Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai
Tél van, ilyenkor sokkal rövidebbek a nappalok, gyakran párás, borult, ködös az időjárás, emiatt sokszor sötétben, rossz látási viszonyok között vezetnek az autósok. Fel kell kapcsolni a lámpát – mondhatnánk egyszerűen, de ez nem is mindig annyira magától értetődő feladat. Oké, de melyik lámpát? Sokan ugyanis csak a nappali menetfényt használják, mások meg a ködlámpát kapcsolják be, pedig ködnek nyoma sincs.
Mire való a nappali menetfény?
A nappali menetfény – hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa – automatikusan bekapcsolódik, amikor gyújtást adunk vagy beindítjuk a motort, és elalszik, ha a tompított fényszórót vagy a helyzetjelzőt bekapcsoljuk. A nappali menetfénynek nem az a feladata, hogy megvilágítsa az utat az autóvezető előtt, hanem az, hogy jobban láthatóvá tegye a kocsit a több közlekedő számára. Emiatt gyengébb a fényereje, mint a tompított fényszórónak. Egy másik nagyon fontos jellemzője a menetfénynek, hogy kizárólag elöl világít, hátul nem.
Hasznos a nappali menetfény, de nem mindig elég
Mivel a nappali menetfény magától bekapcsolódik, sokan abban a tudatban indulnak útnak, hogy szabályosan és biztonságosan ki vannak világítva, miközben ez nem mindig van így. A nappali menetfény – ahogy a neve is mutatja – csak nappal, jó látási viszonyok között jelent elegendő kivilágítást, azaz a jármű jobb észlelhetőségét, csak ebben az esetben váltja ki a tompított fényszóró használatát.
Mit mond a KRESZ?
A KRESZ előírja, hogy lakott területen kívül a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. Van viszont a KRESZ-ben egy olyan passzus is, amely szerint a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. Ami nem egy lehetőség, hanem kötelezettség.
Vagyis a szabály megengedi a nappali menetfény használatát tompított fényszóró helyett, de csakis nappal és jó látási viszonyok között. A tompított fényszóró használata korlátozott látási viszonyok között (például borús idő, szürkület, eső, hóesés, porfelhő, köd) és éjszaka lakott területen belül és kívül is egyaránt kötelező.
Kevesebb baleset
Ha megfelelő körülmények között használják, a nappali menetfény nagyon hasznos találmány, mert a statisztika szerint csökkenti a baleset esélyét. A 2010 és 2017 között rögzített ausztrál rendőrségi baleseti adatok szerint a gyárilag nappali menetfénnyel felszerelt autók 7,6 százalékkal kisebb eséllyel szenvedtek balesetet nappal. Napkelte és napnyugta idején még többet számított a menetfény, több mint 20 százalékkal csökkentette a baleseti kockázatot. A legnagyobb arányban szürkületben, 75 kilométer/óra fölötti sebességkorlátozású útszakaszokon segített, ilyen esetekben csaknem 24 százalékkal ritkábban szenvedtek balesetet a nappali menetfénnyel felszerelt autók.
Fényes tudnivalók
Az autók kivilágításával kapcsolatban persze nem csak a nappali menetfény az egyetlen dolog, amit érdemes tisztázni. Lássuk a legfontosabbakat!
Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!