Az elmúlt hetekben látványos szakaszához érkezett a BYD-gyár építése Szegeden, kinőttek a földből az épülő csarnokok és épületek vasbeton pillérei. Párhuzamosan az építkezéssel, megkezdődött a toborzás szegedi gyárba, a BYD számos nyitott pozícióra várja a munkavállalók jelentkezését.

– Csapatunk folyamatosan bővül, és örömmel várjuk mindazokat, akik készen állnak, hogy egyedi tehetségükkel gazdagítsák küldetésünket. Akár új fejezetet nyitnál, akár karriered következő lépését keresed, bátorítunk, hogy pályázz, és fedezd fel a lehetőségeket velünk – írja a BYD toborzó portálja.

Mérnöki, informatikai, gazdasági, adminisztratív, vagy akár gyártási-termelési, raktározási, karbantartási vagy logisztikai pozícióra is várják a leendő munkatársakat. Jelentkezni önéletrajzzal lehet, mellette választ várnak néhány kérdésre is.

A BYD nemzetközi munkakörnyezet kínál: a munkavállaló csatlakozhat egy globális hálózathoz és együtt dolgozhat a világ minden tájáról érkező, sokszínű szakmai csapattal. A cég nemzetközi képzéseket, tréningeket, karrier- és fejlődési lehetőségeket biztosít a gyorsan növekvő elektromos járműiparban. Az új autógyár versenyképes juttatásokat és fizetéseket ígér, a legtöbb állás betöltéséhez azonban kérik az angoltudást. A kínai nyelv ismerete pedig további és „erős” előny a jelentkezők elbírálásában.

Mint akkor megírtuk, 2023 decemberében jelentette be a BYD egy járműgyártó bázis építését Szegeden. A toborzó oldalról megtudja az érdeklődő, hogy a BYD egy vezető, csúcstechnológiát képviselő multinacionális vállalat, amelynek központja Kínában, Shenzhenben található. Négy fő területen működik: elektronika, autóipar, új energia és vasúti közlekedés, és világszerte több mint 900 ezer embert foglalkoztatnak. – A BYD, mint a megújuló energia megoldások globális úttörője, elkötelezett a zéró kibocsátású ökoszisztéma kiépítése mellett – írják.

Október végére igazán látványos szakaszába a szegedi BYD gyár építése. Korábban, hosszú hónapokig csak a régészek dolgoztak a 300 hektáros területen, januárban kezdték a feltárást, munkájukat hosszú árkok és földhalmok jeleztek. Csak eztán kezdődhetett el az alapozás, ám az nagy tempóban indult meg. Munkagépek és földkupacok jelezték, hogy valami nagyon készül, de ezt csak akkor érezték meg igazán az arra autózók, amikor néhány csarnok acélszerkezeti elemei is elkezdtek kinőni a földből. És felépült egy igen méretes háromszintes konténerváros is a Budapesti út felőli oldalon. Ez minden bizonnyal a munkások elszállásolására, illetve a logisztikai irányításra szolgál.

– Átadta az önkormányzat a kínai autógyártó üzemének építéséhez szükséges terület második részét a kivitelezéshez – jelentette be Botka László az október 18-i közgyűlés ülésén. A szegedi polgármester közölte, elvégezték a terület lőszermentesítést, régészeti feltárását és befejezéséhez közeledik az elektromos hálózat kiváltása, kiépítése. Az önkormányzat október elején 161 hektárnyi területet adott át az üzem építéséhez. A beruházási területből még 15 hektár van hátra, ennek átadása az év végéig megtörténik.

Gyorsan épülnek az acélszerkezetes és vasbeton pillérekkel megerősített csarnokrészek. Érdekes és nem feltétlenül megszokott, hogy az utóbbihoz a betont helyben öntik – nem előregyártott elemekkel dolgoznak –, így van a területen mobil betonkeverő telep is. A kínai alapanyagok használatával – a méretes acélszerkezeteket is „hazulról” hozzák –, részben kínai munkaerő igénybevételével zajló építkezésről október végén friss drónfelvételt hozott nyilvánosságra a chimdrone nevű YoutTube-csatorna.  

A BYD magyarországi gyárépítése annak a stratégiának a része, amellyel a kínai termékekre az EU által kivetett védővámokat akarják elkerülni. Ha ugyanis itt rakják össze az autót, sokkal kisebb a teher, a „büntetés”. A Kínából származó akkumulátoros elektromos járművekre (BEV) kivetett, 35,3 százalékig terjedő, öt évre szóló uniós vámok november elején léptek életbe. Ezek a vámok öt évig lesznek hatályban az Európai Unió által a gépjárművekre kivetett szokásos 10 százalékos importvámon felül.

Az Európai Bizottság által vizsgált két kínai gyártóra egyedi vámok vonatkoznak: a BYD esetében ez 17, a Geely-re 18,8, míg a SAIC-re 35,3 százalékos. Más elektromosjármű-gyártásban érdekelt kínai vállalatokra, amelyek együttműködtek az uniós vizsgálatban, átlagosan 20,7 százalékos vám vonatkozik. Az összes többi kínai gyártóra pedig, amelyek nem működtek együtt, 35,3 százalék vámot kell alkalmazni.

BYD esetében a vám tehát csak 17 százalék lesz, ami ugyanakkor még mindig 7 százalékponttal több a korábbi mértéknél – a szegedi gyár üzembe állítása után, vagyis a tervek szerint 2025 végétől ezt a tételt megspórolhatják a kínaiak.

A BYD eközben – addig is –, jól van, a cég 11,5 százalékos nettó nyereségnövekedést ért el a harmadik negyedévben. A július-szeptemberi időszak bevétele 24 százalékkal, 201,1 milliárd jüanra, azaz 28,24 milliárd dollárra nőtt. Amióta 2022-ben leállították a benzinmotoros járművek gyártását, most először sikerült magasabb nyereséget elérniük, mint a Tesla.

Erre a képre kattintva is megnézheti a gyárépítő videót

A BYD lendületben van, az október közepi budapesti beszállítói fórumon James Zhuang, a vállalt globális beszerzési igazgatója kiemelte: idén májusig 77 országban jelentek meg elektromos autóikkal, pedig csak 2021 májusában döntöttek a világpiacra lépésről. Az egymilliomodik eladott autót 13 év után érték el, a kétmilliomodikat egy év múlva, a 3 millióhoz csak fél év kellett.

2024 szeptember végén a BYD ünnepélyes hangulatban tudatta a világgal, hogy legyártotta a kilencmilliomodik autóját, s nem hagyott kétséget afelől, hogy még idén bőven átlépi a tízmilliós álomhatárt. Az ünnepi modellt, a Yangwang U9-et négy villanymotor hajtja, amelyek egyenként 240 kW-t adnak le, vagyis az összteljesítmény 960 kW, ami 1300 lóerőt jelent. Az autó 1680 Nm-es csúcsnyomatékra képes, százra 2,4 másodperc alatt gyorsul fel, végsebessége pedig 309 km/óra.

Magyarországon is jól áll a BYD „szénája”, ami annak is köszönhető, hogy a kormány idén február óta támogatja a hazai cégeket a tisztán elektromos személygépkocsik, kisteherautók és -buszok megvásárlásában. A 30 milliárd forintos keretösszegű program forrásainak 60 százalékát teszik ki a 18,1 milliárd forint összértékben október közepéig beérkezett kérelmek.

A legnépszerűbb 15 márka termékeiből már legalább száz darab beszerzéséhez igényelt forrást a 3900 pályázó. A támogatási program tehát tíz típusnál is túllépte már ezt a „mérföldkövet”. Legkeresettebbek változatlanul a BYD autói, a kérelmekben szereplő 4674 jármű negyede, közel 1200 a kínai gyártó kínálatából származik. A TOP15 sorrendjében dobogós még a Tesla és a Volvo. De viszik a Hyundai, a Cenntro, a Nissan, a Volkswagen, a Dacia, a Toyota, a BMW, az Opel, a Ford, az MG, a Mercedes-Benz és a Citroën modelljeit is.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!