Toyota Supra
Amikor a Toyota tavaly bemutatta a vadonatúj GR Supra kupét, sokakban merült fel a kérdés: vajon az ötödik generációs Supra háromliteres, soros hathengeres motorja ugyanolyan készségesen veti majd alá magát a teljesítménynövelő beavatkozásoknak, mint az elődmodell legendásan jól tuningolható, rendkívül tartós 2JZ-GTE blokkja? Az észak-amerikai Papadakis Racing versenyistálló alapítója és vezetője, Stephan Papadakis nem sokat dilemmázott, inkább vásárolt egyet a 340 lóerős sportautóból, elemeire szedte a motorját, és nekilátott kitalálni, hogyan tudná négy számjegyűvé emelni a teljesítményét.
2019 augusztusától az év végéig tartott az alaposan dokumentált építés, amelynek során vadonatúj injektorokat, 3D nyomtatóval kialakított, alumínium szívócsövet, víz- helyett léghűtéses intercoolert, nagyobb Borg Warner turbófeltöltőt kapott az erőforrás. A gyári 11,0:1 sűrítési arányt nem módosították, de teljesen új motorvezérlő szoftvert írtak, amihez saját kábelköteget is terveztek. A dugattyúkat és a hajtókarokat egyedi tervezésű, kovácsolt darabokra cserélték – előbbiek alumíniumból, utóbbiak acélból készültek. Felmerült, hogy új főtengelyt készítenek, amivel akár a lökettérfogatot is növelni tudják, ám végül idő hiányában ezt egy későbbi fejlesztési fázisra tették félre. A tuningprogramot szabadabb gázáramlást biztosító leömlő és kipufogó tette teljessé.
Miután a motorfékpadon nem 1000, hanem 1048,6 lóerőt mértek, a küldetés első felét teljesítettnek nyilvánították, ideje volt hozzálátni a versenyautó tervezésének és megvalósításának. Stephan korábban már megemlítette, hogy a motor segédrendszereit kifejezetten úgy alakították ki, hogy azt a legkülönfélébb versenyszériákban fel lehessen használni. Így annak ellenére nem lehettünk teljesen biztosak a végeredményben, hogy a Papadakis Racing három Formula Drift bajnoki cím tulajdonosaként Észak-Amerika legsikeresebb drift-istállójának számít. Végül persze győzött a papírforma: az autót saját használatra építették, pilótája pedig Fredric Aasbo lesz.