Tavaly novemberben lezárult egy korszak az Audi Hungariánál: befejeződött az ikonikus sportautó, a TT sorozatgyártása Győrben. 1998-ban gördült le a szalagról első az Audi TT Coupé, a tavaly 25. jubileumát ünneplő modell számos változatban, kizárólag Győrben készült. Összesen 662 ezer TT Coupé és TT Roadster modell hagyta el a gyárat.

A győri gyártású Audi TT ég és föld között

Mindez onnan jutott eszembe, hogy a meglepően sok, ma is futó TT mellett láttam egy különösen nagy becsben tartott példányt Görögországban, a Voloszhoz közeli hegyi faluban, Portarián. A népszerű kirándulóhely szűkölködik parkolókban és nem mindenki tud behajtani saját telkére sem az útról, ha az olyan meredek lejtésű, hogy autóval leküzdhetetlen.  A görög azonban értelmes nép, leleményes autós, és nem ismer lehetetlent.

Azt nem állítom, hogy a főút melletti, sajátosan „lebegő” parkolóhely eredetileg is a győri gyártású Audi TT modellnek készült, de a szűk egy hét alatt, amíg a településen voltunk, szinte mindig ott állt rajta az autó. Ha történetesen üres volt, akkor sem használta más. A már nem mai, de még mindig masszív szerkezetből már kilátszik néhány betonvas, de tökéletesen funkcionál és a vízelvezetést is frappánsan megoldották. A kiállás, -tolatás ugyan figyelmet igényel, de arrafelé nemigen száguldoznak az autósok.

Dacol az idővel a vasbeton szerkezet

A parkolóhely tehát kincs és meglehetősen költséges is, ám hiányukban meghalna a népszerű turisztikai célpontnak számító hegyi falu. Tavalyi szállodánk nem kis költséggel kezdett parkolóépítésbe, nem is fejeződött be még a nagy munka, arrafelé szó szerint hegyeket kell megmozgatni. De nincs más lehetőség, valószínűleg kötelezik is erre a szállásadókat.

Idén még inkább frekventált helyen kaptunk szobákat, sorompóval ellátott parkolóhely is járt hozzá. A területen nem csak a mi szállodánk autóinak biztosítottak helyet, hanem egy közeli – pontosabban nem igazán közeli – étteremnek, a Kritsának is. Azon a hat helyen egyetlen autót sem láttunk ebéd, illetve vacsoraidőben, amin azért egy idő után nem igazán csodálkoztunk. Valószínűleg mindig volt szabad hely az amúgy jellemzően erősen telített, estefelé pedig csúcsra járó ingyenes központi parkolóhelyen.  

Fenntartott parkolók - jobb felső sarokban az ingyenes

A közeli Voloszban még nehezebb megállni autóval, ám a város ezt úgy oldotta meg, hogy óriási területen alakított ki fizetős parkolóhelyet a kikötőben. A hatalmas placc eredetileg nagy valószínűséggel nem erre a célra épült, hanem a korábban jóval nagyobb forgalmú tengeri kikötőt szolgálta ki, ám most már jut hely bőven az autóknak is. Kora délelőtt érkeztünk, akkor még csak negyedéig volt telített, de az egy ideig még árnyékos parkolóhelyek addigra már elkeltek. Kivéve persze azokat, amelyeket az elektromos autóknak tartottak fenn a töltőoszlopok mellett. Középdélutánra már több mint négyötödös volt a kihasználtság, így a legtávolabbi ponton leállókra nem kevés gyaloglás is várt a tűző napon.

Volosz központi, nagy parkolója madártávlatból

Megkérik a parkolás árát a város központi részén, de hadd fizessen a turista. Persze, a görög autósok is bekényszerülnek ide, de csak akkor, ha már nem találnak szabad helyet a közelben, vagy ahol dolguk van. Nekik pedig gyakran szabad hely a megállni tilos táblával jelölt utcaszakasz is, ennyi tilosban parkoló autót, ennyire puhán értelmezett tiltó táblát még nemigen láttam a nagyvilágban. Érdekes az is, hogy ha az utca mindkét oldalán tiltották a megállást, akkor csak az egyik oldalon sorakoztak a tilosban az autók, ám arra nem sikerült rájönnünk, mitől függ, hogy ez a jobb vagy a bal oldal…

A kikötői fizetős parkolóhely bejárata

Még mindig a megállás, várakozás. A korábban említett hegyi faluból kivezető út mentén ottjártunkkor egészen frissen aszfaltozott autós pihenőhelyet is láttunk. Magyar szemmel azt mondanánk, hogy még nem volt kész, mert hiányzott a korlát, amely a szakadékba zuhanástól védi meg a kisodródókat, de arrafelé ez nem feltétlenül divat. A biztonság helyett cserébe viszont szép a kilátás Voloszra és a tengerre. Ezért, illetve a hasonló panorámáért felárat számolnak a jó fekvésű kávézók és éttermek, itt ez teljesen ingyen van. Kitűnő megállóhely a lakóautóknak, illetve a sima gépkocsiknak is, hogy utasaik szép környezetben reggelizhessenek vagy vacsorázhassanak.

Autós pihenő: korlát nincs, csak panoráma

Görögország a koros autók és öreg robogók országa - erről itt olvashat bővebben -, bicikliző embert viszonylag keveset látni. És nem csak a már emlegetett hegyi faluban, ahol azért nem egyszerű eljutni A-ból B-be, ha közte van egy hegy és nincs elektromos rásegítés, hanem a tengerparti kisvárosokban is ritka a kerekező. Persze arrafelé tud nagyon meleg is lenni, ám a tengeri szél szinte mindig fúj, így a görögöknél a víz mellett elviselhetőbb a 40 fok körüli hőmérséklet mint nálunk. Biciklizni valahogy mégsem szeretnek, mentségükre szól, hogy hozzánk képest azért gyakrabban pattannak robogóra, minthogy autóba ülnének, ha megtehetik.

Ritka és magányos hegyi kerékpáros

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!