Az új évben is folytatódni fognak azok a fejlesztési irányok és változások, amelyek nagy valószínűséggel meghatározzák majd az előttünk álló évek közlekedését, mutatjuk, a legfontosabbakat. 

Még több elektromos jármű

A következő években is folytatódni fog az elektromos autók robbanásszerű térhódítása. 2021 szeptemberében európai szinten már az eladott járművek 23 százaléka volt tisztán elektromos vagy hibrid, ami duplája az egy évvel korábbinak. Magyarországon ez az arány 5 százalék, viszont ez magasabb, mint a környező kelet-közép-európai országokban. Mostanra itthon átlépte a 40 ezres határt a zöld rendszámos autók száma, több mint a felük pedig tisztán elektromos jármű.

Az elektromos autók robbanásszerű terjedése nem fog leállni

Ez a lendület a jövőben is ki fog tartani, és az elektromos járművek tömeges elterjedésével 2030-ra több mint egyharmadával csökkenhet a járművek károsanyag-kibocsátása világszerte. Néhány országban – például Svédországban és Izraelben – már olyan utakat is tesztelnek, amelyeken haladva menet közben is tölthető az autó, ez pedig megoldhatja az elektromos autózás egyik legnagyobb kihívását, a töltést. Az elektromos meghajtás pedig nem csak az autókat érinti, az elektromos motorok, kerékpárok, rollerek és buszok tovább fognak terjedni. 

Önvezető autók

Ha a közlekedés jövőjéről beszélünk, az egyik legfontosabb irányt az önvezető autók jelentik. Alig két évtizede még lehetetlennek tartották a szakértők, mára azonban az önvezető autók több tízmillió kilométert tettek meg, nagyrészt közutakon. Számos cég teszteli az önvezető autóit, a nagyobbak közül ezen a területen tevékenykedik a Google anyavállalata, az Alphabet a Waymo részlegén keresztül, a Tesla, a General Motors, a BMW és a kínai Baidu. 

Ám a teljesen önvezető autók, amelyekben akár olvashatunk is haladás közben, még mindig nem kaphatók. Persze egyes járművekben – például a Teslákban – igen fejlett önvezető rendszer van, egyelőre még nem bízhatjuk rá teljes mértékben az autóra a vezetést, a sofőrnek készenlétben kell állnia, hogy bármikor visszavegye az irányítást. Erre nem csak azért van szükség, mert a technológiának vannak még gyengeségei, hanem mert az önvezető járművek szabályozási szempontból is kihívást jelentenek: kié a felelősség, ha egy önvezető autó balesetet okoz? 

Egyre fejlettebbek az autók önvezető képességei, de még nem olvashatunk utazás közben

A nehézségek ellenére viszont borítékolható, hogy ez lesz a jövő, sőt, az önvezetés egy sokkal fejlettebb, összetettebb, digitálisan vezérelt közlekedési rendszer alapja lesz. Az önvezető autók egymással is kommunikálni fognak, megszűnnek a dugók, radikálisan csökken majd a közlekedési balesetek száma, és a városi közlekedési hálózatban azt is tudni fogják, hol van szabad parkolóhely. 

Saját autó helyett előfizetéses közlekedés

Magyarországon átlagosan 9 millió forintot költöttek egy új autóra a vásárlók 2020-ban, és idén tovább emelkedett ez az ár. Eközben egyre többen ismerik fel, hogy nem annyira jó ötlet ilyen sok pénzt költeni egy saját autóra, amelyet aztán naponta csak egy órát használnak, élettartamának csupán pár százalékában utaznak vele. Arról nem is beszélve, hogy minket terhel a szervizeléssel, vizsgáztatással és az állapotromlással járó összes költség. 

A következő években valószínűleg sokak keresnek majd olcsóbb, praktikusabb, környezetbarátabb megoldást erre a problémára, és nem ragaszkodnak minden áron a saját autóhoz. Kölcsönözni persze most is lehet, de a ha elterjed a mobilitás mint szolgáltatás (Mobility as a Service, MaaS), jóval egyszerűbb lesz saját jármű nélkül eljutni A-ból B-be. A kezdeményezés lényege, hogy a közlekedés egy szolgáltatássá válik, egyetlen felületen tervezhetjük meg és fizethetjük ki az utazásunkat, amelyhez többféle közlekedési módot is igénybe vehetünk. Nem kell külön buszbérletet venni, regisztrálni és külön fizetni az autómegosztó vagy közösségi kerékpáros szolgáltatásért, hanem előfizetési csomagokban vásárolhatjuk meg a közlekedési szolgáltatást. Mivel így a megosztott autókat sokkal jobban kihasználnák az utazók, a közlekedési költségek a 2020-as évek végére a mérföldenként (1,6 kilométer) átlagosan 1 dollárról 30 centre csökkenhetnek.

A jövő két keréken

Miközben sokan az elektromos autóktól várják a csodát, a szakértők arra is számítanak, hogy a következő néhány évben óriási ugrás lesz a városi kerékpárhasználatban. Ez elsősorban az elektromos kerékpárok terjedése, a kerékpármegosztás, a több kerékpárút és javuló kerékpáros infrastruktúra miatt várható. Az is a bringázás terjedését segíti, hogy a nagyvárosok belső részein korlátozzák az autóforgalmat, igyekeznek élhetővé tenni a belvárost, és ezzel párhuzamosan az emberek is tudatosabbak, jobban odafigyelnek a környezetvédelemre. 

A városokban egyre fontosabb lesz a kerékpár mint közlekedési eszköz

Egy tanulmány szerint 2030-ra világszerte 18 százalékkal nő a kerékpáros forgalom a nagyvárosokban. Egyetlen másik közlekedési mód esetében sem várható hasonló mértékű növekedés. A bringázás pedig jó a környezetnek, jó a városnak és jó a lakóknak. A dán és a holland kormány kiszámolta, hogy minden egyes autóval megtett kilométer ma is 30-40 eurócentbe kerül a városnak és lakóinak – ennyit kell költeni az utakra, az infrastruktúrára, és ennyi kárt okoz a környezetszennyezés. Ezzel szemben minden egyes kerékpárral megtett kilométer legalább egy eurónyi hasznot hoz a társadalomnak.

Boldog új évet kíván Tóbiás és Balambér!

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!