háromkerekű
A projekt egyelőre a vágyálmok és a megvalósulás küszöbén imbolyog. Az észt cég, amelyik felvállalta a gyártást, egyelőre "kalapozik": igyekszik meggyőzni a potenciális befektetőket, gyűjti a tőkét, hogy az elektromos háromkerekű terveiből sorozatgyártású autó váljon. Az elképzelések szerint a kicsiny, mozgékony és fordulékony jármű elsősorban a zsúfolt, nagyforgalmú városokban lehet népszerű. Nagy vonalakban azonban már tudni, mi készülődik. A látványtervek elkészültek. Ideje volt, hisz a kocsinak a tervek szerint 2020-ra a futószalagon kellene lennie.
A kisméretű, háromüléses kisautó a hatvanas évek stílusát idézi. Formavilága deklaráltan egyfajta tisztelgés az autózás történetének klasszkus dizájnajai előtt. Maga a gyártó cég „neo-retro”-nak nevezi a stílust. A cég alapítója, a jó PR és marketing képességekkel rendelkező Roman Muljar úgy fogalmazott: "Ez kocsi olyan elegáns lesz, hogy az ember legszívessebben egész nap csak simogatná".
Elektromos és végtelenül egyszerű
Ami a meghajtást illeti, a Nobe 100 - amelynek prototípusa már elkészült - olyan elektromos motorokra épül, amelyek teljesítménye 60 lóerőnél kisebb. A gyártó ígérete szerint három kerekével 5,9 másodper alatt tud majd felgyorsulni 100 kilométeres sebességre, és 110 km/órás végsebességre lesz képes. Egy feltöltéssel 219 kilométer távolságot tud megtenni. Az ára 30 ezer euró körül mozog majd.
Van válasz arra is, mi motiválta a három kerekű megoldást. A gyártó cég szerint a modell hangulatában visszaidézi az egyik nagy elődöt és klasszikust, az 1885-ös Benz Patent-Motorwagent. A másik, racionálisabb ok, hogy a háromkerekűekre vonatkozó szabályozások és előírások jóval megengedőbbek, mint a hagyományos négykerekű autók esetében.
A jármű belső kialakítását is a retró stílus és a Mercedes-Benz 300 SL "sirályszárnyai" inspirálták. A kormánykerék nagyméretű, fehér színű, kétsugarú, kombinálva a finom kialakítású fémkarikával a közepén A műszerfal a vétgtelenségig leegyszerűsített. Csupán két mérőórát helyeznek el benne: az egyik a sebességjelző, mely egyúttal az akkumulátor töltésszintjét is mutatja, a másik pedig egy időjelző analóg óra. Az utastérre is az egyszerűség a jellemző. Nincs képernyő, multimédia, nincsenek kényelmi berendezések, csak a rádió. A visszapillantó tükröket is kézzel kell beállítani – természtesen.
A modellben három akkumulátort helyeztek el: a két alapaksi az autó padlózata alatt helyezkedik el, míg a harmadik, mozgatható pedig az uitastérben: ez utóbbi látja el árammal a légkondit valamint az autórádió világítását, és ez hajtja meg a kocsit mintegy 40 kilométeren keresztül. Ügyes ötlettel úgy alakították ki a helyét és a dobozát, hogy az egy retróböröndöt imitáljon az anyósülés előtt.