Nyilván a PR-autó színének is köszönhetően, de 4-5 Civic árát kitevő autók nem keltenek ekkora feltűnést. Alig vártam, hogy szembe jöjjön egy ugyanilyen autó más színben, ami végül megesett és be is igazolódott, amire sokan tippeltek: más színben nem tűnik ki, sőt, így nem lesz a fiatalok álomautója, amit elkerül az idősebb korosztály.

Valahol felsejlik az autó külsejében az előző modell öröksége, de mégis teljesen más. Meglepően nagy lett, szélesebb, hosszabb és mivel jelentősen alacsonyabb, jóval sportosabb külseje van elődjénél. A méretnek köszönhetően a csomagtér is relatíve hatalmas, így akár egy családi nyaralásnál sem kell összehúzni magunkat az esetlegesen a hátsó ülésen utazó csomagok miatt.

A belső tér nagyon tágas, 4 felnőtt tényleg kényelmesen tud utazni benne, ami meglepő, hiszen mégsem egy Accordról beszélünk, hanem a kisebbik testvérről. Az Executive felszereltség már mindent tartalmaz, ami reális elvárás lehet egy 8 milliós listaáron kínált autótól.

Vagyis annál egy kicsit többet: bőr üléshuzat, vezetéstámogató rendszerek (holttér-figyelő, sávtartó, tolatókamera 3 féle látószöggel), navigáció, LED fényszóró, panorámatető

Mindemellett az autó pakolhatósága egyébként példaértékű lenne, ha nem lenne sok minden pont MAJDNEM tökéletes. A fél literes palack tartóját hátra csúsztatva rögtön van hely egy másfél literes üvegnek is. Ritka jó ötlet, az egyetlen probléma, hogy az egyébként tökéletes könyék-csukló-kézfej harmóniát felrúgja az üveg teteje. A fél-, ha másfél literes, egyszerűen kilóg és mivel ki kell kerülni valahogy, vége a kényelmes váltásnak. Másik pohártartót pedig csak hátul találunk.

Ugyanebben a rekeszben találjuk az általam látott eddigi legindokolatlanabb helyre szerelt USB csatlakozót. Nincs mit magyarázni, mutatjuk:

2018-ban gyártott, jól felszerelt autó, semmi gond, használjunk egy másikat, ez bizonyára csak valamilyen tartalékcsatlakozó, keressük meg a többit. Gondolná az ember, de egyszerűen nem találja. Keresi, keresi, már-már feladná, hogy ebben nincs is, ha nem tudná, hogy van. Aztán hirtelen, amikor a könyöktámaszra hajolva, a telefon töltéséről letéve szomorúan lehatja a fejét, észreveszi a következőt:

Ami a Windows egyik legnagyobb bukása volt, azt sikerre vitték a japánok. A csempés elrendezés könnyen használható, logikus. A navigáció rengeteg éttermet és más helyet ismer névről, de ha mégsem, akkor sajnos pontos cím hiányában gondban lehetünk.

Ezzel együtt, ritka az ilyen egyszerűen, egyértelműen működő és navigáló rendszer, sok gyártó megtanulhatná, hogy a navigáció lényege nem feltétlenül a gyönyörű kép, hanem a hibátlan működés.

Élvezet sofőrnek lenni ebben az autóban. A legtöbben nem szeretik a dízel kerregését, ebben az autóban pedig elhangzott a „teljesen olyan hangja van, mint egy benzinesnek” mondat. A 120 lóerő elsőre nem hangzik túl soknak, de bőven elég, hogy bátran merjünk előzni vele.

Sokat elmélkedtünk, mégis kinek szólhat ez az autó? Fiatalosnak fiatalos, de a mai huszonéveseknek nyilván nincs pénzük egy ilyen autóra, másrészt bár első ránézésre azt hinné az ember, a Honda nem tért vissza a „hülyegyerekek” számára gyártott száguldó koporsók készítéséhez.

Ez egy harmincas, negyvenes férfi, vagy akár sportosabb nő autója, aki valami extrát akar, ami megbízható, "megy", de közel sem egy vadállat és várhatóan az évek során nem kell irgalmatlan összegeket rákölteni a fenntartásra. 

Fotók: Erdős Dénes