Bástya elvtárs stílusában szólva fokozódik az űrverseny, egymásra licitálva készítik a szélsőséges környezetben is működő különleges gépeket a fejlesztőcsapatok, a legújabb is igazi technikai csemege. Mert ennél kevesebb kereke még nem volt űrjárműnek, mivel eddigi a holdjárók inkább autók volt, mint motorok. Na most már utóbbiból is készült a prototípus.

Állítólag mindet kibír a sugárzását túlélő mikroszkopikus medveállatka után elnevezett Tardigrade elektromos hajtású járgány, melyet egy, a svéd Cake cég által gyártott - kerekenként 10 kW-os - villanymotor hajt.

A Hookie cég minden korábbinál könnyebb, 134 kilogrammos prototípusa lézervágású és hegesztésű alumíniumvázat, valamint 3D-s nyomtatású, sugárzásálló műanyag alkatrészeket kapott, többek között ilyen sárvédője. Innovatív kerekei a Tardigrade cégtől származnak. Ezek fejlesztésénél a holdjáróknál és önjáró űrjárműveknél bevált szerkezetet adaptálták, többek között a Marson landolt Curiotsity hibáiból is okultak, mert a 2012-es gépnél a kerék futófelületi szalagja a tervezettnél gyorsabban töredezett a sugárzás, a hőingadozás és a sziklás terep miatt.

A tapasztalatok hatására a módosított szerkezetű felnit és futófelületét is 3D-s nyomtatással, műanyagból készítették.

Újítás a Földön használt kerekekhez képest, hogy teljes abroncsok helyett 12 külön – egyenként 30 fokos, 7 colos ( 17,8 cm) panelból áll a modul, így sérülés esetén könnyebb és gyorsabb javítása. mert csak cserélni kell hibás elemet. A NASA és a Hookie már tárgyal az űr-motorkerékpár közös fejlesztéséről.

Egyre gyorsabb az űrjárművek fejlesztési versenye és egyre népesebb a mezőny, melyben az amerikaiak és oroszok után a kínaiak, a japánok és a dél-koreaiak is egyre komolyabb szereplők. A Hyundai-Kia konszern és koreai kutatóintézet projektje a holdfelszíni közlekedésről szól: a koreai nemzeti űrkutatási program részeként idén júniusban lőtte fel első hazai fejlesztésű és gyártású űrrakétáját.

A földi robotjárművekben és különleges mentőszerkezetekben profi Hyundai már megalkotta űrjárművét: a Tiger a legszélsőségesebb körülmények között is képes közlekedni. A 3D technológiával gyártott hosszú nevű Transforming Intelligent Ground Excursion Robot, röviden Tiger hasznos jármű a Holdon, de egyelőre még csak földi körülmények között tesztelték, igaz, mentett barlangokból, tűzből és lépegető technikájának köszönhetően átvágott már őserdőn is, mert a rendszerhez fejlesztett drónnal bárhová eljuttatható az autonóm, vagy távirányítható terepjáró.

A GM komplett járműflottával akarja megszállni a Holdat, igaz nem egyedül, hanem a repülőgép specialista Lockheed Martin céggel együtt. A NASA megint a Holdra készül és ötven év után ismét a General Motorst bízta meg holdjárójának megépítésével, ám a korábbi kalandtól eltérően a Boeing helyett most a Lockheed Martinnal. Félévszázada, hogy az Apollo-15 két űrhajósa autózott először a Holdon. Az Apollo 11, 12 és 14 legénységének még gyalogolnia kellett a holdkomp környékén, a 15-ös és 17-es legénysége már Lunar Rovernek (LRV) járművel közlekedhetett: David Scott és James Irwin kilencven kilométert túrázott a Holdon.

A GM és a Lockheed Martin most az LRV-knél nagyobb holdjárókat fejleszt a NASA Artemis-programjának keretében. A két személy és fél tonnányi rakomány szállítására alkalmas, napelemről működő, távirányítható, valamint autonóm üzemmódra is képes elektromos járműveket többszöri használatra tervezik. A NASA 2024-ben küldi a Holdra az Artemis flottát, melynek része lesz még egy mobil lakómodul. A Lockheed Martin fejleszti és gyártja az Artemis program Orion űrkapszuláját is, az amerikai cég készítette egykor a Viking 1 űrszonda leszállóegységét, melyet 1976 küldtek a Mars felszínére.

A General Motors mellett különösen aktívak a távol-keletiek. A Toyota már évek óta fejleszti hidrogénhajtású űrjárművét, melynek a földi gravitáció egyhatodával kell számolni a Holdon, miközben a kemény terep tele van felszíni kráterekkel és sziklákkal, mindez hegyvonulatokkal szabdalva. Ráadásul a sugárzás és a hőhatások jóval szélsőségesebbek, mint a Földön, nem beszélve arról, hogy teljes vákuumban kell mozogni. Ahhoz, hogy az ember alaposan felderíthesse ezt az égitestet, szükség van túlnyomásos fülkével ellátott járműre, ami szélsőséges viszonyok között is képes megtenni több mint tízezer kilométert. A Toyota és a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) fejleszti az ember által vezetett, túlnyomásos kabinú üzemanyagcellás elektromos Lunar Cruiser holdjárót a tervek szerint 2029-ben juttatnák az űrbe.

A Japán Űrkutatási Ügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) és a Honda körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszert tervez, ami képes oxigént, hidrogént és elektromosságot biztosítani az űrutazóknak, vagyis olyan környezet hoz létre az űrben ahol emberek élhetnek tartósan. Ehhez – a vízen és az élelmen túl – oxigénre és üzemanyagként használható hidrogénre, valamint az eszközök energiaellátását szolgáló elektromos áramra van szükség.

A cirkuláló, megújuló energiákon alapuló rendszer két fő eleme van: a nagy nyomáskülönbséget kihasználó vízbontóberendezés napenergiával oxigént és hidrogént állít elő, az üzemanyagcella pedig elektromosságot és vizet termel az oxigén és hidrogén egyesítésével. A rendszer a JAXA és a Honda hároméves kutatási együttműködésének keretében működik majd a Lunar Gateway űrállomáson. Ezzel párhuzamosan fejlesztik a Lunar Orbital Platform-Gateway-t és a HTV-X névre keresztelt járművet.

Nem pihennek a kínaiak sem: a Csu-zsung Mars-járó folyamatosa küldi a felvételeket. Az 1,85 méter magas és súlya 240 kilogrammos Csu-zsung Rover a kínai mitológia tűzistenéről kapta nevét és 2022. május 22-én landolt a Marson, melynek Utopia Planitia nevű síkságán dolgozik három földi hónapon át. A járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről űrszondáról irányítják.

A küldetések mozgató rugója, hogy újra feltámadt a nemzetközi érdeklődés a Hold iránt; az égitestet sokan a Föld nyolcadik kontinensének tartják, eddig Oroszországnak, az USA-nak és Kínának sikerült legyőznie a 384 ezer kilométeres távolságot, majd űrjárművel landolni a Holdon.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!