Izgalmas járműkollekció Ferihegyen                                                     Fotó: Boros Jenő

Aeroparti

Anya! A buszokért jöttünk, ez meg repülő, fakadt ki a kis srác a TU 154-esre vezető lépcsőn, ám amikor felért a kabinba és bemehetett a pilótafülkébe, akkor hálás mosollyal vigyorgott szüleire. Közben egy repülős szakember magyarázta neki, hogy „Itt ült a kapitány, ott pedig a fedélzeti mérnök.”

Kevés izgalmasabb múzeum van itthon, mint az Aeropark, melynek lelkes működtetői alkalmanként rátesznek még néhány lapáttal az élményre, idén ősszel például megrendezték az Ikarusok találkozóját.

Csodás kollekció vonult fel a Vecsést is érintő sétabuszozáson, majd a teljes flotta leparkolt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szomszédságában kialakított szabadtéri múzeumban, mely rendkívüli darabbal gyarapodott, igaz, még restaurálásra vár. Remélhetően feltámad, ahogy a kiállítás sok szép darabja, mert ebből csak ez az egy létezik. Egykor ígéretesnek tűnt, erről tanúskodnak a magyar, angol és orosz nyelvű prospektusok.

PALT 695.01 után 695.02

Jó ötletnek tűnt, de nem vált be: a különleges busszal megpróbálták könnyíteni a légiutasok gyors és kényelmes repülőre szállását. Az eredeti elképzelések szerint már a belvárosban felszállhattak csomagjaikkal a légiutasok a ferihegyi járatra, mely egészen a repülőgéphez vitte volna őket. Ezzel meggyorsult a procedúra, hiszen kimaradt egy csomó köztes lépcső. Egy dolog az elmélet és más az élet, mely gyorsan ítéletet mondott a kísérletről.

Pedig akkor még messze volt a terrorizmus miatti ellenőrzési szigor, vagy éppen a járványveszély procedúra. Szóval első blikkre jó ötletnek tűnt a PALT busz megalkotása. A rövidítés az angol Passenger And Lugagge Together szavakból jött létre, és tökéletesen visszaadja a lényeget.

Földi program a Malévtól

Az akkor még fénykorát érő magyar légitársaság, a MALÉV projektjében részt vett az AeroPalt társuláshoz tartozó Ikarus, a Csepel Autógyár és az Autóipari Kutató Fejlesztő (AUTOKUT).

A PALT rendszerben kétféle típus terve szerepelt: az egyik csak repülőtérre készült, a közúti változat a városközponttól (szálloda, üdülőhely) és a közvetlenül a repülőgép közötti szállításra. A 170 férőhelyes repülőtéri változat a TU-154-es, Boeing 747-es és DC 10-es gépekhez is tudott csatlakozni.

A programban szerepeltek kisebb méretű autóbuszok is, a rendszerre tervezett járművek és kiegészítők fejlesztését 1982-ben kezdték, az első prototípust egy évvel később mutatták be, fotója már szerepelt a következő évi naptárban, szóval bíztak sikerében.

Dupla kormányos

Az Ikarus fődarabokra épülő négytengelyes busz elején és hátulján is volt vezetőfülke, hogy könnyebb legyen a manőverezés, a pontosság különösen a repülőgéphez vezető lépcső kiemelésekor volt fontos. A 16 méter hosszú 695-ös modell közel három méter széles volt, az utasok az emelt részben, a csomagokat szállító és repülőgépekhez igazodó konténerkagylók a két szállítószalagos alsó alagútban kaptak helyet. A raktér mérete harminc köbméter volt.

A mindkét végén vezetőállásos, négy tengelyes és 17,72 tonnás menetkész tömegű Ikarus 695.01 hossza 14,6 méter, szélessége 2,86 méter, magassága 4,1 méter volt, ezért csak külön engedéllyel közlekedhetett közúton. Az sem mellékes, hogy ezzel a termettel nem fért be a Ferihegyre vezető gyorsforgalmi út aluljáróiba…

Ikarus karosszériával készült a csulós PALT prototípus

Megbukott a rendszer

A következő PALT jármű az Ikarus karosszériás és Csepel alvázas 695.02-es hossza hét centi híján 18 méter volt, magassága 3,8 méter: a hatalmas méretű és 15,45 tonna menetkész tömegű PALT csuklóst 1985-ben mutatták be, utasterében 66 ülés volt, az állóhelyekkel is számolva 110 főt szállíthatott. Az egyetlen prototípusba hathengeres, 162 kilowattos teljesítményű Rába-MAN dízelmotort szereltek, de a konstrukció alkalmas volt Steyr hajtáslánc beépítésére is. Hidraulikus működtetésű fedett lépcsője 4,8 méter magasba emelve kompatibilis volt a kor legtöbb utasszállító repülőgépéhez.

A busz ráadásul repülőkhöz hasonló komfortot kínált: kabinjában volt fedélzeti telefon, hűtő és fűtőrendszer, valamint monitor.

A különleges járművek több szakkiállításon is megjelentek, de megrendelések elmaradtak, így a PALT program megbukott. 1985-tól készült még tíz Apron, mely a repülőtér belső forgalmát szolgálta, és ezzel az alacsony padlós (30 cm), elsőkerék-hajtású, háromtengelyes, egyszintes, csomagtartó nélküli Ikarus 695.03 busszal véget is ért a PALT program.

Restaurálás előtt a ritka Ikarus csuklós                                                           Fotó: Boros Jenő

Tűzoltós háttér

A Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. 2010 nyarán alakult, tulajdonosai a repülés és a repüléstörténet iránt elhivatott magánszemélyek. 2013 májusától az LKK bonyolítja a repülőtér-látogatásokat, melyek során a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasok elől elzárt területeire is betekinthetnek a látogatók. Emellett 2014 májusában a társaság átvette a Ferihegyi Repülőmúzeum üzemeltetését.

Az Aeroparkban nem csak repülőgépeket csodálhat meg a nagyközönség: a Légiközlekedési Kulturális Központ gyűjtőhelye szinte minden repülőtéri relikviának: lálható itt több földön guruló szerkezet, gépvontató, reptérfelügyelő kocsi, előteresek autó és tűzoltójármű.

Klasszikus reptéri darab a Rosenbauertől                                                  Fotók: Boros Jenő