Az orosz szaksajtó tájékoztatása szerint a sorozatgyártás ünnepélyes elindítását jubileúmi dátumhoz, április 19-hez időzítették. Ötvenöt évvel ezelőtt ezen a napon, vagyis 1970. április 19-én gördült le a gyártószalagrol az első Zsiguli, és egyben ez a nap jelenti az AvtoVAZ életében a személygépkocsi-gyártás kezdetét.

Azóta sok víz folyt le a Volgán, a Szovjetunió tucatnyi darabra esett szét, de az AvtoVAZ túlélt mindent. Minden nehézség, próbatétel és újabban a kíméletlen kínai piacfoglalás ellenére a márka termékei most is a legkeresettebbek az orosz piacon.

Az AvtoVAZ repertoárja most a Lada Iskra modellel bővül, amely a Granta és Vesta modellek közöttI szűk űrt hivatott betölteni, merthogy az említett két modell között távolról sincsen fényévnyi különbség. Az Iskra kínálatában lesz szedán, kombi és crossoverre hajazó változat is. Minden modell 1,6 literes benzinmotort kap, amelynek teljesítménye 90 és 106 lóerő is lehet. Az előbbi nyolcszelepes, és ötfokozatú kéziváltót kap. Az utóbbi, 16 szelepes változatot pedig hatfokozatú kézi váltoval vagy CVT szerkezettel fogják kínálni. Az autó paraméterei, 4333/1777/1517 mm, a tengelytávja pedig 2603 mm.

Az autóban orosz, kínai, üzbég és iráni alkatrészek is vannak, s nem meglepő, hogy nyugati beszállítók nem szerepelnek a felsorolásban. A rég megálmodott autó ugyanis kalandos és göröngyös úton jutott el a célig, az útjában a legnagyobb akadály az volt, hogy az Ukrajna elleni háború kirobbantása után a nyugati szankciók sorozata megfektette az orosz autóipart, szedték a sátorfájukat a nyugati cégek, az AvtoVAZ pedig csak nagy nehézségek árán tudta pótolni a nyugati alkatrészeket.

Az Iskra világra jövetelét különösképpen nehezítette, hogy az autó a Renault globális CMF-B platformján épült, merthogy 2014-ben az AvtoVAZ a Renault-Nissan „leányvállalata” lett, a francia-japán páros többségi tulajdonrészt szerzett benne. Az Iskra fejlesztése pedig még a Renault bábáskodásával kezdődött. A  franciákkal való együttműködés megszakítása után a platformot alapos újratervezésnek vetették alá, és ennek eredményeképpen mondják azt, hogy az alap „technológiailag független”.

Bár ez a megállapítás sokak szerint sántit, s emiatt érte például plágiumvát az AvtoVAZ-t a Tekniikan Maailma (TM) tekintélyes finn szaklap részéről, amely szerint az Iskra kialakítása és műszaki jellemzői feltűnő hasonlóságot mutatnak a régebbi Dacia Logan ferdehátú modellek kialakításával és műszaki jellemzőivel. A TM szerint nyomós ok van azt feltételezni, hogy az AvtoVAZ a Renault-tól „importált” műszaki rajzokat és egyéb tervanyagokat használt fejlesztéskor.

De az Iskra rögös útját más problémák is nehezítették. Az Avtopotok autós Telegram-csatorna például belső vállalati információkra hivatkozva megírta, a próbaautóknál számos hiba merül fel, jobbára az elektromos berendezések működésében. Meg nem erősített információk szerint az Avtovaz a hiányosságok és hibák kijavítására külföldi szakemberektől kért segítséget „nem baráti” országokból, amely kifejezés a jelen geopolitikai helyzetben leginkább a nyugati országokra értendő. 

A kínai „autós invázió” ellenére jelenleg Oroszországban a legkelendőbb autó a Lada Granta és a Lada Vesta, utánuk pedig a Haval Jolion a harmadik. Nem kizárt, hogy az Iskra megjelenésével mindhárom dobogós hely az oroszoké lesz hazai piacon, legalábbis ez lenne az álom. Egyes vélemények szerint azonban az Iskrát a népautói státuszt birtokló Granta utódjának szánja az AvtoVAZ, és a Grantát már csak 2027-ig fogják gyártani.