Ahhoz, hogy mindenki hazaérjen, folyamatosan kellene kampányolni a közlekedésbiztonságért, de ez nem csak a rendőrség dolga, hanem mindannyiunk feladata, ahogy a felkészülés a hidegebb időkre, amikor láthatatlan jelek, táblák, gyerekek és vadak teszik veszélyessé a közlekedést.

A téli felkészülés fontos aktusa a gépjárművek átvizsgálása, a megfelelő abroncsok felszerelése. Amikor már mindezeken túljutottunk, akkor következik a minden pillanatban maximális figyelmet igénylő vezetés autóval, motorral, rollerrel, de a gyalogosok sem mellékszereplők a világ legtöbb variációs társasjátékában.

Ami biztos, hogy egyik műfajban sem biztonságos menet közben kütyüzni, kézből mobilozni. Hogy ez mennyire veszélyes, azt jól jelzik a számok: a megengedett maximális autópályatempónál 1 másodperc alatt 36 métert tesz az autó, 5 másodperc alatt ez már 180 méter. Sokan hagyatkoznak a sávtartóra, ami szabálytalan, de ennél fontosabb, hogy kockázatos.

Nem kevésbé veszélyes a lakott területeken általános 50 km/h-nál sem, mert a kisebb sebesség ellenére is nagyobb a kockázat, hiszen különböző tömegű, tempójú járművek, gyalogosok együtt vesznek részt a kereszteződésekben gazdag forgalomban. Településen belül a megengedett maximális sebesség esetén 1 másodperc alatt közel 14 métert tesz meg a jármű.

Sajnos egyre többször látni olyan vezetőket, akik nem az útra koncentrálnak, hanem éppen sms-eznek, a monitort nyomogatják, isznak, esznek, stb, pedig a KRESZ egyértelműen rendelkezik erről, a józan észről már nem is beszélve.

Mindenkire veszélyes, ha nem a vezetésre és a többi közlekedőre koncentrálunk, hiszen így nagyobb az esély a ráfutásra, de az sem éppen kellemes, amikor melléktevékenysége miatt a pilóta nem indul el a zöldre, ezzel is rontva a kereszteződés áteresztőképességét, növelve a dugókat, miközben barmolja a környezetet, a többiek idegeit és rabolja idejüket.

A köztéri és közúti kamerák felvételeiből is egyre többször derül ki, hogy sok autós egyáltalán nem figyel és fékezés nélkül belerohan az előtte haladóba, megállóba, vagy a terelés miatt lassuló konvojba. Az immár drónokkal is támogatott rendőrségi ellenőrzésekből az is látszik, hogy romlott a biztonságöv használatának aránya. De van más baj is.

Sajnos még mindig hiányos a kollektív láthatóság: az új autóknál már automatikusan működik a nappali menetfény, a régebbieknél viszont nem mindenki kapcsolja fel időben, pedig lakott területen kívül a tompított távolsági fényszóró használata kötelező és általában is ajánlott, mert biztonságos.

Már ha jó jól be van állítva és nem buherált „paraszt-xenon” vakít a tükrös, kopott burás lámpatestből.

Megfelelő sisak és feltűnő öltözet is kell a biztonsághoz

A gyalogosok és bringások is sokat tehetnek a láthatóságért, ami szó szerint létkérdés az egyre rövidebb, sötétebb nappalokon. A megfelelő lámpahasználat mellett a feltűnő fényvisszaverő ruházat is segít a balesetek elkerülésében, ez különösen a gyerekekre szabott „mentőmellény” használatakor igaz. Ma már egyre több iskola közeli gyalogátkelőknél oszlopokra kitett sárga zászlócskákat is használhatnak a gyerekek átkeléskor.

Ugye mennyire nem látszik a sötét ruhás gyerek a gyalogátkelő tábla mögött, a fa előtt?  

Ehhez is folyamatosan az útra kell figyelnie a vezetőnek! Már csak azért is, mert figyelmeztető jel az avar, a lehullott faléltenger, mely eltakarja a közúti felfestéseket, miközben csúszósabb, ami azt jelenti, hogy kiszámíthatatlanul nagyobb féktávolsággal kell kalkulálni. Ráadásul nagyobb kátyút is takarhatnak, ami árthat a futóműnek, abroncsnak, keréktárcsának. És egy komolyabb kár meghaladhatja a használt kocsi értékét.

Sokan a menetszélre hagyják a takarítászt, ami sokba kerülhet majd

Kemény szervizköltséget okozhat az is, ha nem takarítjuk ki a motorháztető és a szélvédő közötti árkot, mert az elszáradt falevelek eltömítik a vízelvezetőt, emiatt elázhat és zárlatos lehet az ablaktörlő motor, amit cserélni kell. Ráadásul a cseréig, javításig az autó nem használható esőben, hóban.

A hidegebb időben felvett bakancsok, csizmák méretük miatt okozhatnak vészhelyzetet, mert nem biztos, hogy összhangban vannak a pedálokkal.

Az őszi utakon a sofőrök gyakran kerülnek stresszhelyzetbe a volánnál. Aki jól felkészült és helyesen reagál, az nagyobb biztonságban lesz az úton. A mondat Bernd Mayländer, a Dekra márkakövetétől, a Forma 1-es biztonsági autójának sofőrétől, egykori autóversenyzőtől származik, akinek hasznos közlekedésbiztonsági és vezetéstechnikai tanácsait a közelmúltban ismerhették meg az autószektor olvasói.

A legfontosabb, hogy ne vonja el a vezető figyelmét a fedélzeti infotainment rendszer, a mobiltelefon és persze az utasok, például a hátsó ülésen viháncoló kölykök.

A lehulló levelek nem csak a jelzéseket takarhatják

Ha erősen esik, az út állapotától függően jelentős víz gyűlhet össze az útfelületen, az autópályák különösen érzékenyek erre. Minél korábban látod meg, hogy az út vizes, annál jobban tudsz reagálni” - magyarázza Bernd Mayländer.

„A legfontosabb csökkenteni a sebességet. Az aquaplaning során az út és a gumiabroncsok közé szoruló vízen a jármű lebeg, lecsökken, vagy megszűnik a tapadás, ekkor nehézkes a fékezés és a kormányzás, mert a kerekek nem érintkeznek megfelelően az aszfalttal. De ha már előre lelassítasz az segíthet megelőzni a kritikus helyzetet.”

A helyes kormányzás nem csak aquaplaning esetén lehet döntő, hanem más kritikus helyzetekben is – például amikor el kell kerülni egy hirtelen akadályt, olykor egy alkatrészt, vagy állatot az úton. „Fontos, hogy pontosan oda célozzak, ahová menni szeretnék! Elsőre ez logikus tipp, mégis sokan elfelejtik. Ha kritikus vezetési helyzetben túl erősen kanyarodok, gyakran rontom a helyzetet. A kormányzást pontosan ki kell számítani. Nagyon fontos, hogy a szemek jó irányba nézzenek, mert oda mehetek biztonságosan, ahová nézek.

Szakmai szempontból fontos, hogy kerüléskor mindig időben kormányozzuk és ha kell, megálljunk. Akadály előtt mindig az ütközés elkerülése a cél, de ha ez nem lehetséges, akkor a sebesség döntő szerepet játszik a következményekben. Ezért nekem minden kitérő manőver egyben fékezési manőver is.

A sikeres kormányzáshoz és fékezéshez, például kanyarodáskor, a helyes üléshelyzet és kormányhelyzet is fontos. A tapasztalt biztonsági autós sofőr azt javasolja, hogy üljön viszonylag egyenesen, és tartsa a kormányt két kézzel, ami a klasszikus oktatói tétel: bal kéz körülbelül 9 óránál, jobb kéz délután 3 óránál, enyhén behajlított karral.

A lezserkedő nyújtott kar nem csak hátrány a gyors manővereknél, de ütközéskor veszélyes, mert törik a könyök. Normál vezetési helyzetben a lábaknak is jól láthatóan hajlottaknak kell lenniük, hogy a vezető a lehető legnagyobb erőt tudja kifejteni a gyors reakciónál. Ebben szerepe lehet a megfelelő tapadású és méretű cipőnek is. Vezetéskor ajánlott mellőzni a papucsot, széles talpú bakancsot!

A szél különösen ősszel játszik komoly szerepet az utakon: nagyon veszélyes hirtelen átfújásnál, például kamion takarása után. „A szélben az a trükkös, hogy – például a nedvessel ellentétben – nem látod, csak akkor érzed, ha befolyásolja a vezetési stabilitást” – mondja Mayländer. Minél nagyobb a jármű és minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb lehet a szél hatása.

Hidakon gyakran fordul elő oldalszél, de egy személygépkocsi hirtelen oldallökést is tapasztalhat teherautó előzése, alagútból vagy erdőből való kihajtása után.

Mayländer tanácsa: „Ne hagyd magad elkapni, számolj az oldalszéllel és amint megérzed, indulj neki kimérten!” Figyeld a széljelzőket, ha lefelé fújják azokat, mindenképpen reagálni és lassítani kell, a biztos volánfogáshoz mindkét kézre szükség van még egyenes haladáskor is!

Fotók: ADAC, ACF, Audi, GEM, LSB, Boros Jenő

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! Ahhoz, hogy mindenki hazaérjen, szezonális helyett folyamatosan kellene kampányolni a közlekedésbiztonságért, de ez nem csak a rendőrség dolga, hanem mindannyiunk feladata, ahogy a felkészülés a hidegebb időkre, amikor láthatatlan jelek, táblák, gyerekek és vadak teszik veszélyessé a közlekedés