mopedek
Szerző: Heimer György
Villanyos és formabontó – ez a BMW motorkerékpár-gyártó részlegének, a Motorradnak az év elején beharangozott új kétkerekűje (https://www.autoszektor.hu/hu/content/uj-bmw-motor-ce-02-az-eparkourer), amelyre a rajongó vásárlók most már itthon is felpattanhatnak. Annyi bizonyos, hogy fura egy szerzet, kinézete már első pillantásra mellbe vágó. Nagy ballonos, tárcsás kerekeivel, elől az aránysárgás színű, fordított teleszkópos villaszáraival, a vasalódeszkára emlékeztető nyergével, hátul a bumfordi keréknél az egykarú lengőkarral és ékszíj-hajtásával, meg egyáltalán az egész dizájn bohókás vidámságot áraszt. Úgy néz ki, mintha gyermekkorunk játékmotorja jönne velünk szemben.
Fotók: BMW
Ez a kétkerekű ufo-jövevény ismét csak azt jelzi, hogy a nagymotorjairól ismert Motorrad javában kísérletezik. Két éve már kirukkolt az ugyancsak merész formájú elektromos CE 04 nagyrobogóval, amire a kistestvér 02-es most rátett egy lapáttal. A lépéssorozat mögött alighanem a bajor márka útkeresése húzódik. A hagyományos motorok kuncsaftjai mellé újabbakat akarnak megnyerni. Mindezt a zsúfolt nagyvárosi közlekedés akadályait leküzdő, zéró emissziójú kétkerekűekre vevők, főként a fiatalok célcsoportjában remélik megtalálni. E marketingstratégia nem igazán eredeti, több rivális is magáénak vallja, ám a prémiumos bajor márka ezúttal is úttörő, több akar lenni. „A CE 02 már nem klasszikus motorkerékpár, nem is robogó, hanem érzelmekre ható mobil” – fejtegette Edgar Heinrich, a Motorrad dizájnfőnöke a BMW egyik, a témának szentelt kiadványában. „A CE 02 a kompakt mobilitás modern formája városi környezetben. Ugyanakkor formatervezési innováció. Fontos szempont az egyszerű használat, de még inkább az érzelmi komponens, azaz a motorozási élmény.”
A nagy ívű dizájnfilozófia fogyasztói szemmel, praktikusan azt jelenti, hogy CE 02 lehet moped, vagy robogós kismotor – de csakis elektromos hajtással. A 45 km/óra végsebességre lefojtott segédmotoros változat külsőre ugyanúgy néz ki, mint a 125-ös géposztályba tartozó „nagy” modell. Annak teljesítménye 11 kW, elmegy 95-el és remekül gyorsul: a 132 kilós, 55 Nm forgatónyomatékú töpszli nagymotorokkal vetekedően 3 másodperc alatt fent van 50-en. Száguldását az e-hajtás sivító-surrogó hangja kíséri, de a lassulás is élményszámba megy. Ahogy leveszem a „gázt”, a járgány nemcsak visszatölt e-szuflát az akkumulátorokba, hanem motorfékesen lassul – szinte, megállásig, mint az „egypedálos” e-autók. Elektromos hajtás lévén nem kell kuplungolni, sebességváltással bajlódni, csak húzni a gázkart. Lábpedálok, minek. A hátsó kerék fékjét – mint a benzines automaták esetében – itt is a kormány jobboldalán lévő fékkarral kell működtetni. Megálláskor, az alacsony ülésmagasság révén a kistermetűeknek is kényelmesen leér lábuk, a robogós motor hasmagassága ugyanakkor bőven elegendő a járdák és más hasonló városi tereptárgyak felugratásához.
Gyári adatok szerint a CE 02 hatótávja 95 kilométer, bár nekem a műszerfali kijelző – többszöri feltöltés után is – rendre 70-75 kilométert mutatott, ami aztán a vezetési tesztmenetek során felkúszott 80 km körüli értékre. A motort a járműhöz adott 220-as háztartási árammal működő töltőegységgel lehet „feltankolni". A művelet pofonegyszerű: a töltő egyik kábelét a fali konnektorba, a másikat a motor baloldalán lévő aljzatba kell bedugni (a csatlakozó védőfedelének elfordításával). A hajtóakkumulátorok, amelyekből kettő van 1,96 kWh teljesítményűek. Ha a motoros – netán garázs híján – nem tud tölteni az előbb leírt módón, az akkukat kiemelheti a motornyereg alól, felviheti például a lakásába és ott tölthet. Az akkupakk kivétele és visszahelyezése sem macerás művelet. A sínszerűen mozgó nyereg a kormányon lévő egyik gomb megnyomásával kireteszelhető, könnyen kicsúsztatható, s az ülés alatti akkumulátorok pedig a csatlakozók lehúzása után kiemelhetők. A töltési idő azonban már hosszadalmasabb. Prospektus szerint a teljesen lemerült akkuk feltöltése több mint három óráig tart, és bő másfél órára van szükség, ha a 20 százalékos töltöttségi szintről 80-ra akarjuk felnyomni a battériák teljesítményét.
Mindemellett annyi bizonyos, hogy a dögös dizájn komoly műszaki tartalommal párosul, a gép technikáját, köztük a kormányvégeken kialakított gomberdőt akár a nagymotorok is megirigyelhetnék. Így háromféle menetmód (Flow, Surf, Flash) közül lehet választani. Van markolatfűtés és „rükverc” fokozat is, ugyancsak egy gomb megnyomásával lehet tolatni. A 3,5 colos vékony kijelzőn a kormány baloldalán lévő menügombokkal jeleníthetők meg a menetadatok. Sőt, a Motorrad Connected Application nevű alkalmazás letöltése után a motoros mobiltelefonja is befogható többi között navigációra. A telefont egyszerűen a vezető szeme előtt, a kormány közepe táján lévő rögzítő egységbe kell szorítani. A technikai szintet jelzi, hogy a CE 02 blokkolásgátló (ABS), vonóerő-szabályzó (ASC) és rekuperáció-menetstabilizáló (RSC) rendszerrel is fel van szerelve. A világítás vakítóan LED-es, a nappali menetfény sötétedéskor automatikusan átvált tompított fényszóróra és persze van USB csatlakozó és a motor kulcsnélküli, a vezetéshez elég csak zsebre vágni a slusszkulcsot.
Ám bármennyire is csúcs az új kis BMW, nekem azért a tesztmenet alapján nem volt minden százas. Legfőképpen a tetszetős, de a priccsszerű deszkanyereg, amely 30-40 kilométer után már igen csak nyomta a hátsómat. Városi motor lévén a 90 kilométeres hatótáv alighanem elegendő, de ha a motoros netán magával akarja vinni a több kilós töltőjét, ehhez már hátizsákot kell cipelni. A BMW kínál ugyan oldaltáskát, hátsó pakoló dobozt, de azokat már csak borsos extraként. Mint ahogy a motor vételára is csillagászati, több mint 4 millió forintot kell érte leperkálni. Ami azért húzós, és kissé ellentmond annak a marketingtörekvésnek, hogy a BMW a fiatalokat akarja meghódítani új dilimotorjával.