésével egyre több figyelem felhívó kampány indult, hogy ne telefonozzunk vezetés közben. Mostanra talán mindenki tisztában van vele, hogy milyen veszélyei lehetnek, ha csak egy pillanatra is nem az útra figyelünk, hanem a telefonunkra, és ez nyilván hatványozottan rosszabb, ha esetleg hosszabb szövegek bepötyögésére készülünk. Ha a tekintetünk nincs az úton, akkor nem csak a fékúttal, de az elképesztően romló reakcitóidővel is számolnunk kell. Ne tegyük! Ne nyomkodjuk a telefonunkat az autóban, és ne nyomkodjuk az egyéb, gyárilag beépített képernyőket sem, ugyanis azok nem kevésbé veszélyesek. Erre világított most rá az IAM RoadSmart egy új tanulmányában, amiben a sofőrök reakcióidejét figyelték.

Autópálya tempónál ugyanis nagyban befolyásolja a reakcióidőnket, ha a fedélzeti rendszerekre figyelünk a forgalom helyett. Mi több, egész pontos számokkal szolgált a tanulmány: állításuk szerint 4-5 autónyi hosszúsággal növekszik meg a féktávunk, ha az infotainment kijelzőjét nyomkodjuk. A kutatás alatt a sofőrök tekintetét is figyelték. Ami a sofőrök szerint csak egy pillanat műve volt, az a valóságban 16 másodpercnek felelt meg – ennyi ideig nem tartották a szemüket az úton. Ez a szakértők szerint 500 métert jelent 112 km/h-s sebesség esetén. Tehát két gombnyomás a központi kijelzőn, az félkilométer figyelem kimaradást jelentett.

Ezzel állítólag veszélyesebbnek számít az olyan tükrözési alkalmazások használata, mint az Apple CarPlay vagy az Android Auto, mint egy gyors SMS írás. „A sofőr figyelmetlenség az európai autóbalesetek harmadát adják jelenleg.” – tette hozzá Neil Greig, az IAM RoadSmart kutatásvezetője. „Amíg a korábbi tanulmányok azt várták az Apple CarPlay-től és az Android Autotól, hogy jobban teljesítenek majd, mind a hagyományos gombok és tekerők, addig a tanulmányunk ezt erősen megkérdőjelezi. A legfrissebb programok használhatósága és fejlesztési folyamata meglehetősen eltér a várttól, ennek is köszönhető, hogy a korábbi kimutatások nem egyeznek meg a valósággal. Bármi, ami eltéríti a sofőr szemét és tudatát az útról, rosszat tesz a közúti biztonságnak.”

Számaikat tesztekkel is alátámasztották: a sofőröknek háromszor kellett ugyanazon az útvonalon végighaladni, hogy meg tudják állapítani, mennyire komoly befolyást jelentenek a tükrözésre alkalmas applikációk a figyelmünkre. Míg az egyik menet során csupán a vezetésre figyeltek, addig másodjára már a hangvezérlést használták, míg végül, a harmadik menetben már billentyűzeten írtak. Mindkét metódus meglehetősen veszélyesnek bizonyult, de közülük is kimagaslóan rossz adatokat produkált a kézzel pötyögés. Több mint 50%-kal lassabb reakcióidőt mértek azoknál, akik a két említett tükröző applikációt is nyomkodták vezetés közben.

Például lassabb volt a reakció idő egy zeneszám kiválasztása során a Spotifyban, mintha SMS-t írt volna a sofőr. Mi több, egyetlen gombnyomás is 12 másodpercnyi figyelemvesztést jelentett, miközben a tanulmányban résztvevők ezt kb. 5 másodpercre tippelték. Ezért a kutatók azt ajánlják, hogy ha szeretnénk is használni a gyárilag beépített infotainment rendszert, akkor inkább a hangvezérlést használjuk, mint kézzel pötyögjünk. Ami persze jól hangzik, de sajnos számos országban nem érhető el, vagy csak részleteiben használható ez a funkció. Nem valós igény, hogy egy magyar felhasználó német akcentusú angollal üzemelje az autója szórakoztató elektronikáját – ahogy az manapság elvárás a legtöbb rendszerben. Persze abban a kutatóintézet is egyetért, hogy a legjobb az, ha indulás előtt beállítunk mindent, így vezetés közben csak az útra koncentrálhatunk.

Az autógyártók úgymond bevédték magukat, ugyanis számtalan üzenet érkezik ezeken a digitális felületeken, hogy a képernyő babrálása elvonhatja a figyelmünket az útról. Viszont ezzel éppen azt érik el, hogy még tovább kényszerülünk a kijelző felületet figyelni, ugyanis még egy üzenetet is el kell olvasnunk, majd jóvá kell hagynunk, és csak utána kereshetjük meg az információt, amire szükségünk volt. Persze erre az az egyszerű megoldás, hogy az autó álló helyzetében kell mindent előre beállítani, de tegyük a szívünkre a kezünket, mind változtattunk már célállomást a navigációban vezetés közben.