Értékesítési számok szempontjából a nagy márkáknál a magyar mutatószámok szinte hibahatáron belüliek. Mégis, ha csak a hazai számokat nézzük, a Mercedes-Benz akkori belépő SUV-ja, a GLK minden jóindulattal szólva is csúfosan megbukott. A sajtótájékoztatón nemzetközi számokat nem közöltek, de ha a világpiacon is így volt, akkor igazán nagy bátorság kellett az utód, a GLC piacra dobásához.

De bejött

A GLK-ból idehaza 6 év alatt mindössze 359 darabot tudtak értékesíteni, ezt a számot a debütáló GLC másfél év alatt érte el. 2022-ben jött a friss modell, amiben sikerült minden a kategóriára jellemző pozitívumot ötvözni, sőt a kategóriába hozni a Mercedes máshol alkalmazott megoldásait.

A GLC dízelváltozata (220d) idén tavasszal jutott el hozzánk, összkerék meghajtással és -kormányzással, AMG-csomaggal és légrugókkal.

Saját szavaimmal

Hadd kerüljek most el mindenféle kötelező újságírói kűrt az autó milyenségének megfogalmazásakor. Vannak ugye azok a kocsik, amikre egy hét teszt után azt mondja az ember, hogy szép-szép, de otthonra nem kéne, vagy túl nagy, vagy sokat fogyaszt, vagy találunk rajta valami olyan nyűgöt, amitől inkább azt mondjuk, hogy valami mást néznénk.

De a GLC nem ilyen. Akármilyen célra is próbáltam használni az ésszerű kereteken belül, ez az autó mindenhol az elvárt szint felett teljesített. Mentem vele családdal autópályán, óvatosan terepen, intéztem mindennapi ügyeimet a városban és úgy hozott le mindent, hogy közben tökéletes luxusban, a prémiumérzetet kimaxolva autózhattam, ráadásul igen alacsony fogyasztás mellett.

Minden Mercedes tesztben szeretek gyorsan túl lenni az ár kérdésen. Nos, az ár nem jó, az ár-érték arány viszont nagyon. A képeken is látható tesztautó ára 2022. novemberében is csaknem 33 millió forint volt. Ennyibe kerül, hogy a fenti feladatokat a fenti minőségben teljesítse egy autó.

A GLC kívülről

A típus esetében nem érheti az az új modellek kapcsán gyakran elhangzó vád a Mercedes-t, hogy a régi jobb volt, meg hogy kár volt ezen változtatni. Az az érzés már ismert a Mercedes kapcsán, hogy egy-egy új kivitel kinézetét sokáig kell szokni, mire rájövünk: de igen, nagyon jól néz ki. (Így jártam én annak idején a nemsokára búcsúzó CLS-sel, amit sokáig nem tudtam hová tenni.)

Az első GLC 8 évvel ezelőtt simán csak hozta az akkori Merci dizájnt egy pufi karosszériában. 2020-ban aztán jött a kötelező frissítés, de még mindig 253-as kódszámon. Új lámpák, lökhárítók és itt ütötte fel a fejét az, hogy a műszaki paramétereknél szinte nagyobb hangsúlyt kapott az infotaintment rendszer és a kijelzők.

A legújabb kivitelnél nagyon finoman nyúltak csak hozzá a népszerű karosszériaformához. Az első lámpák egy keskeny részen megérintik a hűtőrácsot, az első vészhárító még markánsabb pofát kapott, hátul pedig egyszerűen csak leszűkültek a lámpatestek.

Mégis annyira kerek egész hatást kelt a kinézete, hogy nincs egyetlen pontja sem, amin azonnal változtatnánk. Amit viszont manapság igen nehéz elkerülni, hogy a karosszéria vonalai alatt a 19-es kerekek kicsinek látszanak. Még így, ballonos abroncsokkal (235/55R19) is úgy tűnik, hogy a helyváltoztatás ideiglenes megkönnyítésére kerültek rá ekkora kerekek. Emiatt azonban kár bánkódni, mert a GLC opcionálisan 20-as kerekekkel is elérhető.

Lehetne még 1000 szempont alapján vizsgálgatni a kinézetet, összehasonlítani a változásokat az előzőhöz képest, de számomra a lényeg, hogy – ahogy mondani szokták – nagyon egyben van a megjelenés.

Belül ismerős lehet

Az S- és C-osztályok után a GLC is megkapta a középre helyezett, lebegő 11,9 colos kijelzőjét, amelyen az MBUX 2.0-ás fedélzeti rendszer fut. Erről bővebben kicsit később ömlengek. A vezető előtt is digitális műszerfal van már analóg műszerek helyett: a 12,3 col átmérőjű displayen megjelenő információk természetesen konfigurálhatók mind tartalmukban, mind pedig stílusukban.

A tesztautó barna-fekete kombinációs bőr ülései és ajtóburkolata azonnal a luxus érzetét keltik. Ha még bele is ülünk, akkor rájövünk, hogy nem csak úgy éreztük, hanem ez a valóban maga a luxus. Ráadásul annyiféleképpen állítható, hogy nehezen tudok elképzelni olyan testalkatot, amely nem találja meg kényelmes üléspozícióját a GLC-ben.

Nem részletezném. Természetesen minden is rendelhető az autóba, ülésszellőztetés, masszírozás, memória, szóval a kényelemnek nagyjából csak a pénztárcánk szab határt.

A 4.716 mm-es teljes hossz viszont kompromisszumokat kíván a hátul utazóktól. A hátsó ülések bár egész hosszú ülőlappal bírnak, a lábtérre nem lehet rávágni azonnal, hogy bőséges. Egy hároméves gyermek a neki való ülésben már tudja majd rugdosni a 180 centis apukája vezetőülését. Tanúsíthatom.

Ami a csomagteret illeti, eltérő számokat látni. A sajtótájékoztatón 620 literről láttunk diát, a Google 550 literre hozza, látványra 500-nál nem tippelném többre. Teljesen mindegy mit mondunk, úgysem fogja soha senki lemérni, viszont a csaknem négyzetalapú raktér nagyon jól pakolható. Ha mégis extra helyre lenne szükségünk, csomagtér kárpit alatt találunk még jócskán helyet, valamint a roló kiiktatásával felfelé is terjeszkedhetünk. Ha pedig az üléseket is lehajtjuk, 1,6 köbméter áll rendelkezésükre.

Üdv fedélzeten!

Pontosabban a fedélzeti rendszerben. A MBUX 2.0-ás verziójának minden részegysége finomodott. Azt hiszem az én korosztályom már nem fogja megérteni, hogy a hangvezérlésnek van létjogosultsága, mégis jó volt játszani a „Hey, Mercedes!” felkiáltás után kiadott parancsokkal, amelyre az autó készséggel reagál és teljesíti kérésünket. Megadhatunk navigációs célt, kérhetünk zenei stílust, vagy konkrét rádió csatornát, felhívhatunk valakit a telefonkönyvből, kapcsolhatunk magunknak ülésfűtést, masszázst, de amit a legjobban szerettem, az ablakok fel-le húzgálása parancsszóra. Nagyon menő, igaz, hogy csak angolul működik.

A navigációról azt hiszem, elég ha annyit elmondok, hogy a GLC fedélzeti rendszere volt az első autó, amiben nem használtam a telefonom Waze alapú naviját. (És nem azért mert nincs benne ApplecarPlay és AndroidAuto…) Annyira kifinomult lett a saját rendszere, hogy már nem volt kedvem a megjelenítés rovására kompromisszumot kötni. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ez a rendszer azt is tudta, melyik sávban tartózkodom éppen! Mivel a kocsi internetre kapcsolódik, nem kérdés, hogy ez a rendszer is dinamikus célravezetést hoz. A térképeket 3 évig frissíti ingyen a rendszer.

Megállásnál bekapcsol a "jelzőlámpa nézet", ilyenkor nem kell ágaskodnunk, hogy lássuk a felső lámpát

A középső képernyőn pedig működik a kiterjesztett valóság, vagyis valós kameraképre vetít utcaneveket és navigációs utasításokat az MBUX, igaz, hogy itt a szélvédőre vetítve (head Up Display) ez a funkció nem működik. Ha már a megjelenítésnél tartunk, a pár éve feltalált „jelzőlámpa” nézet itt is bekapcsolható, a térkép pedig kívánságra 3 dimenziós lesz, hús-vér épületekkel (ahol ez elérhető).

Az MBUX 2.0 a 360 fokos kamerarendszerrel már képes a kijelzőkön virtuális kameranézeteket produkálni. A GLC-nél sincs ez másképpen, tulajdonképpen onnan nézzük a kocsit, ahonnan szeretnénk és mindezt intuitív módon állítgathatjuk az érintőképernyőn. A megjelenő autón interaktívan világítanak a lámpák is.

A GLC offroad menüpontjában a parkoló csomag nevű extra felszereltség, a parkolóasszisztens mellett hoz még egy „fícsört”, az átlátszó motorház fedelet. A terepezésre kitalált megjelenítés mód elvileg abban nyújt segítséget, hogy a korábban rögzített képet szépen bemozgatja a karosszéria alá, így tudunk a nagyobb akadályok között manőverezni akkor is, ha a szélvédőn át azokat már nem látjuk. Nagyon örültem, hogy ez a funkció nem működött megfelelően (tiszta kép helyett leginkább széles fekete csíkokat láttam a motorház fedél „alatt”), mert így legalább egy helyen bele tudok kötni az autóba, de nincsenek kétségeim afelől, hogy a következő szoftverfrissítés ki fogja küszöbölni ezt a hibát.

És ha már a hiányosságoknál tartunk. Egy alkalommal sikerült nyitott csomagtér ajtóval elindulnom a Mercivel. Így is annyira halk volt, hogy már vagy negyvennel mentem, mire feltűnt, hogy nem húztam le ablakot és mégis hallom a madárcsicsergést. Nem sípolt, nem vettem észre semmilyen jelzést.

Már csak menni kell vele

A 220d belsőégésű motorja egy négyhengeres, kétliteres dízelmotor (OM654M), ami önmagában 197 lóerős és 400 Nm nyomatékú. Az erre alkalmas, bolygóműves, 9-sebességes automataváltón keresztül pedig a 2. generációs integrált indítógenerátor segít be 23 lóerővel és nem csekély, 200 Nm-es nyomatékával. A lágyhibrid hajtáslánc egyébként 48V-os rendszerű.

Akinek már-már szentségtörésnek hat egy dízelmotoros autó, azokat talán megnyugtatja, hogy WLTP szerint 5,2 literrel is beéri 100 kilométeren, de azért én, igaz ettől némiképp eltérő menetciklusban, a teljes családdal és csomagokkal leszorítottam 4,7-re!

És ha már itt tartunk: a legnagyobb találmány a lágyhibrid kivitel: én 25 évig bosszankodtam minden egyes fékezéssel, vagy akár kigurítással elveszített csepp üzemanyag miatt, amelyet ez a rendszer a lehető legnagyobb mértékben képes kiküszöbölni. Nem csoda, hogy ma e rendszer (EQ Power) nélkül nem is lehet Mercedes-t kapni.

Csendes

A tesztautó a biztonság kedvéért kapott egy dupla hő- és zajszigetelő üvegezést, úgyhogy a menetzaj, mint olyan nem nagyon létező fogalom ebben a GLC-ben. A 9 sebességből mindig van olyan, amely mellett a motor a legoptimálisabb tartományában mozog, így azt sem halljuk erőlködni, hangoskodni.

A dupla üvegezés csodákat tesz

A légrugózás is segít a csend megtartásában, de azért elsődleges feladata, hogy kisimítson minden egyes úthibát, és ezt meg is teszi. Az Agilitás csomag részeként elérhető légrugózás (Airmatic) együtt jár a hátsó kerék kormányzással, amely 4,5 fokos szögben is képes elfordítani a hátsó tengely kerekeit, így olyan íveken fordul meg az autó, amire nem is számítunk. (AMG modelleknél a nagyobb kerekek miatt csak 3,6 fokra van állítva.)

Egyébként szokni is kell ezt a tudást, mert például egy merőleges parkoláshoz teljesen másképpen kell megállnunk az autóval, mint egy hagyományossal. (Persze erre ott van a parkolóasszisztens, de legyünk őszinték, egy gyakorlott sofőr még mindig hamarabb helyreteszi a kocsit, mint az automatika, helykereséssel együtt.)

Akár terepen is: amikor tavaly ősszel a ZalaZone-ban próbára tehettük a GLC terepképességeit akkor erről bővebben is értekeztem. Most említés szinten csak annyit mondanék, hogy nem volt kérdés, hogy a Dunaparton le merek-e állni vele a rézsűre.

Sokoldalú és nagyon jó

Azt hiszem, aki ma beruház egy új GLC vásárlásába nem nagyon fogja bánni a döntést. Ez az autó nagyon kevés helyen kritizálható úgy műszakilag, mint esztétikailag. Sok mindenről nem tudtam írni a digitális világítástól kezdve a vezetői profilokig, de lehetetlen lenne felsorolni (és egy hét teszt alatt megismerni) mindazt, amit ez a kocsi nyújtani tud.

A GLC egy remekmű lett, de – ahogy egy nagyon kedves barátom szava járja - azt hiszem ennyi pénzért, ezt várja a szakvezetés.

További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát.