A konferencia nyitóelőadásán Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere helyi tapasztalatok mentén számolt be arról, hogy egy nagy beruházásnak, nevezetesen a BMW gyárépítésének milyen hatása lehet a térség gazdaságára. Javasolta a jelenlévőknek, hogy ha azt szeretnék, Csongrád vármegyében sikeresek legyenek a nagyberuházások és abból profitálni is tudjanak, akkor alkossanak stratégiákat. A településvezetők figyelmét pedig arra hívta fel, hogy a gazdasági fejlődéstől ne szakadjon el a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a szolgáltatások területe sem, ezeknek is lépést kell tartaniuk a fejlesztésekkel.

Papp László: növeltük Debrecen láthatóságát a világban

Papp László az esemény előtti napon találkozott a közlekedésért felelős miniszterrel, Lázár Jánossal, aki megerősítette, hogy a 47-es főút négysávosítása változatlanul napirenden van. Ezzel kapcsolatban portálunk kérdésére válaszolva Papp László elmondta, ő is azon érkezett Szegedre és félúton rá is kérdezett a sofőrre, hogy biztosan ez a veseköveket alaposan megmozgató út a legrövidebb Debrecen és Szeged között? A Google 3 óra 20 percet ír a két városközpont közötti bő 220 kilométerre.

Papp László 2014-ben lett Debrecen polgármestere, akkor a cívisváros mindössze 150 hektárnyi iparterülettel rendelkezett. Korábban négy évig a gazdaságért felelős alpolgármesterként dolgozott a közgyűlésben így látta, hogy hiába kiemelt iskolaváros Debrecen, a végzett diákok nem igazán találnak munkát helyben.

Beruházás ösztönzési programot indítottak, próbáltak minél több nagybefektetőt a városba csábítani, „ráfeküdtek” az EU-s pályázatokra és 2 milliárd forintot különítettek el 4 évre beruházás ösztönzésre. – A hasonló képességű városok közül ki kell emelkedni, kicsivel többet tudtunk mutatni, adni, mint a versenytársak. Volt olyan érdemi támogatás, amelyik már másfél, két év alatt meg is térült iparűzési adóban – fogalmazott, hozzátéve, növelték Debrecen láthatóságát a világban.

A BMW festőüzeme Debrecenben

2018 őszén írták alá a BMW magyarországi beruházásának első szerződéseit, a bajor márkával már érdemes volt lépést váltani. 2020-re elkészült egy hosszú távú program, Debrecen 2030 címmel. – Megtízszereztük, 1500 hektárra növeltük a városi iparterület nagyságát, ebből 620-on a BMW építkezik, infrastruktúrája 2016-17-re készül el véglegesen. Ötezer milliárd forintnyi működő tőke érkezett 10 év alatt Debrecenbe és 20 ezer új munkahely jött létre, természetesen még mindkettő folyamatban van – hangsúlyozta a polgármester.

Papp László szerint 2030-rea Debrecen ipari termelése nagyobb lesz, mind Budapesté plusz Pest megyéé összesen. Nem véletlen, hogy a Financial Times olyan „metropoliszok” mellett sorolta a világ 10 legjobb tőkevonzó városa közé Debrecent, mint New York, Hong-Kong vagy éppen Dubai.

– Az elmúlt 10 év egyik legjobb döntése volt, hogy egy 2015-ös nekibuzdulás nyomán angol nyelvű nemzetközi iskola épült, ami 2019 óta nagyon eredményesen működik. Ma már 400 diák tanul itt az óvodától a diplomáig, ez konvertibilis képzésű iskola. Aki innen tovább megy a szüleivel, a gyerek vagy fiatal, máshol is folytatni tudja a tanulmányait – mondta a polgármester.

Debreceni polgármester a szegedi konferencián

Papp László hangsúlyozta, 2500-ról 10 ezer fölé nőtt a szakképzési centrum diákjainak száma és az is jelzés értékű, hogy a BMW először oktatási központját építette meg és kezdte működtetni Debrecenben. Át kellett gondolni az oktatási helyzetet, a struktúrát, a polgármester szerint Szeged hasonló adottságú és hasonló út előtt áll a BYD autógyárának felépítésével. Szerinte komplex megközelítés szükséges, a kormány ott van a BYD mögött, a közlekedésbe és a kultúrába is kell invesztálni.

Megtudtuk, a BMW gyár érkezésével és a hozzá szorosan vagy lazábban köthető fejlesztéseknek köszönhetően Debrecenben az ingatlanárak néhány év alatt megduplázódtak. A polgároknak kétszer annyit ér az ingatlanuk, ugyanakkor persze új vagy használt lakást venni is sokkal nehezebb.

– 2025-ben indul majd a Főnix lakásprogram, ebben a piaci bérleti díj megoszlik majd a 35 év alatti fiatal, az önkormányzat és a munkáltatók között. Ösztönözzük a fejlesztőket, hogy építsenek új lakásokat, a város pedig belép a piacra és bérli a lakást és fizeti annak egyharmadát – vázolta a közeli jövő terveit előadásában polgármester.

A BMW ultramodern képzési központ nyitott Debrecenben

– Felhívta önt a BYD döntése után Botka László szegedi polgármester, hogy kikérje a tanácsait, miként kell autógyára építeni? – kérdezte portálunk az előadása után Papp Lászlót. Válaszából megtudtuk, közvetlenül utána nem beszéltek, de a Megyei Jogú Városok Szövetségében rendszeres a kapcsolat Szeged és Debrecen között. A BYD beruházásáról érdemben Kovács Tamás gazdasági alpolgármesterrel beszélt először, és azóta is szívesen felajánlja segítségét megosztja tapasztalatait autógyár-építés ügyben Szegeddel.  

Október közepén Lázár János közlekedési miniszter megdicsérte Debrecent, szerinte a város Európa harminc legnagyobb ipari központja közé léphet. Úgy látja, minden adott ahhoz, hogy 2025-ben megkezdődhessen az autógyártás Debrecenben. A tervezett közlekedési fejlesztések közül kiemelte a keleti elkerülő utat, amely 2029-re készül el és – egyebek között – bejelentette, hogy a 471-es főút négysávosításához kapcsolódóan újjáépítik a Debrecen-Nyíregyháza vasútvonalat.

A miniszter kitért arra, hogy új konstrukcióban, a magántőke bevonásával tervezik újjáépíteni a debreceni vasúti pályaudvart, a Nagyállomást. A beruházás a mintegy tíz, legnagyobb forgalmat lebonyolító pályaudvar korszerűsítésének része, és ebben Szeged is benne van. A program lényege, hogy a vasútüzemet szétválasztják a kereskedelmi funkciótól, és az utóbbit a magántőke számára hozzáférhetővé teszik.

Épül a BYD szegedi autógyára

– Régi restanciája Debrecennek a vasúti pályaudvar, ahogy növekszik a város, a közösségi közlekedésben újabb megoldandó feladatok jelennek meg. 10 éve elindult már a gondolkodás az állomással kapcsolatban, de eddig nem találtunk rá forrást. Amit Lázár miniszter úr felvázolt, vagyis a magántőke bevonását előremutatónak tartom. Örülök annak, hogy ez gyakorlattá válhat, mi is gondolkodtunk hasonló konstrukción korábban, de akkor nem voltak adottak a feltételek – mondta az Autószektornak a debreceni polgármester.

Az előadás után beszélgetve portálunk felvetette azt is, a szegediek leginkább a komoly utasforgalmat lebonyolító, sok célállomást kínáló repülőtere miatt irigylik a cívisvárost, ám a Debrecen Airport korábban dinamikus felfutása mostanában láthatóan megtorpant.

– Minden fejlődési fázisban vannak hullámvölgyek én, ezt most annak tekintem, nem a debreceni piacra vezethető vissza, hanem sokkal inkább azokra a problémákra, amivel mostanában a Wizz Air küzd. Hajtóműproblémák miatt a gépeik egy része a földön van, csúsznak a megrendelt új repülők, kevesebb gépük van és ezeket esetenként a nagyobb profittal kecsegtető bázisállomásokra csoportosítják át – mondta Papp László.

A Lufthansa Debrecenben. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A polgármester szerint ez nem mindig lesz így, egyszer majd megérkeznek az új repülőgépek, és a földön lévők szerelési problémái megoldódnak. Meggyőződése, hogy a debreceni repülőtérre a Wizz Air vissza fog térni, ami nem jelenti azt, ne dolgoznának azon, hogy más légitársaságok is repüljenek városukból.

– Örömmel látjuk, hogy a Lufthansa viszont szárnyal, a Debrecen-München járat nagyon erős és egyetlen átszállással a világ nagyon sok pontjára elrepülhetünk Debrecenből. Továbbra is fejlesztjük az infrastruktúrát, 2025-ben megújulhat a kifutópálya – mondta a polgármester.

Mint ismert, Debrecenben költözik a Természettudományi Múzeum és a Közlekedési Múzeum is. Előbbinél jelenleg zajlik a tervpályázat, utóbbinak lezárult a tervezési ötletpályázata. A BMW autógyár melletti mintegy hathektáros területre épülő Közlekedési Múzeum részletes tervezése, de akár a kivitelezése is elkezdődhet 2026-27-ig.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!