Kocson megadták a módját az ünneplésnek. Kiállították az ünnepi rendezvény helyszínén a kocsit, fölötte tábla hirdette: hungarikum. Egy másik kocsi is volt a helyszínen, nem kiállítási tárgyként, lovak vontatták. Bár már a kocsi is meg a lóvontatás is lassan történelemmé válik, Kocson a történelem a jelen valósága.

Simon László polgármester bejelentését nagy taps fogadta, amikor felidézte, hogy néhány héttel ezelőtt a Hungarikum Bizottság döntésének értelmében a kocsi kocsi viselheti ezt a kitüntető címet.

A polgármester átadta a szót Knezsik Istvánnak, az Autós Nagykoalíció elnökének, Kocs díszpolgárának, aki, ahogy a polgármester fogalmazott, a legtöbbet tette azért, hogy a kocsi kocsi immár végérvényesen és visszavonhatatlanul Magyarországon hungarikum.

Valamikor egyszer régen, Mátyás király idejében, a kocsi mesteremberek maradandót alkottak és történelmet írtak, amikor a szekérből kocsit alkottak – kezdte beszédét Knezsik István. Majd felidézte, hogy hosszú út vezetett a Hungarikumig. A vármegyei értéktárból 2020-ban került bele a kocsi kocsi a Magyar Értéktárba, és onnan lépett most tovább a hungarikumok közé.

Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke, Kocs díszpolgára és Simon László, a település polgármestere.

De ne álljunk meg itt - folytatta az Autós Nagykoalíció elnöke. – 2025-ben azt szeretném, ha a kocsitoló versenyen kétszer annyi csapat indulna, ehhez az ANK nevében egymillió forintos támogatást jelentek be.

Knezsik István neve több mint egy évtizede összeforr a magyarok a világ járműgyártásában kiállítással, nem volt olyan év, amikor a kocsi kocsi kimaradt volna a sorból, mindig is a mobilitás bölcsőjeként tekintett Kocsra és a kocsi kocsira az ANK elnöke.

Ápoljuk a bölcső hagyományait, legyen a közlekedés szentélye Kocs – zárta szavait az elnök, s nagy taps fogadta kijelentését.

Kocsi kocsi lovakkal.

Czunyiné dr. Bertalan Judit a vármegye országgyűlési képviselőjeként gratulált a kocsiaknak a hungarikum elismeréshez. Úgy fogalmazott, minden magyar számára büszkeség a kocsi kocsi, Komárom-Esztergomban pedig különösen, hiszen a vármegye sok értéke közül ez az első, amely Hungarikum lett.

A megnyitó ünnepség után a faluházban több előadás is elhangzott a kocsi kocsiról.

Felidézték, hogy Mátyás király uralkodása idején a kocsi bognárok igen híresek voltak. 1518-ban Sigmund von Herberstein részletesen leírta a kocsiszekeret és megemlítette, hogy Mátyás király is szívesen utazott ezen a gyorsnak és kényelmesnek mondható kocsin. Egy rugózó szerkezet kifejlesztésével olyan járművet alkottak, melynek szekrényében vesszőből font kas volt. A kas hátsó ülésén két személy foglalt helyet, egy pedig a szemközt levő kisülésen, a kocsis háta mögött ült. A szerkezet újszerűségét és szakmai egyediségét mutatja, hogy a kocsi szó több európai nyelvben is előfordul.

Az ünnep hangulatához a fúvószenekar is hozzájárult.

A legkorábbi bizonyítékot a magyar kocsi történetéhez Tarr László 1487-ből hagyta ránk. Mátyás király sokat forgolódott a nép között, így szerezhetett tudomást arról, hogy Kocson ügyes kezű kocsigyártó bognárok élnek. Hamarosan fellendült az utasközlekedés, amely kimondottan Mátyás király kezdeményezésének tekinthető. Beindult a kocsiposta, amely a kocsi használatával hazánkból terjedt el külföldre. A XVI. század elején a Buda–Bécs vonalon már rendes járatok és kocsiállomások állottak fenn. Kocson a középkor végén kialakult közlekedésicentrum-jelleg a török háborúk időszakában felszámolódott. S bár az útvonal jelentősége évszázadokon keresztül változatlan maradt, a vasutak kiépülésével a hagyományos szekeresség teljesen eltűnt.

Mint ismert, az 500 éve Kocson kifejlesztett jármű természetesen eredeti állapotában nem maradt fenn, azonban a leírások és korabeli ábrázolások alapján több replika is készült belőle. Az eredeti kocsi egyfajta szekér volt, ami elsősorban viszonylag gyors, az addigi szekérnél kényelmesebb utazást tett lehetővé. Ez alapjaiban megváltoztatta az addigi szekeret, és elemei, technikai megoldásai a hagyományos parasztszekérben éltek tovább.