Lexus LFA

Tíz éves a japán V10-es, amelynek világpremierjét nem érte meg a főtesztelő

2020.12.21.

Sokan a valaha volt legjobb japán autónak tartják, pedig a debütálásáig vezető út tele volt buktatókkal. Azonban valódi klasszikus született 2010-ben, egy olyan autó, amelyhez hasonlót csak húsz-harminc évente készít a Toyota-konszern.

Tíz év megfeszített munkája után, 2010. december 15-én gördült le ünnepélyes ceremónia keretében a szerelőszalagról a legelső Lexus LFA. Az autós szakmában a hosszú ideje várt új japán szupersportautó ováció helyett eleinte csak értetlenkedést váltott ki, mert 375 ezer dolláros árával nagyjából hatszor annyiba került, mint a három évvel korábban érkezett Nissan GT-R, és kétszer annyiba, mint a 2009-ben debütált Ferrari 458 Italia. Ráadásul a Lexus mindkét konkurensnél hajszállal rosszabb menetteljesítményekkel rendelkezett. Aztán ahogy teltek az évek, az LFA szép lassan elfoglalta az őt megillető helyet az autós univerzumban, egyre több rajongót szerzett a Forma-1-es génekkel rendelkező, az alapjárattól 9000-es fordulatig 0,6 másodperc (!) alatt felpörgő V10-es szívómotorja, a merev és könnyű szénszálas karosszériája, a Lexus-mércével is kimagasló belső tere és persze a kiváló vezethetősége miatt.

Több elismert autós újságíró, többek között Jeremy Clarkson a Top Gearből, valamint a napjaikban rendkívül népszerű Chris Harris is bevallotta, hogy az LFA a legjobb autó, amit valaha vezettek, és a tulajdonosok is elégedetten dörzsölhették a tenyerüket, mert a modell értéke stabilan emelkedik: ma már minimum félmillió dollárt kell fizetni egy szép példányért, de nem ritka az egymillió dollár körüli vételár sem.

Kevesen tudják, hogy fő piacán, az Egyesült Államokban eleinte nem is értékesítették a kocsit, csak lízingelni lehetett két évre (és utána vásárolhatta meg ugyanaz a személy), erre a megoldásra azért volt szükség, hogy kiszűrjék azokat, akik anyagi haszonszerzéstől hajtva, kizárólag továbbadási céllal akartak hozzájutni a limitált szériás ritkasághoz.

Bár az LFA szülőatyjának sokan a cégalapító Kiicsiró Toyoda unokáját, a Toyota 2009-ben megválasztott elnökét, Akió Toyodát tartják, az ötlet valójában a Lexus terméktervezési főmérnökének, Tanahasi Haruikónak a fejéből pattant ki, amikor 2000 januárjában a gyári Sibecu tesztpályán dolgozott Hokkaidóban. Itt a világ összes jellemző útfelületét szimulálni tudták, de maga a létesítmény is páratlan volt a maga nemében.

2003 nyarára már elkészült az első prototípus, amelyet Naruse mellett Akio is rendszeresen tesztelt, 2004-ben pedig már a németországi Nürburgringen zajlott a munka. A nagyközönség csak 2005 januárjában szerzett tudomást a készülő autóról, amikor a Lexus az LF-A nevű tanulmánnyal érkezett meg a Detroiti Autószalonra.

Az intenzív érdeklődés ellenére csupán annyit árultak el róla, hogy alumínium karosszériás, öt liternél kisebb V10-es motor hajtja, és nagyjából 200 mérföld/órás (322 km/h-s) végsebességre képes. Két évvel később a detroiti Lexus stand középpontjában ismét egy LF-A tanulmány állt, amely már rendes belső térrel is rendelkezett.

Bár az LFA gyártása 2010 decemberében indult, mindössze két év után, 2012 decemberében véget is ért, azonban a típus végleg megváltoztatta a Lexusról kialakult képet, és a műszaki öröksége azóta is tovább él a prémiummárka kínálatában.

A fejlesztés három kulcsembere közül egy sajnos életét vesztette 2010 júniusában. Naruse Hiromu frontálisan ütközött egy szintén tesztpilóták által vezetett BMW prototípussal a Nürburgring közelében, a 410-es főút egyik kanyarjában. A 66 éves tesztpilótát egy 570 lóerős, Nürburgring-csomagos LFA-ban érte a halál.

Naruse 1963 óta dolgozott a Toyotánál, ahol az összes sportos modell fejlesztésében, finomhangolásában fontos szerepet játszott: dolgozott a Sports 800-on, a 2000 GT-n, az AE86-on, a Celicán, a Suprán, az MR2-n, a Lexus IS-en is.

Élete főműve azonban az LFA volt, amelyet saját gyermekének tekintett. Elhivatottságát jól jellemzi ez az idézet: „Amikor az LFA-t Nardóban teszteltük, azt hittem, sosem fogok élve visszatérni Japánba. Az volt a célja ennek a tesztnek, hogy képet kapjunk az autó strapabírásáról, ha tartósan 320 km/h feletti tempóval megyünk vele. Éjszaka futottuk az etapot, ráadásul úgy, hogy nem volt világítása a pályának, és állandóan madarak repültek velem szemben. Elképzeltem, mi történne, ha durrdefektet kapnék… vagy egy madár törné be a szélvédőt.”

A sors furcsa fintora, hogy a legendás főtesztelő egy abszolút banális közúti balesetben vesztette életét.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.04.23
A cseh versenyhatóság engedélyezte, hogy az AutoWallis felvásárolja a Stratos Auto BMW üzletágát, a....
2024.04.23
A japán csapat megszerezte az első győzelmét a 2024-es Hosszútávú-világbajnokságon annak....
2024.04.23
Közzétette az egyhetes ROADPOL akció eredményét az ORFK Kommunikációs Szolgálata. ..
2024.04.23
Egy eddig soha nem látott koncepciót húzott elő a Peugeot a tarsolyából.  ..
2024.04.22
A legsikeresebb európai autó fél évszázados történelme eddig nyolc nemzedéket ölel fel. ..
2024.04.22
Alig futott és egy fűtött garázsban pihent mintegy harminc éven át az a Honda NSX szupersportautó,....
2024.04.22
Összeütközött két személygépkocsi Budapest I. kerületében, a Hegyalja úton, a Sánc utcánál hétfő....
2024.04.22
Az ABB Motion legújabb, „Körforgásos jelleg: Nincs vesztegetni való idő” című jelentése szerint az....
2024.04.22
A felajánlóval, Ferencz Zsolt autótörténésszel és autóival május 18-án Felnémeten is találkozhat....
2024.04.22
A magyar után a német gyártószervezeti tanúsítványt is megkapta a pécsi Magnus Aircraft Zrt. A „....