- A problémára senki nem tud mondani biztos és univerzális, minden helyzetre megoldást jelentő receptet – kezdte előadását Megay Róbert Péter,-  Vannak azonban tipikusnak nevezhető helyzetek és viselkedések az adós szervizek és a hitelezőik viszonyában, amikről azért érdemes beszélni, hogy aki még talpon van az egyrészt talpon is tudjon maradni, aki viszont már problémákkal is küzd, az ne kövesse el lehetőleg a tipikus hibákat.

Megay Róbert Péter  gazdasági tanácsadó, felszámoló

Milyen jelek alapján jelenthetjük ki, hogy egy szerviz vagy kereskedés elindult a pénzügyi ellehetetlenülés útján?

Jelentős forgalom csökkenés: lecsökkent az új autók értékesítése, ezzel összefüggően nő a szürke export és nő az autók átlag életkora,rengeteg fekete szerviz, ún. „varász-garázs” működik. Második jel,a bevételei nem fedezik a kiadásait. Jellemzően a cégek a rezsi kiadásokat kezelik prioritásként, ezért sokszor a társaságok partnerei nem veszik észre, hogy egyébként a cég instabil anyagi helyzetben van. A banki törlesztések elmaradnak, lecsökken a társaság forgóeszközeinek a forgási sebessége,megnő a szállító állomány.

Hogyan viselkedjen ilyen helyzetben a nehéz helyzetbe került vállakozó?

Ami az ügyfeleket illeti: ez a csoport az, amire alapoztuk a megélhetésünket, vagyis a szerviz és autó vásárló ügyfelek, ennek megfelelően kell kezelni őket.  Szállítók: tudomásul kell venni, hogy minden szervezetet emberek jelenítenek meg, és ha az emberek megítélése leromlik, nincs irányukba bizalom tovább, elterjed szakmai körökben a megbízhatatlanság róluk, akkor más szervezeti keretek között sem lesz bizalom irántuk, ami a tevékenység ellehetetlenedését fogja eredményezni. A generál importőr (márkaképviseletek esetében): a legfontosabb szállító, a bizalmának az elvesztése nem csak az általa képviselt márka jövőbeni képviseletétől foszthat meg minket, de más márkák képviselői sem bíznak majd meg bennünk, ha egy importőrt már félrevezettünk. Pénzügyi finanszírozók (bankok, más szakmabeli finanszírozók és a tulajdonosok): jellemző a szereplőkre az egyre fokozódó rugalmasság a várható veszteségeik csökkentése érdekében, amiről korábbi években hallani sem akartak, arról ma már beszélhetünk velük. Más szakmai finanszírozók (zömében már csak voltak).Munkatársak, dolgozók: olyanok mint az autóban a motor, és még arcot is adnak a cégnek

A bajba jutott cég tulajdonosai és vezetői milyen hibákat szoktak elkövetni?

A cég mindenáron való megtartása érdekében elkövetett hibák: a túl sokáig halogatott döntések a jellemzőek, mert mindenki abban bízik, hogy majd csak elindul felfelé a forgalom, a gazdaság, stb…, és olyan ügyletekben, várakozásokban bízunk, ami reálisan nem várható. Az érzelmi kötődés miatti részleges vakság: érzelmi kötődés alakulhat ki a cég irányában, hiszem mi hoztuk létre, mi fejlesztettük fel idáig, stb…, vagyis úgy kezeljük mintha a gyermekünk lenne, akin mindenképpen, minden áron, és minden eszközzel segíteni kell. A pénzügyi finanszírozók felé történő további céges, és a tulajdonosok részéről a magán eladósodás: ezek csak és kizárólag a bank érdekét szolgálják, hiszen amíg ígéretekkel erőn felüli törlesztésre tudják rábírni az ügyfelet, addig nekik ez nem kerül plusz költségbe, nem kell ügyvédhez, végrehajtóhoz, stb… fordulniuk. A vevői, szállítói állomány kibővítése és megnövelése akkor, amikor már nincs reális lehetőség a kifizetésükre: az a vevő és az a szállító aki már megégette magát velünk, soha nem lesz partnere olyan cégnek amiben mi a jövőben benne lehetünk, illetve csak „cash and carry” partner lesz

Milyen válságkezelési intézkedések és folyamatok jellemzőek, azoknak milyen kimenetelei lehetnek?

Reorganizáció a hitelezők bevonásával: ma már egyre több hitelező ébred rá, hogy a jogi eljárások során (perek, végrehajtás, felszámolás) elérhető megtérülés nem feltétlenül a legelőnyösebb a számukra. Eeorganizáció tőkéstárs bevonásával: egy viszonylag egyszerű megoldás, amivel friss pénzhez juthatunk. A csődtörvény kínálta lehetőségek, csőd, végelszámolás, felszámolás.

Részletezné ezeket?

Csődeljárás: kapunk egy fizetési moratóriumot, de ez rövid idejű és sikertelen csődegyezség esetén azonnal jön a felszámolás. Felszámolás: mindenünket átadjuk a felszámolónak, aki értékesíti a vagyont és a csődtörvény szerint osztja szét a hitelezőknek a pénzt. Végelszámolás: az a feltételezésünk, hogy a vagyon fedezi a kötelezettségeket és mindenkinek a tudtára adjuk vele, hogy készek vagyunk megszűnni, emiatt a hitelezőkben a kompromisszumkészség megnő a tartozások rendezése kapcsán. Új cégnek átadni a terepet és a lehetőséget: nem sérül végletesen a társadalmi presztizsünk.

Az előadás videofelvételét itt nézheti meg.