Szerző: Deák János

Ha azonban a szabálytisztelet nem lenne elég (érdekes, a repülőgépen már mindenki zokszó nélkül csatol, igaz, figyelmeztetik is erre jó párszor), álljon itt néhány meggyőző érv.

Az autóbusz vitathatatlanul biztonságosabb az egyéni közlekedést szolgáló közúti járműveknél, egymilliárd utaskilométerre autóbuszok esetében 0,22, míg az egyéni járművek esetében 5,59 halálos sérülés jut (németországi adat).

Magyarországon az utóbbi 7 évben évente 3-5 olyan autóbusz-baleset történt, amelyben az   utasok életüket vesztették vagy megsérültek. Az ilyen balesetek  kb. egynegyede  volt borulás, amikor az autóbusz az útról letérve  az árokba, vagy az út mellett kialakított  szabványos lejtőn oldalára borult vagy a tetején átfordult.  

A busz borulásának folyamata  általában úgy zajlik le, hogy  az autóbusz (esetleg más járművel történő ütközés után)  letér az útról, s hosszirányú sebességét már elvesztve borul  fel. Pontosan ez az a baleseti helyzet, amit  az autóbuszra vonatkozó biztonsági előírások  megalkotói  mértékadónak tekintettek  (az extrém körülményeket, a nagy sebességgel  történő ütközést, a hídról, magas töltésről, vagy a hegyi utakat övező szakadékba történő lezuhanást nem sorolták ide, mert ezek – bár  sajnálatosan súlyos következményekkel járnak, s mindig közfeltűnést keltenek, még a világsajtóba is bekerülnek -  túl ritkák ahhoz, hogy ezekre autóbuszt  méretezzenek). 

Ikarus borítási kísérletaz 1970-es években (Forrás: omnibusz.blog.hu)

Ezeknek az előírásoknak a kialakításához egyébként  jelentősen hozzájárultak  a fénykorában lévő Ikarus gyár 1970-es években  elkezdett autóbusz-borítási kísérletei.  Azért  kezdtek a mérnökök és a kutatók akkoriban  foglalkozni ezzel a témával, mert kiderült, hogy az  akkor divatossá vált karcsú ablakoszlopú, nagy üvegfelületű buszok teteje boruláskor teljesen behorpadt, nem sok esélyt adva a bennülőknek.  A döntő felismerés az volt, hogy az utasok testi épségének megőrzése érdekében olyan szilárdra kell kiképezni a tetőtartó elemeket, hogy a borulás során és után mindenképpen maradjon meg egy ún. „túlélési tér”. Ha ez sikerül, akkor már „csak” az a feladat, hogy az utasokat ezen a védett téren belül tartsuk. Erre jelen pillanatban nincs jobb eszköz, mint a biztonsági öv.

A hurghada-i balesetben felborult autóbusz (Forrás: iho.hu)

A mérnökök munkájának eredményeként a mai buszok már  megfelelnek ennek a követelménynek,  mint pl. a magyar szempontból különösen gyászos emlékű egyiptomi autóbusz-balesetben is kiderül. Látható, hogy az autóbusz  karosszériája a baleset után is a kellő mértékben ép maradt. Miért haltak meg itt mégis 11-en, és sérültek meg rengetegen? Képzeljük el, mi történik a busz belsejében borulás közben! Az utasok lazán ülnek, esetleg alszanak, nem is figyelnek a forgalmi körülményekre (nem mintha a figyelemmel és a kapaszkodással sokat segíthetnének magukon). Amikor a busz borulni kezd, a borulás irányával ellentétesen ülők a borulás irányába zuhannak, a tetőbe, az ülésekbe ütköznek, majd teljes súlyukkal ráesnek a borulási oldalon ülőkre. Ez már éppen elég sérülést okozhat, de sajnos a talajt érő busz oldalüvege általában kitörik, és vagy kiesnek és a busz maga alá temeti őket, vagy egyes testrészeik a buszon kívül kerülnek.  (Az üvegeknek jelenleg még törhetőeknek kell lenniük, mert az előírások szerint a vészkijárat szerepét is be kell tölteniük  – ez ma már vitatott ugyan, most éppen ennek esetleges módosítása is terítéken van).

A 85.sz úton felborult autóbusz  (Forrás: mno.hu)

Mindez, ha nem is 100%-osan, de megakadályozható lenne az öv bekötésével.  Jól példázza ezt, ha összehasonlítjuk a győri kosarasok őszi balesetét (melyben nemrég született  meg a rendőrségi feljelentés), a napokban Mezőkövesd környékén történt balesettel (a részletes adatokat nem ismerve a balesetek hasonló borulással jártak). Elmondható, hogy a győri kosarasok buszában (amely a boruláskor szintén ép maradt) ketten meghaltak és 7 súlyos sérültje volt a balesetnek , s a rendőrségi jelentés szerint az utasok nem használták a biztonsági övet.  Ezzel a szemben a mezőkövesdi balesetben  szintén épen maradt buszban a 39 utas közül 8-an könnyű sérülést szenvedtek, és csak egyetlen személyt kellett súlyos sérüléssel kórházba szállítani. A rendelkezésre álló beszámoló szerint itt az utasok bekötötték magukat.

Műszaki és gazdasági okokból az autóbuszok belsejében még valószínűleg hosszú ideig nem lehetséges a jelenleginél döntően magasabb védelmi színvonalat biztosítani. Hosszirányú ütközéskor maguk az ülések és a biztonsági öv, boruláskor pedig a biztonsági öv nyújtja a kellően hatékony védelmet.  A most kezdődő téli utazások során érdemes tehát emlékezetbe vésni a Forma 1-es versenyek előtt elhangzó biztatást: Csatolják be biztonsági öveiket…! Remélhetőleg a buszvezető is felhívja erre a figyelmet…