A kerékpározás hívei és a más érdekelt felek, akik a motorizált közlekedésről a nem-motorizáltra való áttérést szorgalmazzák, gyakran használják a ”Biztonság Számokban” (Safety in numbers, vagy SiN) projekt eredményeit az érvelésük alapjául. És teszik ezt nagyon helyesen, hiszen a kutatásban szereplő tényekkel nehéz vitatkozni. Márpedig a SiN egy olyan közlekedésbiztonsági projekt, melynek eredményei, következtetései, és a belőlük kiolvasható közlekedésmenedzsment javaslatok néhol igen kemények, sőt, olykor még az érintett országok szakpolitikai irányaival is ellentétesek. Az SiN koncepcióját a szakemberek arra szokták használni, hogy bemutassák a nem-lineáris statisztikai összefüggést a gyalogosok vagy kerékpárosok száma, és a balesetek száma között ugyanarra a populációra vetítve. A módszertan megfelelőségét számos tanulmány bizonyítja. A koncepció felkavarta a szakmai állóvizet, és matematikai módszereit tekintve is vitára késztette az érintett szakembereket.

Osloban sem a kerékpározás, sem a villamosközlekedés nem újkeletű dolog... (forrás: Copenhagize.com)

A skandináv országok, legfőképp Norvégia, kiválóan alkalmasnak bizonyultak a SiN módszertanának tesztelésére, különösen azért, mert náluk jelentős eltérés mutatkozik az évszakonkénti kerékpár használatban. Az évszakonkénti ingadozás azt jelenti, hogy minden tavasszal, a közlekedésben résztvevők kerékpár használatának aránya hétről-hétre dinamikusan növekszik. A vizsgálatban kiválasztott helyszínen kiválóan lehet elemezni a közlekedési konfliktusokat, továbbá lehetőség van az azonos közlekedési infrastruktúrát használók viselkedését mélyrehatóan tanulmányozni. Más szóval, ezt a helyzetet fel lehet használni az SiN hatásainak kísérleteként. A jelenlegi tanulmányban a kerékpározás mértékének ingadozását és az infrastruktúra dizájnját vizsgáljuk részletesebben, annak érdekében, hogy logikus magyarázatot adhassunk a SiN hatásmechanizmusára.

Az említett beszámoló a norvég Közlekedés Gazdasági Intézet (Institute of Transport Economics három éves kutatóprogramját foglalja össze. A projekt több részmunkából állt, amelyek mind a SiN mechanizmus létének vizsgálatát célozzák meg, vagy éppen a mögötte lévő mechanizmus feltárását. A tanulmány 15 különböző hipotézis köré épül. Mindemellett az infrastruktúra és a közlekedési kultúra lehetséges szerepét is tárgyalja. A SiN azt feltételezi, hogy áprilistól júniusig, illetve júniustól szeptemberig, csökkenés figyelhető meg abban az esetben, amikor

1.    a kerékpárosok nem voltak láthatók az gépjármű vezető számára.

2.    a kerékpárosok nem voltak láthatók a gyalogosok számára.

3.    a gépjárművezetőt meglepte a kerékpáros.

4.    a gyalogost meglepte a kerékpáros.

5.    a kerékpáros veszélyesen közelítette meg a gépjárművet.

6.    a kerékpáros veszélyesen közelítette meg a gyalogost.

7.    közúti konfliktus gépjárművezető és kerékpáros között.

Akkor ők most összetűzésbe keverednek? II. világháborús emlékszobor Oslóban (forrás: Pinterest.com)

Említettük, hogy a vizsgált országok jelentős különbségek lehetnek. A dánokal vagy svédekkel összehasonlítva az látszik ki, hogy a norvég kerékpárosok:

1.    gyakrabban kerülik el a gépjárművezetők figyelmét,

2.    gyakrabban kerülik el a gyalogosok figyelmét,

3.    gyakrabban közelítetik meg veszélyesen a gépjárművet,

4.    gyakrabban közelítetik meg veszélyesen a gyalogosokat,

5.    gyakrabban lepik meg a gépjárművezetőket,

6.    gyakrabban lepik meg a gyalogosokat,

7.    gyakrabban kerülnek gépjárművezetőkkel közlekedési konfliktusba,

Mindemellett a kutatók elvégeztek egy külön felmérést is, melyben villamos vezetőket interjúvoltak meg három alkalommal. Ennek során megállapítást nyert, hogy a kerékpáros és villamos közötti konfliktushelyzetek tekintetében is megfigyelhető a fentebb már említett szezonalitás.

A képen is látszik, hogy az osloi közlekedésben könnyen konfliktusba keveredhetnek a gyalogosok és a villamos (forrás: Pinterest.com)

Cikkünket ennek elemzésével folytatjuk a második részben.

A cikk alapjául a 2016-os TØI összesítő jelentés szolgált (ETSC.eu. Szerzők: Aslak Fyhri, Torkel Bjørnskau, Aliaksei Laureshyn, Hanne Beate Sundfør, Rikke Ingebrigtsen; nyitókép forrása: Pinterest.com)