Ami biztos, hogy a leghíresebb hungarikum, Rubik Ernő bűvös kockája, melyet a rekordtartó Max Park 3,13 másodperc alatt rakott ki, a robotnak ehhez elég volt 0,35 másodpercnyi idő. Vagyis a humán kontra robot közötti különbség közel tízszeres.

Júniusban tovább nőtt a különbség, mert a Mitsubishi hatkezű robotja, a TOKUI 0,305 másodperc alatt rakta ki a Rubik kockát.

Csak emlékeztetőül a Rubik kocka variálhatósága számokban:

43  252  003  274  489  856  000,

Szövegesen kifejezve még hosszabb: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszáznegyvenhétmilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer.

Fotó: Boros Jenő

AlphaGo mesterséges intelligenciájú számítógéprendszer már hét éve legyőzte Lee Sedolt, a Korea Go nagymesterét. A 2500 éves táblajáték bonyolultabb a sakknál, és magasabb szintű intuíciót igényel minden más játéknál.

De ahogy a világ, úgy kerekek birodalma is ellentmondásos, íme egy friss példa.

Az Abu Dhabi Autonomous Racing League (A2RL) önvezető formula gépek versenyen világszinten is elismert egyetemek és kutatóközpontok csapatai indultak. Az Egyesült Arab Emírségek 5,28 kilométeres Abu Dhabi Yas Marina Circuit F1-versenypályáján rendezett Super Formula viadalon autonóm autóval versenyzett a korábbi F1-es pilóta, Daniil Kvyat, aki 10,38 másodperces előnnyel győzött az ember-mesterséges intelligencia közötti versenyben.

A hétköznapi közlekedésben több kell a gyorsaságnál, mert a legtöbb kombinációs társasjáték legfontosabb eleme a biztonság. Abban pedig megbízhatóbb a robot, mert mindig száz százalékosan koncentrál, nem befolyásolják érzelmek, nem fárad el, nem zavarják agresszív manőverek, nem reagál sértésekre és az emberrel ellentétben nem gondolja magáról, hogy ő tévedhetetlen, sőt, ő a legjobb vezető.

Ahogy a szövőgépektől a takácsok, úgy a robotoktól is tartanak az emberek, mert aggódnak munkahelyeikért, de olyanok is akadnak akik félnek a túlságosan kiokosított gépemberek önállósulásától.

Jogosak az aggodalmak, de vannak olyan területek, ahol nélkülözhetetlenek a robotok, mert folyamatosan képesek jó minőségben dolgozni. Például autógyárakban karosszériákat hegeszteni. Akkor is megfelelő és egyenletes minőségben, ha kikapott kedvenc focicsapatuk.

Öt éve a genfi autószalonon állították ki a restaurált ős robotautót: az 1956-os Golden Sahara II a 1953-as Lincoln Capri Hardtop műszaki alapjaira épült, volt benne televízió, rádiómagnó, hűtőszekrény. A Jim Street és filmekhez különleges járműveket kreáló George Barris által fejlesztett 75 ezer dolláros modellben elektronikai rendszereket teszteltek, a repülőgépekből átvett karral lehetett kormányozni, gyorsítani, fékezni.

Felszerelték automatikus lassító rendszerrel is, mely érzékelőkkel és antennákkal észlelte a jármű útjába kerülő akadályokat, a Golden Sahara II-öt lehetett távirányítani is.

A showcar megjelenésének apropója a Goodyear fejlesztésű Neothane nevű átlátszó szintetikus abroncs, melyben világítást helyeztek el, így látványos ipari emlék lett belóle.

A shownál fontosabb, hogy a monotóniától mentesítik az embert a tesztelő robotok, melyek már évtizedek óta használnak az autóiparban. A Continental 1968-ban elektronikusan vezérelt, sofőr nélküli Mercedesszel 250-essel tesztelt a Lüneburg Heath-i Contidrom pályán. A fáradhatatlan géppilóta előnye volt, hogy konstans feltételeket biztosított az abroncsok fejlesztéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez.

1987-ben a Mercedes-Benz mutatta be az Ernst Dickmanns által tervezett VaMoRs nevű robotfurgont, mely kamerákkal és mikroprocesszoros modullal ismerte fel a többi közlekedőt. A VaMoRs akár százas tempóval is biztonságosan közlekedett, köszönhetően dinamikus látásának, melynek képelemző rendszere kiszűrte a lényegtelen jeleket.

Vannak területek, ahol felesleges emberéletet kockáztatni. Például katasztrófák helyszínein, tüzeknél, terrorista cselekményeknél, háborúkban.

Robert Cone tábornok egy szakmai konferencián már arról beszélt, hogy 2030-ra az USA hadseregében a katonák negyedét robotok válthatják le, így a bevethető harci dandárok létszámát négyezerről háromezer főre lehet csökkenteni, a kieső tűzerőt pedig robotokkal, drónokkal helyettesítik. A bombakereső robotok már megjárták Irakot, Afganisztánt és egyre komolyabb szerepet kapnak az orosz-ukrán háborúban is.

Az ember és kiképzése, a hadsereg működtetése békében is drága, ahogy a leszerelés utáni életre szóló orvosi ellátás, a Pentagon költségvetésének negyede ment ilyen kiadásokra.

Nem véletlen, hogy a legtöbb robotikai fejlesztést a hadseregek ösztönözték. 2004-ben az USA védelmi minisztériumának kutatásokért felelős részlege (DARPA) pénzdíjas versenyeket hirdetett egyetemi mérnöki csapatoknak. Az önvezető autóknak különböző környezetben kellett bizonyítaniuk: először 240 kilométert kellett megtenni sivatagi környezetben, majd városi környezetben is teljesíteniük kellett a száz kilométeres távot, melyen a hatórás szintidőt négy jármű is teljesítette, volt köztük levágott vezetőfülkéjű Oskosh katonai teherautó és VW Touareg SUV is. .

1. szint: Driver Assistance (vezetői asszisztens): bizonyos vezetéstámogató funkciók, például a sávközéptartó és az adaptív tempomat beleszólhat a jármű mozgásába, miközben az irányításért továbbra is az ember a felelős.

2. szint: Partial Driving Automation (részleges vezetésautomatizálás): az autó a sebesség-változtatáshoz és a kormányzáshoz kapcsolódó manővereket is elvégzi, de ezek felügyelete emberi feladat, napjaink vezetéstámogató rendszerei (Tesla Autopilot) ebbe a kategóriába tartoznak.

3. szint: Conditional Driving Automation (feltételes vezetésautomatizálás): a vezetőnek folyamatosan készenlétben kell lennie, és ha az autó kéri, vagy hibás működés tapasztalható, át kell vennie az irányítást. Ilyen például az Audi AI Traffic Jam Pilot forgalmidugó-asszisztense.

4. szint: High Driving Automation (magas szintű automatizálás): sebességtől, napszaktól, útviszonyoktól függően a jármű elvégzi az összes vezetési funkciót, és nem várja el a sofőrtől, hogy probléma esetén közbelépjen, mert vész esetén képes egyedül is biztonságos helyre navigálni és leparkolni. Ilyenek például a vezető nélküli taxik, köztük a Waymo. A rendszer csak városokban működik, feltétele az úthálózatot részletesen feltérképezése, a kapcsolódó adatokat rögzítése a jármű szoftvereiben.

5. szint: Full Driving Automation (teljes automatizálás): a jármű minden elképzelhető helyzetben önálló.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!