Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai
Manapság természetesnek vesszünk, hogy Magyarországon és a világ országainak többségében az út jobb oldalán közlekedünk, és az is közismert, hogy Angliában fordított, baloldali közlekedés van. De hogyan alakult ki ez az egész?
Kardok és lovak
A bal oldali közlekedési rendnek sokkal régebbi hagyományai vannak, a régészek szerint már az ókori rómaiak az úttest bal oldalán haladtak. Ennek a kialakulásáról nincsenek pontos információk, de az egyik elmélet szerint a fegyverviseléssel és az önvédelemmel van összefüggésben. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, a bal oldalukon hordott kardot így tudták a leggyorsabban előrántani, ha a szembejövő ismeretlen ellenséges szándékkal közelített.
Bal oldali közlekedés Londonban
Egy másik magyarázat szerint a bal oldalon viselt karddal lehetetlen jobb oldalról lóra szállni. Ha viszont az ember a bal oldalról pattan a nyeregbe, akkor a lovat az út bal szélére vezeti, hogy felszállás közben ne akadályozza a forgalmat. Mindez azonban inkább csak szokás, mint szabályozás volt, aki akart, haladhatott a jobb oldalon is.
78 éve közlekedünk a jobb oldalon
Jelenleg 165 országban van jobbkezes közlekedés, 75 országban pedig balra tarts működik. Utóbbi az Egyesült Királyság mellett Írországban, Máltán, Cipruson, Európán kívül pedig például Dél-Afrikában, Kenyában, Új-Zélandon, valamint sok egykori brit gyarmaton és Japánban van érvényben.
Magyarországon Európában utolsó előttiként, 1941-ben vezették be a jobb oldali közlekedést (utolsóként Svédország 1967-ben). A változtatást már 1939-ben végre akarták hajtani, de a második világháború miatt elhalasztották. Az átállás végül 1941. július 6-án történt meg az országban, kivéve Budapestet, ahol csak november 9-én álltak át a jobb oldali közlekedésre. A változást hatalmas előkészületek előzték meg, a rádióban és az újságokban figyelmeztették az embereket, a gyerekeket az iskolákban oktatták az új közlekedési rendre. Az átállás rengeteg pénzbe került, át kellett építeni a buszokat, áthelyezni a megállókat, táblákat.
Budapest környéke 1941-ben, amikor az ország már átállt a jobb oldali közlekedésre, de a főváros és körzete még nem (Fotó: Fortepan/Négyesi Pál)
A bal oldali közlekedésnek ma is fellelhetőek nyomai Magyarországon, igaz, nem a közúton, hanem a vasúti forgalomban: a Déli pályaudvar és Kelenföld között, vagy a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a bal oldalon közlekednek a szerelvények, a gödöllői HÉV pedig a mai napig a menetirány szerinti bal oldali sínpáron közlekedik.
Megfordul a világ
Egyesek szerint a bal oldali közlekedés biztonságosabb, mert a legtöbb embernek a látásban is a jobb oldala a domináns, ezért balra tarts esetén pontosabban lehet megbecsülhető a forgalom többi résztvevőjének távolsága, sebessége, ami sokat számíthat például egy előzésnél.
Mindez azonban inkább csak megszokás kérdése: aki ott kezdett vezetni, közlekedni, ahol jobbra tarts van érvényben, nagyon furcsán fogja érezni magát Angliában. Az autókban jobb oldalon van a kormány, a körforgalomba balra hajtunk be, kis ívben balra kanyarodunk, a gyalogosoknak pedig először jobbról kell megnézniük, nem jön-e valami az úton. Londonban például az úttestre festett feliratok figyelmeztetik a gyalogos turistákat, hogy először a másik irányba kell szétnézniük.
Egy jobbkormányos autó
Az autók attól függetlenül használhatók minden országban, hogy milyen közlekedésre készültek, azaz melyik oldalon van bennük a kormány. Balkormányos kocsival is lehet közlekedni Angliában, bár a vezetőnek jóval figyelmesebbnek kell lennie. Előzésnél jóval nehezebb az előtte haladó jármű mögül kinéznie, hogy nem jön-e szembe valami, mert a sofőr a menetirány szerinti külső oldalon ül.
Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!