Nem mindegyik járt a Vörös bolygón, de kétségtelenül érdekes, mi több, látványos darabokból áll az űrszekér kollekció. A Marson közlekedő legújabb jármű folyamatosan gyűjtögeti a kilométereket és talajmintákat. A Curiosity 2012. augusztusi landolása óta a Gale kráter környékén 32 kilométert tett meg, a mélybe ereszkedve feltérképezte a Sharp-hegyet, ahol a talajrétegből mintákat gyűjtött. Ezek és a Yellowknife öbölnek nevezett terület leletei azt bizonyítják, hogy évmilliókon át víz boríthatta a jelenleg sivatagos területet.

Curiosity  Forrás: NASA

A Curiosity felfedezése után a NASA következő Mars-járója, a Perseverance különleges kőre bukkant, amelynek mintái arra engednek következtetni, hogy évmilliárdokkal korábban mikrobiális élet lehetett a bolygón, amit az egy méter hosszú, hatvan centi széles szikladarab is bizonyít.

A Perseverance által bejárt lelőhely egy olyan térség az égitesten, ahol a számítások szerint évmilliárdokkal korábban folyékony víz volt, akkoriban a bolygó is melegebb volt, ezért feltételezhető, hogy ezen a területen lehet a legnagyobb eséllyel az élet egykori jelenlétére utaló bizonyítékokat találni. A Cheyava Falls szikla kalcium-szulfátot és hematitot is tartalmaz, ami hozzájárul a Mars vörös színéhez.

A tervek szerint a NASA 2030-ban hozná vissza a Földre a Marson összegyűjtött mintákat.

Perseverance Forrás: NASA

A Jet Propulsion Laboratory által gyártott - kisebb személyautó méretű - Perseverance Rovert a Mars Jezero-kráterének felfedezésére tervezték. A NASA Cape Canaveral-i bázisáról 2020. július 30-án startolt a hordózó rakéta, az űrkomp 2021. február 18-án sikeresen landolt a Vörös bolygón. 2025. április 7-éig a Perseverance 1469-szor volt aktív.

Az előd Curiosity roverhez hasonló Perseverance hét elsődleges hasznos eszközt, tizenkilenc kamerát és két mikrofont, valamint egy Ingenuity mini-helikoptert titt magával a Marsra.

Perseverance Rover

Hossza: 2,9 m

Szélessége: 2,7 m

Magassága: 2,2 m

Tömege: 1025 kg

Kommunikáció: UHF: ~400 MHz, 2 Mbit/s

X sáv: 7–8 GHz, 800 bit/s

Teljesítmény MMRTG; 110 watt

Magyar szálak

Az amerikai űrszekerek (LRV) fejlesztésében kulcsszerepe volt Pavlics Ferencnek, aki részt vett az űrautóprogramban. Pavlics dolgozott a NASA-nak, aktívan részt vett a Mars járműprogramban, a Pathfinderen, a Mars Exploration Roveren és a holdbázis építő Constellation-programban.

Később a hibrid hajtású és üzemanyagcellás járművek, majd Kaliforniában a Santa Barbara-i elektromos hajtású buszhálózat fejlesztésében vett részt.

1997-ben a Pathfinder űrszonda szállította a helyszínre a távirányításos Sojournert, mely nyolcvan napon át működött. 2004-ben a Spirit és Opportunity szállt Marsra, utóbbi még napjainkban is gurul és adatokat szolgáltat.

Pavlics Ferenc és űrszekere

Filmszerepek

Az izgalmas Hold és Mars küldetések nélkülözhetetlen szereplői az űrszekerek, melyek szállítójárműként és szállásként szolgálhatják az expedíciókat.

Természetesen ennél népesebb a mezőny, melyben filmautó is megtalálható a kollekcióban.

Igaz, eddig nem mindegyik járt a vörös bolygón, de kétségtelenül látványos darab mindegyik.

Nem véletlenül, hiszen vannak kifejezetten filmszerepre szánt művek és show-modellek, némelyiket autentikus környezetben mutattak be.

A NASA által bemutatott Mars Rover

Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) Kennedy Űrközpont Mars Nyara 2017-es rendezvénysorozatának megnyitóján láthatta először a nagyközönség azt a kijelölt 12 űrhajóst, aki megfelelt a próbákon és szigorú kiválasztás után esélyes lehet a következő űrexpedícióban való felkészülésben.

A teammel együtt jelent még a színen az a hatkerekű jármű, mellyel a Marson közlekednének és szállítanák felszerelésüket, valamint az összegyűjtött mintákat. Elöl kapott helyet a négyszemélyes legénységi fülke, hátul pedig a teherszállító rész és labormodul.

Villanymotorjainak 700 voltos akkumulátorait a jármű tetejére szerelt napelemek töltik.

A prototípust, vagy inkább show-car-t a filmautókat is gyártó Parker Brothers és a SeaDek építette. A Mars Rover 8,5 méter hosszú, 3,3 méter magas, 127 centi átmérőjű kerekeit és különleges abroncsait a homokos terepen való haladásra optimalizálták. A villanymotoros hajtású, 2,7 tonna saját tömegű jármű 110 km/órás sebességre képes, de mint berendezett mobillaboratórium, inkább csak húszas tempóban halad majd a Marson.

Made in Hungary: Tárnok Zsolt tervezésű űrjármű

A filmes űrautók között van Made in Hungary változat is. A Vulca és Evantra szuper-sportkocsikat is tervező magyar Tárnok Zsoltnak speciális járművekhez is van kreítvítása: a Mentőexpedíció című filmhez megrajzolt Mars-járót a dakaros kamionpilóta Szalay Balázs műhelyében építették és bevetés előtt itthon is tesztelték, a legalkalmasabbnak látszó sivatagi terepet Fót közeli homokbányában találták meg, itt készültek az első próbafelvételek is.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!