Jót nevet rajtunk Amerika, miközben az egyetlen egy ütős ágazatunkat nyírbálja az EU a szigorúbbnál szigorúbb emissziós előírásokkal és bírságokkal. Ne értsük félre, az autógyártók mindig is szerettek (és szeretnek) sírni, de egyelőre itt a karanténos húsvét és a gyártónként napi szinten kieső 1-2 milliárd euró tovább erősíti azt a véleményt bennem, hogy igenis nagyon fontos húzóágazatról beszélünk, ami hogyha stabil, nagyon sok embernek ad munkát... és ha áll vagy szendved, a négy falat nézem egész nap jó magam is.

Miközben a bolygót szeretnénk megmenteni, a jelenlegi formájában még nem elég hatékony elektromos autózás felé sodródnak a gyártók. Sok felhasználó temeti a dízelt, ahogyan azt írtuk korábban. Drágák az akksik, a tisztán elektromos autók költségrizikója pedig továbbra is extrém magas a konstruktőrök oldaláról. 2025-re már többféle új akkumulátor lesz piacon, amelyek sokkal környezetbarátabbak és tartósabbak a jelenlegieknél. És persze nagyon nem mindegy, miből, honnan lesz áram hozzájuk. A tavaly eladott 65 millió új autóból mindössze 2,21 millió volt elektromos a világon. Hosszú távú autózásban pedig továbbra sincs párja a dízelnek.

Dízel vs. repülés, és közlekedési szokások

És akkor szidjuk meg egy kicsit a légi közlekedést – bizonyos szempontból. Hol van a sok adó, amiket a „földi testvérek” mind megfizetnek, azok meg ott a levegőben nem? Tényleg szüksége van a Földnek arra, hogy ezért fillérekért repkedjen mindenki mindenhova? Mert 5-10 ezer forintért tök buli világot látni, de vajon mennyivel jobban szennyezzük a környezetet így, mintha autóznánk? Erre keresem a választ az alábbi cikkben.

A „tesztalany” ezúttal egy Zürich Valencia távolság. Ez légvonalban majdnem 1200 kilométer, autóval 1400 ideális esetben. Repülővel átlagosan 140 kilogrammnyi szén-dioxid kerül miattam a levegőbe, míg egy dízel Honda Civic-kel ezalatt az út alatt körülbelül, átlagosan 152 kilogramm a WLTP ciklus szerint. 9%-os eltérés: egy főre vetítve környezetbarátabb repülni (WLTP), olcsóbb és főleg kényelmesebb. Két főre vetítve máris tisztább autózni, három és négy fővel pedig még tovább javul a mérleg a Honda javára. De az NEDC szerint mérve viszont 9%-kal hatékonyabb alapból az autózás ebben az esetben, mint a repülés. Egyszer lemérném magamnak.

De ki akar 14 órát vezetni? Autómegosztás? Összezárva ülni másokkal egy autóban? Ha a család utazik, ez tud kényelmes lenni. De drága a benzin, drága az autópálya matrica, meg aztán veszélyes ennyit levezetni. Ugye, hogy mennyivel jobb akkor repülni? A bökkenő ott van, hogy az olcsó és olcsóbb repjegyekkel hirtelen kisebb lesz a világ, és emiatt sokkal gyakrabban repülünk. Megváltoznak a közlekedési szokások. Elfelejtjük, hogy éppen egy amúgy 14 órás autóutat teszünk meg - már hányadjára is idén vagy akár ugyanabban a hónapban? Normál esetben nem autóznánk ennyit, mert túl nagy táv és sok üzemanyag, de a fent említett, nem túl drága repülés 2 órája pikk-pakk elszáll. És ugyan, ki számol szén-dioxid kibocsátást vagy átlagfogyasztást a repülőn? Senki.

Globális szállítmányozás (légi, vízi, szárazföldi)

A beszállítók küldenek alkatrészt például Európából Kínába, ott az összeszerelés fele megvalósul, onnan jön vissza Európába befejezésre, majd kontinensen belül egy másik országban ér célba a késztermék. Költséghatékonyság mindenek előtt. Sajnos a Földnek nincs keze, amit felemel, hangot adva az így több szén-dioxid kibocsátásnak. Az nem szempont? Rajta van a termékeken, hogy mennyi az össz CO2, ami a gyártása és szállítása során keletkezett? Csak az autók fogyasztását meg az abroncsok hatékonyságát kell besorolni a háztartási gépek energiafelhasználása mellett? A ruhákkal mi a helyzet? Ezeken mind-mind rajta lehetne, mennyit utaztatták az adott terméket. Mintha ezek a szempontok többet nyomnának a latba, mint hogy poroszkálva elvezetsz hétvégente vásárolni és moziba, nem?

Te min tudsz változtatni?

Most a járvány idején minden nagyvállalat és mindenki személyesen el tud gondolkozni egy kicsit, mit csinálhatna másképpen ezt követően az utaztatást/utazást illetően. Kaptunk egy esélyt, te hogy élsz majd vele? Hogyan alakítod majd az közlekedésedet?

Sok esetben tudnánk egyénileg hatékonyabbak lenni, ha előre megterveznénk, hova szeretnénk menni, és erre mi a legjobb megoldás – hogy milyen célra vásároljunk és tartsunk fent autót. Csak akkor nem szennyezed a környezetet, ha nem mozogsz, de odafigyeléssel minimalizálhatod az autós ökológiai lábnyomod.