A sportolók már a következőre készülnek, de az biztos, hogy az olimpián nem szerepeltek autóversenyzők. Pedig voltak próbálkozások, de a klasszikus közlekedési eszközként is szolgáló lovak Párizsban voltak utoljára szereplők az öttusában, mert a nehézkes szervezés és helyigény miatt a lovaglást törölték a listáról.

Időszámításunk előtt 776-ban a görögök háziversenyének indult, 393-ban I. Theodosius római császár betiltotta az ókori olimpiai játékokat a kereszténység pogányság elleni harcának nevében.

Több mint másfél évezred elteltével Pierre de Coubertin kezdeményezésére 1896-ban Athénban rendezték az első újkori olimpiát, ahol még csak a klasszikus sportágak szerepeltek.

Az egy hétig tartó játékokon kilenc sportág negyvenhárom versenyszámában avattak bajnokot, többet terveztek, de az eredetileg kiírt evezés a rossz időjárás miatt elmaradt.

Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon nők és férfiak szerepeltek a következő számokban: atlétika, birkózás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás, vívás és kerékpározás.

Utóbbi nem véletlenül került bele a programba, mert az olimpia feltámasztója, Pierre de Coubertin

francia báró lelkes kerékpáros volt, ami egy 1900-as fotón, később bélyegen is látható, sőt motorozott: egy 1905-ös felvételen háromkerekű De Dion benzines triciklivel száguld.

Négykerekűek azonban több próbálkozás ellenére sem kerültek az olimpiai keretbe, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2012-ben felvette az elismert sportszövetségek közé a Nemzetközi Autószövetséget (FIA). Ezzel megnyílt annak a lehetősége, hogy az autóversenyzés is az olimpiai számok közé kerüljön, legalábbis jogilag, de ez csak elméleti lehetőség maradt.

Igaz, egyetlen alkalommal már rendeztek autóversenyt az ötkarikás játékokon: 1900-ban, a Párizsi Olimpián bemutató jelleggel részt vettek versenyautók és pilóták.

Az 1908-as londoni játékokon a motorcsónakozást már hivatalos olimpiai versenyszámként szervezték.

Igaz, az autósport olimpia nélkül is köszöni szépen, jól van, hiszen az egyre sűrűbb, idén már 24 futamos naptár minden eseménye elővételben teltházas, tv-nézettség is folyamatosan nő. És nem csak a versenyekről szóló közvetítések, hanem a Netflix sorozatoké, játékfilmeké is.

Szóval mikor lesz az autó olimpiai szám? A válasz: 2025-ben még biztosan nem, sőt, valószínűleg később sem!

Annak ellenére, hogy autóversenyek továbbra sem szerepelnek az ötkarikás játékokon, öt Forma-1-es pilóta vett már részt olimpián, paralimpián.

A háromszoros Forma 1-es világbajnok skót Jackie Stewart tagja volt az Egyesült Királyság agyaggalamblövész olimpiai csapatának.

Az olasz Alex Zanardi, aki autóversenyzőként és paralimpikonként is szép karriert ért el: 41 Forma-1-es futam után a CART-szériában kapott ülést, ahol 2001-ben súlyos versenybalesetben elvesztette lábait. Ezt követően átalakított BMW túraautó pilótájaként küzdött, majd kézzel hajtható kerékpárral négy paralimpiai aranyat, valamint két ezüstöt gyűjtött a 2012-es és 2016-as játékokon. 2020-ban közúti edzés közben súlyos balesetet szenvedett edzés közben, több műtéti beavatkozást követően 2021. decemberétől otthonában gyógyult.

Bira herceg, teljes nevén Birabongse Bhanudej Bhanubandh, az első thai pilóta tehetős családi hátterének köszönhetően 1950 és 1954 között 19 Forma 1-es versenyen indult, majd vitorlázással próbálkozott: 1956-tól 1972-ig négy olimpiára is kvalifikálta magát.

Az 1960-as római olimpián indult egy másik autóversenyző: az argentin Roberto Mieres 17 Forma-1-es futamon vett részt 1953 és 1955 között. Az olaszországi ötkarikás játékokon Mieres 17-ik, Bira 19-ik lett.

A holland Ben Pon indult 24 órás le Mans-i versenyen és 1962-ben a hazai pályán, Zandvoortban rendezett F1-es futamon, ahol két kör után megcsúszott és kirepült az autójából, ezzel be is fejezte egyetlen próbálkozását. Az 1972-es müncheni olimpián agyaggalamblövészetben a 31. lett.

És hogy mennyire fontos az autó az olimpikonok életében? Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gyártók versengenek a rendezvény és a sportolók kiszolgálásáért: négy éve Tokióban és idén is a Toyota volt a Párizsi Olimpiai és Paralimpiai Játékok hivatalos globális partnere, a japán márka biztosította a szervezők, a részvevők és a mobilitási gondokkal küzdő sportolók szállítását a játékokon.

Itthon is a Toyota biztosított autóflottát a versenyekre készülő magyar sportolóknak, akik korábban Fiatokat kaptak.

Több országban ajándékautókkal is jutalmazták a győzteseket. Zárt kapuk mögött rendezték a tokiói olimpiát, melyen a sikeres kínai sportolók nemcsak az eredményekért járó pénzjutalmakat kaptak hazájukban, hanem egyéb juttatásokban is részesültek. A pártlimuzinjairól ismert Hongqi, magyarul Vörös Zászló autógyár H9-es típusú luxusautót ajándékozott az olimpián aranyérmet szerzett kínai sportolóknak, az ezüst- és bronzérmesek egyéves használatra kapnak ilyet. Ez komoly flottát jelent, hiszen a kínai sportolók 38 arany, 32 ezüst és 18 bronzéremmel a második helyet szerezték meg a táblázaton.

A Hongqi, azaz Vörös Zászló, Kína legrégebbi személyautó-gyártója a H9-es modellt az Audi A6/A7, az 5-ös BMW és az E Mercedes E versenytársának szánta. A luxusautó hossza 5,2 méter és fő célja a jómódú kínai vásárlók visszahódítása a német prémium-márkáktól. A gazdagon felszerelt és legkisebb változatú H9-es négyhengeres, 2 literes motorjának teljesítménye 252 lóerő.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!