Először csak kis szériás modellek, átépített konstrukciók kerültek ki a hazai műhelyekből, olyanok mint például a Rába Alpha, vagy Grant, a háborús készülődések inkább a teherautó gyártást gyorsították Győrben, ilyen korszakban született a legendás Botond.

Rába Alpha

Budapesten Uhry Imre készített egyedi karosszériás autókat, buszokat, jelentős mennyiségi változást jelentett az Ikarus forradalmi formatervű 200 modelljének és kapacitásának fejlesztése, de a nagy ugrásra a rendszerváltásig kellett várni. Az őjkori magyar járműiparral végül ezt is elértük, 1/1-es ország lettünk, minden magyarországi lakosra jut egy Made in Hungary gyártású autó.

Nem indult könnyen, mert a multinacionális cégek először inkább csak beszállítóként számoltak Magyarországgal. Pontosabban már az 1960-ás években voltak betörési kísérletek. Az egykori Rába vezér, Horváth Ede így emlékezett meg a legkomolyabbról Dusza András A birodalom végnapjai című könyvében, melyben krónikaszerűen ír a győri járműgyártás történetéről. Az egyik fejezet éppen egy politikai és persze gazdasági okok miatt is elkaszált magyarországi személyautógyárról szól.

„Egyszer fogadtam szót az életben, azt is megbántam – idézi a szerző a Vörös báróként is emlegetett vezérigazgató, Horváth Ede szavait - Soha nem bocsátom meg magamnak, hogy beadtam a derekamat, amikor lebeszéltek ennek az üzletnek a megkötéséről. Rettentően bánom. De hát egy vezetőnek is vannak kudarcai, meg főnökei. Akkor elsők lehettünk volna. Míg élek, nem felejtem el Leszecskó nevét, aki Horgas Gyulán keresztül leállíttatta velem a japán együttműködést. Ma is megvan az a levél!” Sok más üggyel együtt a Honda gyár előkészületeit és az üzlet leállítását tartalmazó dokumentumokat is egy katonaládában őrizte az egykori Rába vezér.

Tesztpályán a Rába katonai terepjáró

További részlet a könyvből. „Azt a bizonyos legendás Rába-japán ügyletet valóban sajnálhatjuk. S nemcsak a Rába, hanem az egész ország is! Képzeljük el, milyen hatalmas perspektívát villantott fel előttünk az a lehetőség, hogy a japánok innen, tőlünk, Magyarországról tervezték meghódítani az egész európai autópiacot! Mindaz, vagy annak nagy része, ami ma Európában a japán offenzívát megtestesíti, minket is gazdagíthatott volna. Több tízezer, esetleg százezer jól fizető munkahely, csúcstechnológia, tőkekoncentráció, kapcsolódás a fejlett világhoz. S mindez a hatvanas évek elejétől! No, itt volt a probléma; az ötlet túl korai volt. Mert hogy akkoriban készült a Szovjetunió is a nagy ugrásra, amiből aztán Zsiguli lett.” Néhány évvel később a japán Honda megtelepedett Nagy-Britanniában, a Swindon-i gyárban később évente 200 ezer személyautó készült.

Szentgotthárdi Opel Astrák

Aztán jött a General Motoros, mely eredetileg csak motorgyártásban gondolkodott, de a magyar kormány nyomásara végül autók is készültek a nyugat-magyarországi telephelyen. Az első Opel Astra 1992. március 13-án gördült le a szentgotthárdi szalagból.

Az összeszerelés (CKD) volumene inkább jelképes volt, mint jelentős: nyolc év alatt Astrából 80.835 Vectrából 4404 készült, előbbiek főleg a magyar piacra, utóbbiak csak kínai exportra.

És persze ne feledkezzünk meg a többi közúti járműről, a teherautókról, buszokról melyekből félmillió darab készült Szigetszentmiklóson, Mátyásföldön, Székesfehérváron, Győrben, Mosonmagyaróváron, Csepelen, Komáromban.

Csepel D445

A sokszínűség miatt nehéz megmondani, hogy melyik az a magyarországi gyárban készült jubileumi autó, amelyik elérte, vagy éppen túl haladta a hazai lakosság számát, de nem is lényeges, hogy győri Audi, kecskeméti Mercedes volt, vagy akár a négymilliomodik esztergomi Suzukit, a jubileumi Vitarát illetné az1/1-es cím.

A lényeg, hogy mindegyik Made in Hungary és ami nem kevésbé fontos, hogy napjainkban nem csak az itthon gyártott autók mindegyikébe kerül magyar alkatrész. Mert az biztos, hogy nincs új autó, amiben ne lenne magyar rész, ráadásul olyan, amit már nemcsak nálunk gyártottak, de fejlesztettek is.

Az újkori magyar autóipar első modelljéből nyolc nyolc év alatt 85 239 készült a szentgotthárdi Opelnél, napjainkba az Audi Hungáriánál, vagy a Mercedesnél ez féléves teljesítmény.

1992-ben Szentgotthárdon még hozott fődarabokból szerelték össze az Astrákat, napjainkban Győrben és Kecskeméten is komplett gyártástechnológiával dolgoznak: a beérkező acéltekercsek helyben préselt elemeiből hegesztik össze és fényezik a karosszériákat, majd végszerelik az autót.

Győri Audik

Győrben készülő benzines, dízel és elektromos hajtóművek kerülnek a helyben gyártott Audikba, miközben a VW konszern többi márkájának is beszállít a világ legnagyobb motorgyártója.

Az Audi Hungáriánál 2023-ben 1,66 millió benzinest és dízelt, valamint 114 ezer villanymotort gyártottak, ezek a saját márka mellett bekerültek a Bentley, Lamborghini, Porsche, Seat, Cupra, Škoda és VW modellekbe.

Tavaly leálltak az első győri autó, a TT gyártásával: 1998-ban még az Ingolstadból vasúton érkező fényezett karosszériák a magyarországi telephelyen kaptak üléseket, kárpitokat, üvegeket műszerfalat, majd helyben gyártott benzinmotorokat, 2013-tól már komplett autók készülnek Győrben. Induláskor még nem reklámozta a német konszern a modell származását, de a magyarok sikeré jelzi, hogy Made in Hungary TT Roadsterből és Coupéból negyedszázad alatt 662 ezret gyártottak. Jelenleg hibrid és elektromos Q3-asok és Q3 Sportbackek készülnek a győri szalagon, idén indul az EV Cupra Terramar modellek gyártása.

A 12 ezer főt foglalkoztató Audi Hungaria 1994. óta több lépcsőben 12 milliárd eurót fektetett be győri telephelyén, miközben a magyar kormány 60 milliárd forinttal támogatta a beruházásokat.

1998-tól 2024 január elsejéig összesen 2.437 222 autó készült Győrben, ahol 2023-ban 177 775 autót gyártottak.

A vállalat harmincadik születésnapján indult az új elektromos motorgeneráció sorozatgyártása, melyet először a Q6 e-tron modellbe építenek be.

Audi TT sportkocsik, tengerentúli exportra

A magyar járműiparban foglalkoztatottak többsége beszállítóknál dolgozik és az ágazat termelési értéke 2010 óta megháromszorozta teljesítményét, termelési értéke átlépte a 12 ezer milliárd forintot, 2023. első hét hónapjában 22 százalékos volt a bővülés.

A győri Audinál, kecskeméti Mercedesnél, esztergomi Suzukinál, a székesfehérvári és mátyásföldi Ikarusnál, a debreceni ITE Bus & Truck cégnél, a győri Kravtex-Kühne csoportnál, valamint a komáromi BYD buszgyárban a közvetlen foglalkoztatottak száma összesen húszezer körül van, ez további ötezerrel bővülhet a szegedi BYD és a debreceni BMW beindulásával.

Ilyen BMW-k készülnek majd Debrecenben

Több mint két évtizede is felmerült magyarországi BMW autógyár létesítése, ám ezt következetesen cáfolta a cég, miközben azt kommunikálta, hogy 10 ezer ember dolgozik a márkának ötven magyarországi beszállítón keresztül, többek között az i3-as villanyautóhoz készültek alumínium sebességváltóházak a békéscsabai Csaba Metálnál.

Azt már kevésbé reklámozták, hogy a BMW csoporthoz tartozó Rolls-Royce műszerfala a hatvani Boschtól, kristálypohár készlete Ajkáról származik. Ma már nincs olyan autó a világon, amiben ne lenne valamilyen magyar alkatrész és most már nemcsak itthon gyártott, hanem magyar fejlesztésű.

A Debrecen Északnyugati Gazdasági Övezetben több mint 400 hektárnyi területen 2022. június 1-jén kezdődött a gyárépítés, az egymilliárd eurós beruházással ezerötszáz új munkahely jön létre, az elektromos Neue Klasse BMW-k sorozatgyártása 2025-ben indul.

A német prémiummárkák után megjött az első kínai: a 300 hektáros szegedi ipari parkban ötmilliárd eurós beruházással épít elektromos személyautó-gyárat a BYD. Gazdaságossági mutatókkal számolva három műszakban évi negyedmilliós kapacitással és magas fokú automatizálással a szokásosnál kevesebb munkaerő kell.

A komplett részegységek, akkumulátorok, villanymotorok a beszállítóktól érkeznek, így robotokkal és 2-3 ezer dolgozóval megoldható a telephely munkaerő-igénye, mert az EV autók jóval kevesebb alkatrészből állnak, mint belsőégésűek.

A BYD a tavalyi utolsó negyedévben eladott 526 ezer elektromos autóval már világelső.

Az Esztergomban gyártott négymilliomodik autó

Az 1992. októbere óta Esztergomban termelő Magyar Suzukinál 2023-ban 160 338 ezer autó készült. A tíz éve Kecskeméten működő Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. üzleti jelentése szerint a vállalat 2023-ban 174 ezer autót gyártott.

Az épülő szegedi BYD telephely tervezett kapacitása három műszakos üzemben évi negyedmillió autó, erre a szintre csak akkor fog felpörögni, ha megvan a megfelelő kereslet, és leginkább az európai piacon.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!