– Európában óránként két ember hal meg az utakon, a vasút jobb, de még inkább az a repülés. Minél szabályozottabb, annál biztonságosabb egy közlekedési forma. Ha egy ember minden nap gépre szállna, 500 évig kellene ahhoz repülnie, hogy meghalljon – mondta bevezetőjében Kőkuti Attila, a kamara megyei elnöke.

Szalay Zsolt előadása a szegedi kamarában

A konferencia egyik legjobban várt és nagy érdeklődéssel kísért előadását Dr. Szalay Zsolt tartotta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője a felhőalapú kooperatív érzékelésről és az automatizált járműirányításról beszélt.

Szenzorokkal tesszük intelligenssé a környezetünket, ez is kell az önvezető jármű technikája mellé, a kettő együtt a rendszer. Ő is azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb elvárás a biztonság, de feladat a közlekedés hatékonyságának növelése is.

Az USA gyorsan halad az autonóm járművek bevezetésében, San Franciscóban például már járnak a robottaxik. Az önvezetéssel kapcsolatos hírek közül – köszönhetően a netnek és a közösségi oldalaknak – a rosszak sokkal jobban és gyorsabban terjednek, mint az előrelépésről szólók. Az előadó egy, október elején történt balesetet idézett fel, amikor az autonóm jármű melletti kocsi ütött el egy embert, és az esett az önvezető autó alá. Természetesen érzékelte, hogy valami nem stimmel, azonnal megállt, de olyan szerencsétlenül, hogy pont a gyalogoson, és fél órán keresztül rajta is maradt a nőn. Az „élő” sofőr persze rögtön legurult volna a gyalogosról.

Tragédia San Franciscóban

A felhő alapú rendszerhez kell az érzékelőkből kialakított infrastruktúra, a sok járműbe épített szenzor, plusz persze a navigáció. – 2020-ban kezdtük a kutatást, hamarosan ilyet építünk ki az M1-es, M7-es budapesti bevezető szakaszán. Itt napi százezer autó is elhalad, így tudjuk majd vizsgálni a közlekedés rajszerű viselkedését, ezzel is készülve az önvezető autózásra – mondta Szalay Zsolt, hozzátéve, a kutatási eredmények üzleti hasznosítására a műegyetem két spinoff vállalkozást alapított.

2023. május 16-án jegyezték be a két céget, amelyek a tanszéken működő kutatócsoportok fejlesztési eredményeit hivatottak az ipari, illetve üzleti célú felhasználás szolgálatába állítani. A spinoffok által hasznosítani kívánt innovációk kifejlesztését jelentősen támogatta, hogy a Zala ZONE Járműipari Tesztpályán tudták tesztelni ezeket a technológiákat.

Az egyetemen kifejlesztett keretrendszerrel az önvezető járművek oly módon tesztelhetők, hogy bizonyos feltételeket nem kell a valóságban létrehozni – elegendő azokat a virtuális térben megjeleníteni, a jármű ezeket valóságosnak fogja érzékelni. A megoldás egyik előnye, hogy a veszélyes tesztszituációk biztonságosan megvalósíthatók.

A fejlesztés lehetővé teszi azt is, hogy közúti szenzorokkal elemzéseket végezzenek a szakemberek, akik így a forgalmi adatok alapján akár baleseti kockázatokat is előre jelezhetnek. Ha a rendszer részeként önvezető, úgynevezett autonóm jármű is közlekedik, akkor ennek irányítását is az előre kalkulálható közlekedési helyzethez igazítja a műegyetemi kutatók fejlesztése.

Ugyanakkor az átlagember megközelítésében önvezető autózás, mint projekt, megtorpanni látszik. Ezzel kapcsolatban az előadó az úgynevezett Gartner-féle hype görbét hozta fel példának. Amikor egy új technológia megjelenik, elkezdődnek a várakozások, hogy milyen nagyszerű lesz, és ezek szinte mindig túlzásokba csapnak át. Ez volt a 2017 körüli időszakban, amikor sokan azt mondták, három év múlva már jogosítványra sem lesz szükség.

A hype görbén a túlzó várakozások után jön a kijózanodás szakasza, ahol most vagyunk. A világ azzal szembesül, hogy nem olyan gyorsan haladnak a fejlesztések, bizony, történnek balesetek, egyfajta csalódottság, kiábrándultság lesz úrrá a technológiával kapcsolatban. – Ez persze egy alullövés, és most jön a harmadik szakasz, amikor kialakul, hogy valójában mire is lehet majd jól használni, és azután majd beépül a társadalmi hasznosság megfelelő szintjére ­– hangsúlyozta portálunk kérdésére válaszolva.

Tény az is, hogy az önvezetés útján a technológiával előrébb tart a világ, mint a jogi szabályozással. Az ENSZ, amelyik világszinten harmonizálja a közúti járművek biztonságát és a 2000-es évek eleje óta foglakozik ilyen autonóm járműves témákkal, de még mindig nem jött ki érdemi szabályozással.

Szalay Zsolt úgy látja, filozófiai különbség is van Európa és a világ több része, főleg az USA között, nálunk az a megközelítés, hogy csak az szabad, ami engedélyezett, Amerikában meg minden engedélyezett, ami nem tiltott. Az utóbbi természetesen sokkal jobban támogatja az újat, az innovációt, nem véletlenül járnak az élen az önvezetésben és dolgozik számos startupjuk ezen a területen. 

Előadásában elmondta, három egyetem van a világon, amelyik képes autonóm járművel driftelni, ebből egyik a budapesti. Van, hogy betáplálják az adatokat, de van tanulós része is. Körbe-körbe szépen tudnak driftelni, átmennek egyik körből a másikba.

A képre kattinva megnézheti a driftelős videót.

– Nem a magunk szórakoztatására csináltuk. Az ESP dolga ez, hogy a vezető szándéka szerint stabilizálja az autót, de ez már a csúszás előtt beavatkozik. Veszélyes szituációban át tudjuk venni a jármű irányítását, tárgyalunk már első szintű autóipari beszállítóval is ez ügyben – mondta az előadó, hozzátéve, mindez azért is nagyon fontos, mert a halálos balesetek 20-30 százaléka azért következik be, mert a sofőrök úgy vesztik el a kocsijuk feletti kontrollt, hogy az megfelelő járműírányítással elkerülhető lett volna.

A tanszéken végzett kutatás keretein belül már a nagyközönségnek is bemutatták az önvezető driftelésre képes funkciót. E manőver közben a jármű akkor is képes egy útvonal automatikus, centiméter pontos megtervezésére és követésére, ha a hátsó kerekei már a tapadási határra kerülnek, balra kanyarodik, miközben a kormányzott kerekek jobbra néznek. A vezető rendkívül gyors és helyes döntései, valamint a jármű teljes fizikai képességeinek kihasználása kulcsfontosságúak a kritikus forgalmi szituációkban a súlyos kimenetelű balesetek elkerülésében.

A teljes önvezetés persze még messze van, de a „részsiker” már belátható időn belüli. Szalay Zsolt egy kérdésre válaszolva elmondta, szerinte lehetséges, hogy az évtized végén az M5-ös autópályára felhajt valaki egy arra képes autóval Szegednél és csak Budapest határában kell majd visszavennie a vezetést a sofőrnek. Úgy véli, a jövő logisztikai udvarába már csak önvezető kamionok hajthatnak be.

Az előadó kérdést kapott az ügyben is, mennyire lesz szűk keresztmetszete az önvezetésnek a szükségszerűen megnövekedő informatikai háttér. Szerinte ez nem lesz akadály, mint mondta, egy mai luxusautóba 100 millió sornyi kód fut, ezzel szemben, a Boeing 787-ben kevesebb, mint 15 millió, az űrrepülőben meg még egymillió sem volt.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!